Jó szerencse, és minden más
Az államvédelmi, majd állambiztonsági szervek mind a külső, mind pedig a belső ellenséges, vagy ellenségesnek tartott erők tevékenységének felderítésére és leleplezésére számtalan titkos operatív eszközt alkalmaztak. Ezek között a legfontosabb a titkos együttműködésbe bevont ügynökök hálózata volt. Egy nyíregyházi politikai rendőrségi beszervezés és egy konspirációs lakás felhasználásának története elevenedik meg a dokumentumok alapján.
2.
„Szigorúan titkos."
Tárgy: özv. GL megismeréséről
szóló jelentés
J e l e n t é s
Nyíregyháza, 1955. október 13-án.
Özv. GL MEZŐKER-dolgozó, nyíregyházai lakos személyes megismerését Ramocsa Lajos áv. alhdgy. a BM Szabolcs-Szatmármegyei Főosztály I. osztály beosztottja hajtotta végre. A személyes megismerésre tervet készítettem, melyet a szerint hajtottam végre.
Özv. GL-t 1955. október 13-án felkerestem munkahelyén. A beszélgetést az igazgató irodahelyiségében hajtottam végre, mivel távol volt munkahelyéről. Miután bemutatkoztam neki mondottam, hogy szeretnék vele elbeszélgetni. GL-val a beszélgetés kb. 25 percig folyt, ezen beszélgetésünk ideje alatt úgy politikai, mint gazdasági és saját helyzetéről beszélgettünk. [...]
Elmondotta, hogy sajtót járat ami után a napi eseményekkel tisztában van. Tudatában van annak, hogy a Szovjetunió mindent elkövet annak érdekében, hogy egy újabb világháborút ki ne robbantsanak a nyugati államok. Elmondotta, hogy 1947-től MDP-tag és amíg a pártbizottságon dolgozott a napi eseményekkel foglalkozott, mivel gépírónő volt és csak ezeket gépelte. Ezen a helyen ismerkedett meg [férjével]. Férje [...] meghalt. Ezután került ő a MEZŐKER-vállalathoz dolgozni, mint gépírónő. Munkahelyével kapcsolatban elmondotta, hogy ő egész fiatal lányokkal van egy irodában, akik a pártunk soraiba készülnek és ő van egyedül párttag. Ezen munkahelye olyan, hogy míg a munkaidő tart addig nem igen mehet el munkahelyéről. Említést tett továbbá arról, hogy voltak az üzemben olyan személyek, akik a múltban jegyzők voltak, de azt az üzem nemrégen elbocsájtotta.
Özv. GL elmondotta, ha a munkaideje lejár igyekszik haza menni és valamit főzni, mivel néki nincs aki főzzön és csak saját maga kell, hogy gondoskodjon erről. Elmondotta, hogy reggel fél nyolc órakkor [!] megy dolgozni és este megy haza fél ötre, azonban nem minden nap, mivel hetenként 4 nap iskolába jár. Egy kisfiát, ki jelenleg beteg, a napközibe szokta vinni és csak este viszi haza, addig a lakásban nincs senki.
Beszélgetésünk során megállapítottam, hogy jó felfogóképességgel rendelkezik, megbízható, politikailag fejlett, igyekszik a rábízott feladatokat elvégezni. Erkölcstelen életet nem él, szerény magatartást tanúsít, [...].
Ramocsa Lajos áv. alhdgy.
Látta:
Mester Sándor áv. szds.
osztályvezető
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 17.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.
Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.
Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.
Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő