Jó szerencse, és minden más

Egy "T" lakás története az ötvenes években

Az államvédelmi, majd állambiztonsági szervek mind a külső, mind pedig a belső ellenséges, vagy ellenségesnek tartott erők tevékenységének felderítésére és leleplezésére számtalan titkos operatív eszközt alkalmaztak. Ezek között a legfontosabb a titkos együttműködésbe bevont ügynökök hálózata volt. Egy nyíregyházi politikai rendőrségi beszervezés és egy konspirációs lakás felhasználásának története elevenedik meg a dokumentumok alapján.

3.

„Szigorúan titkos."

Tárgy: özv. GL beszervezési
javaslata és terve

 

B e s z e r v e z é s i   j a v a s l a t
Nyíregyháza, 1955. október 14-én.

A BM Szabolcs-Szatmármegyei Főosztály I. osztálya foglalkoztatott hálózat egyrésze Nyíregyháza város területén van. Ezen személyekkel a kapcsolattartás ezideig célszerűtlenül, különböző helyeken lett megtartva a város területén, mely azt eredményezte, hogy a kapcsolattartás felületes és rossz volt. Ennek következtében kellően nem tudtunk foglalkozni egyes hálózati személyekkel, mert a találkozás lebonyolításakor csak igen kevés időt tudtunk biztosítani az ügynökség által hozott jelentések kiértékelésére. Egyes konkrét feladatok megadását sem tudtuk célszerűen megbeszélni s ennek következtében több esetben előfordult az, hogy az ügynökség által hozott jelentések nem ütötték meg azt a mértéket, amit egy-egy hálózati személytől a feladatok végrehajtása érdekében el tudtunk volna érni. Ugyancsak nem tudtuk módszeresen felhasználni azokat a szempontokat, amelyek kémelhárítás terén egyes konkrét, céltudatos feladat megoldásánál szükséges lett volna.

A fenti céltudatlanság kijavítása, a hálózat megfelelő nevelése, irányítása céljából javaslom özv. GL nyíregyházai lakost T. lakástulajdonosként beszervezni. Ezáltal az ügynökség azon tagjait, akiknek céltudatos és meghatározott irányításra van szükségük alaposabban és jobban tudjuk eligazítani a találkozás megtartásakor.

A javaslatba hozott lakás alkalmas arra, hogy ott feltűnés nélkül reggel 8 h-tól 17 h-ig találkozásokat bonyolítsunk le. Ugyanis ezen idő alatt GL munkahelyén dolgozik. Déli órákban nem jár haza, így biztosítva van a konspiráció. Mint lakástulajdonos GL megbízható, 1947 óta MDP-tag, az előzetes tanulmányozásnál megállapítást nyert az, hogy semmilyen fasiszta, vagy más egyéb jobboldali kapcsolattal nem rendelkezik. Férje nincs, 1954-ben meghalt betegségéből kifolyólag.

GL [...] özvegy, munkás családból származik, 6 elemi iskolát végzett, MDP-tag, MEZŐKER dolgozója, Nyíregyháza, Széchenyi u. 1. szám [...] emelet [...] szám alatti lakos. Iskoláit Nyíregyházán végezte, miután Oros községbe került háztartásbeli alkalmazottnak. Majd bekerült Nyíregyházára Papp nevezetű kereskedőhöz, ahol pénztárosi minőségben dolgozott. Közben megtanulta a gyors-gépírást. 1945-ben a Honvéd Kiegészítő parancsnoksághoz került, mint gépíró. Itt 1947-ig dolgozott majd kisebb megszakításokkal a város területén több munkahelyen dolgozott, 1948-ban pedig a nyíregyházai MDP Pártbizottságon nyert alkalmazást. A Pártszervezetnél szintén irodai beosztásban volt, férjhezmenetele után átkerült a MEZŐKER vállalathoz, jelenleg is ott dolgozik, mint gyors-gépíró.

GL munkás családból származik, apja BM [...] foglalkozása: alkalmi munkás, Nyíregyházán az állomásfőnökségen teljesített vasúti szolgálatot, azonban innen demokrácia ellenes magatartása miatt elbocsájtott[ák] és ekkor ki is zárták az MDP-ből. Demokrácia ellenes kijelentéseiért bíróság elé volt állítva, azonban ítéletet az ügyben nem hoztak, mivel mérlegelték munkás származását. Jelenleg lányától külön él, alkalmi munkával foglalkozik, feleségével él közös háztartásban [...] alatt.

GL 1947 óta az MDP-nek tagja, pártmunkát rendszeresen végez, politikailag közepesen képzett. Több politikai szemináriumot végzett, jelenleg a marxizmus-leninizmus alapjai tanfolyamra jár. Ugyanakkor most végzi a dolgozók iskolája II. gimnáziumát.

1948-ban ment férjhez, férjével 1954-ig lakott, ekkor férje betegségből kifolyólag meghalt. Házasságukból egy fiú gyermekük van [...].

A lakása közvetlen közelében vagyis mellette lakik PE a Gyógyszer NV-nél van alkalmazásban, napközben nem tartózkodik a lakásban. MF, iparos családból származik, MDP-tag, a KISKER Váll-nál dolgozik, mint vezető. A fenti két személynek jellemzését a javaslathoz csatolom.

A központi nyilvántartón keresztül leprioráltuk GL-t a mellette lakó személyeket, s megállapítottuk, hogy nyilvántartásunkban nem szerepelnek.

Beszervezési terv

Beszervezését Ramocsa Lajos áv. alhdgy. fogja végrehajtani, melyhez segítséget ad Mester Sándor áv. szds. osztályvezető. A beszervezését saját lakásán fogjuk végrehajtani olyan formában, hogy előzetesen megtudjuk azt, hogy ő melyik napon fog elmenni Debrecenbe, amikor azt megtudjuk, akkor előzőleg beszélek vele, s megmondom neki, hogy saját lakásán szeretnék vele elbeszélgetni. Ugyanis nem lesz feltűnő munkahelyén ez, ezért ezt az időpontot válasszuk ki arra, hogy elbeszélgessünk vele.

1. Amikor a lakásán felkeressük közöljük vele, hogy mi célból akarunk vele beszélgetni. Először is a munkahelyén történt egyes kirívó esetekről kérünk tőle felvilágosítást, miután a beszélgetésből megtudjuk azt, hogy mennyiben hajlandó ezek után a Belügyminisztérium Államvédelmi szervének felajánlani lakását. A beszélgetés további menetében pedig úgy tesszük fel neki a kérdést, hogy mint az ellenség elleni harc egyik módszerének céltudatos leleplezésére szükségünk van az ő saját lakására azon idő alatt, míg ő reggel 8 h-tól este 17-ig, munkában van. Mivel ezen idő alatt akarjuk igénybe venni lakását munkánk elvégzése céljából. Amikor hajlandó lesz felajánlani saját lakását részünkre a BM áv. szervével kötött megállapodását nyilatkozat formájában írásba foglaljuk, amely azt fogja tartalmazni, hogy ő, mint magyar állampolgár, hazafias kötelességének tartja, hogy segítségére legyen a BM áv. szerveinek az ellenség elleni harcban, annak leleplezésében. A velünk kötött megállapodásáról senkinek nem beszél. Ekkor megmagyarázom neki, hogy mennyire fontos az, hogy ne tudják azok a személyek, akik nem illetékesek a lakás használatát. A lakásnak „Szerencse-lak" fedőnevet adjuk.

Miután a fenti beszélgetés megtörtént kioktatom a konspirációra és arra, hogy mit mondjon akkor, ha esetleg a szomszédjai kérdezik tőle, milyen célból járnak fel hozzá idegen személyek. Mondja azt, hogy ezek néki rokonai és szoktak hozzá jönni bizonyos időközönként. Ugyanakkor megbeszélem vele, hogy részünkre szükséges a bejárat ajtó kulcsa, ami a mi birtokunkban lesz és így zavartalanul járhatunk fel a lakásába.

A beszélgetés elején, ha azt látom, hogy részünkre nem ajánlaná fel szolgálatát, akkor elállok beszervezésétől. Felhívom arra figyelmét, hogy amiről velünk beszélt arról munkahelyén vagy esetleg másoknak ne beszéljen mert az titkot képez. Ezután lakását elhagyjuk.

A beszervezést a javaslat jóváhagyása után 1955. október 24-én fogjuk végrehajtani.

Egyetértek:                                                                             Javaslom:

Mester Sándor áv. szds.                                                         Ramocsa Lajos áv. alhdgy.
osztályvezető

Engedélyezem:

[olvashatatlan aláírás TGY helyett]
Tóth György r. alezr.
főosztályvezető

[Az engedélyező kézzel írt lapszéli megjegyzései: Politikai nevelést is kell alkalmazni. A felajánlásra való rávezetést alaposabban kell tárgyalni, mert a lakás tulajdonos beszervezésénél ez a fő kérdés. A beszervezést Mester szds. e. hajtsa végre, és a Ramocsa e. legyen jelen.]

Ezen a napon történt február 07.

1971

A svájci nőknek megadják a választójogot.Tovább

1974

Grenada kikiáltja függetlenségét az Egyesült Királyságtól.Tovább

1977

Budapesten felavatják a Semmelweis Orvostudományi Egyetem 24 emeletes épületét.Tovább

1979

Josef Mengele német orvos, náci háborús bűnös (*1911)Tovább

1989

A Challenger űrrepülőgép egyik pilótája, B. McCandless rakétafotel segítségével mozog a világűrben.Tovább

  • <
  • 2 / 3
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

 

Az ArchívNet idén utoljára összevont számokkal jelentkezik. A publikált forrásismertetések meglehetősen széttartó tematikával bírnak, azonban öt írás mégis rendelkezik metszéspontokkal, hiszen szó esik az 1956 után berendezkedő rendszer tisztségviselőinek lekáderezéséről, a Kádár-kor apróbb, mindennapos visszaéléseiről és egyedülálló, súlyos bűncselekményeiről, illetve az 1945 után fokozatosan állami kontroll alá nyomott római katolikus egyházról is. Az említett írásoktól témájával a hatodik különül el, amely azonban jövőbeli kutatások számára bírhat gondolatébresztő jelleggel.

Az időrendiséget figyelembe véve az első forrásismertetés Somorjai Ádám OSB (emeritus vatikáni levéltáros, Pannonhalmi Bencés Főapátság) Mihalovics Zsigmond jelentéseit bemutató írásának második része: a Katolikus Akció országos igazgatójának több beszámolóját prezentálja, amelyekben Mihalovics részletekbe menően tudósította a szentszéki vezetést arról, hogy az állam milyen, egyre durvább módszerekkel kívánta az uralma alá hajtani a magyarországi római katolikus egyházat.

Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) írása már az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni időszak egyik intézményének, a Minisztertanács Személyügyi Titkárságának a működését tárja az olvasó elé, amely nem volt közismert, azonban a káderpolitikában 1957 és 1961 között mégis nagy szerepet töltött be.

Az 1950-es évek végén végrehajtott mezőgazdasági kollektivizálási hullám Fejér megyei következményeit mutatja be Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) egy jelentés nyomán: kisebb gazdasági visszaélésektől egészen a komoly sikkasztásokig terjed azon bűncselekmények listája, amelyek a kialakított gazdasági-társadalmi rendszerre adott védekező reakcióként is értelmezhetők.

A korabeli Magyarországon példa nélkül álló bűncselekmény, az 1973-as balassagyarmati túszdráma utóhatásait Bedők Péter (belügyi referens, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) és Halász Tibor (referens, az államhatalom felsőbb szervei, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) két irat segítségével világítja meg, amelyek különlegessége, hogy az egyes megszólalók (például a lehallgatott Kisberk Imre püspök, illetve Nógrád megyei munkavállalók) annak ellenére rendelkeztek az eseményről információval, hogy a hatóságok hírzárlatot rendeltek el.

Szintén egy, a korszakban egyedülálló, maga után hírzárlatot vonó bűncselekményt mutat be levéltári iratok segítségével Tóth Eszter Zsófia (történész–társadalomkutató, főmunkatárs, Mediaworks). A Szépművészeti Múzeumba 1983 novemberében tört be egy olaszokból álló bűnbanda, az elrabolt festményeket végül egy görögországi kolostorban találták meg a nyomozás során. Az „évszázad műkincsrablásáról szóló ismertetés egyik érdekessége, hogy olyan iratokat is kiválogatott a szerző, amelyek a Népszabadságban a hírzárlat ellenére megjelenő rövidhír utáni rendőrségi vizsgálat során keletkeztek.

Magyarország huszadik századi történének egy-egy eseményéről szóló forrásismertetésektől eltér témájában Kiss András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) írása, aki egy speciális forráscsoportot járt körül. A fényképek gyakran csak szemléltető eszközként, illusztrációként jelennek meg a történeti munkákban, azonban a fotók a történetírás – jelen esetben a gazdaságtörténet-írás – forrásai is lehetnek.

A hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2022. december 19.

Miklós Dániel
főszerkesztő