Jó szerencse, és minden más

Egy "T" lakás története az ötvenes években

Az államvédelmi, majd állambiztonsági szervek mind a külső, mind pedig a belső ellenséges, vagy ellenségesnek tartott erők tevékenységének felderítésére és leleplezésére számtalan titkos operatív eszközt alkalmaztak. Ezek között a legfontosabb a titkos együttműködésbe bevont ügynökök hálózata volt. Egy nyíregyházi politikai rendőrségi beszervezés és egy konspirációs lakás felhasználásának története elevenedik meg a dokumentumok alapján.

3.

„Szigorúan titkos."

Tárgy: özv. GL beszervezési
javaslata és terve

 

B e s z e r v e z é s i   j a v a s l a t
Nyíregyháza, 1955. október 14-én.

A BM Szabolcs-Szatmármegyei Főosztály I. osztálya foglalkoztatott hálózat egyrésze Nyíregyháza város területén van. Ezen személyekkel a kapcsolattartás ezideig célszerűtlenül, különböző helyeken lett megtartva a város területén, mely azt eredményezte, hogy a kapcsolattartás felületes és rossz volt. Ennek következtében kellően nem tudtunk foglalkozni egyes hálózati személyekkel, mert a találkozás lebonyolításakor csak igen kevés időt tudtunk biztosítani az ügynökség által hozott jelentések kiértékelésére. Egyes konkrét feladatok megadását sem tudtuk célszerűen megbeszélni s ennek következtében több esetben előfordult az, hogy az ügynökség által hozott jelentések nem ütötték meg azt a mértéket, amit egy-egy hálózati személytől a feladatok végrehajtása érdekében el tudtunk volna érni. Ugyancsak nem tudtuk módszeresen felhasználni azokat a szempontokat, amelyek kémelhárítás terén egyes konkrét, céltudatos feladat megoldásánál szükséges lett volna.

A fenti céltudatlanság kijavítása, a hálózat megfelelő nevelése, irányítása céljából javaslom özv. GL nyíregyházai lakost T. lakástulajdonosként beszervezni. Ezáltal az ügynökség azon tagjait, akiknek céltudatos és meghatározott irányításra van szükségük alaposabban és jobban tudjuk eligazítani a találkozás megtartásakor.

A javaslatba hozott lakás alkalmas arra, hogy ott feltűnés nélkül reggel 8 h-tól 17 h-ig találkozásokat bonyolítsunk le. Ugyanis ezen idő alatt GL munkahelyén dolgozik. Déli órákban nem jár haza, így biztosítva van a konspiráció. Mint lakástulajdonos GL megbízható, 1947 óta MDP-tag, az előzetes tanulmányozásnál megállapítást nyert az, hogy semmilyen fasiszta, vagy más egyéb jobboldali kapcsolattal nem rendelkezik. Férje nincs, 1954-ben meghalt betegségéből kifolyólag.

GL [...] özvegy, munkás családból származik, 6 elemi iskolát végzett, MDP-tag, MEZŐKER dolgozója, Nyíregyháza, Széchenyi u. 1. szám [...] emelet [...] szám alatti lakos. Iskoláit Nyíregyházán végezte, miután Oros községbe került háztartásbeli alkalmazottnak. Majd bekerült Nyíregyházára Papp nevezetű kereskedőhöz, ahol pénztárosi minőségben dolgozott. Közben megtanulta a gyors-gépírást. 1945-ben a Honvéd Kiegészítő parancsnoksághoz került, mint gépíró. Itt 1947-ig dolgozott majd kisebb megszakításokkal a város területén több munkahelyen dolgozott, 1948-ban pedig a nyíregyházai MDP Pártbizottságon nyert alkalmazást. A Pártszervezetnél szintén irodai beosztásban volt, férjhezmenetele után átkerült a MEZŐKER vállalathoz, jelenleg is ott dolgozik, mint gyors-gépíró.

GL munkás családból származik, apja BM [...] foglalkozása: alkalmi munkás, Nyíregyházán az állomásfőnökségen teljesített vasúti szolgálatot, azonban innen demokrácia ellenes magatartása miatt elbocsájtott[ák] és ekkor ki is zárták az MDP-ből. Demokrácia ellenes kijelentéseiért bíróság elé volt állítva, azonban ítéletet az ügyben nem hoztak, mivel mérlegelték munkás származását. Jelenleg lányától külön él, alkalmi munkával foglalkozik, feleségével él közös háztartásban [...] alatt.

GL 1947 óta az MDP-nek tagja, pártmunkát rendszeresen végez, politikailag közepesen képzett. Több politikai szemináriumot végzett, jelenleg a marxizmus-leninizmus alapjai tanfolyamra jár. Ugyanakkor most végzi a dolgozók iskolája II. gimnáziumát.

1948-ban ment férjhez, férjével 1954-ig lakott, ekkor férje betegségből kifolyólag meghalt. Házasságukból egy fiú gyermekük van [...].

A lakása közvetlen közelében vagyis mellette lakik PE a Gyógyszer NV-nél van alkalmazásban, napközben nem tartózkodik a lakásban. MF, iparos családból származik, MDP-tag, a KISKER Váll-nál dolgozik, mint vezető. A fenti két személynek jellemzését a javaslathoz csatolom.

A központi nyilvántartón keresztül leprioráltuk GL-t a mellette lakó személyeket, s megállapítottuk, hogy nyilvántartásunkban nem szerepelnek.

Beszervezési terv

Beszervezését Ramocsa Lajos áv. alhdgy. fogja végrehajtani, melyhez segítséget ad Mester Sándor áv. szds. osztályvezető. A beszervezését saját lakásán fogjuk végrehajtani olyan formában, hogy előzetesen megtudjuk azt, hogy ő melyik napon fog elmenni Debrecenbe, amikor azt megtudjuk, akkor előzőleg beszélek vele, s megmondom neki, hogy saját lakásán szeretnék vele elbeszélgetni. Ugyanis nem lesz feltűnő munkahelyén ez, ezért ezt az időpontot válasszuk ki arra, hogy elbeszélgessünk vele.

1. Amikor a lakásán felkeressük közöljük vele, hogy mi célból akarunk vele beszélgetni. Először is a munkahelyén történt egyes kirívó esetekről kérünk tőle felvilágosítást, miután a beszélgetésből megtudjuk azt, hogy mennyiben hajlandó ezek után a Belügyminisztérium Államvédelmi szervének felajánlani lakását. A beszélgetés további menetében pedig úgy tesszük fel neki a kérdést, hogy mint az ellenség elleni harc egyik módszerének céltudatos leleplezésére szükségünk van az ő saját lakására azon idő alatt, míg ő reggel 8 h-tól este 17-ig, munkában van. Mivel ezen idő alatt akarjuk igénybe venni lakását munkánk elvégzése céljából. Amikor hajlandó lesz felajánlani saját lakását részünkre a BM áv. szervével kötött megállapodását nyilatkozat formájában írásba foglaljuk, amely azt fogja tartalmazni, hogy ő, mint magyar állampolgár, hazafias kötelességének tartja, hogy segítségére legyen a BM áv. szerveinek az ellenség elleni harcban, annak leleplezésében. A velünk kötött megállapodásáról senkinek nem beszél. Ekkor megmagyarázom neki, hogy mennyire fontos az, hogy ne tudják azok a személyek, akik nem illetékesek a lakás használatát. A lakásnak „Szerencse-lak" fedőnevet adjuk.

Miután a fenti beszélgetés megtörtént kioktatom a konspirációra és arra, hogy mit mondjon akkor, ha esetleg a szomszédjai kérdezik tőle, milyen célból járnak fel hozzá idegen személyek. Mondja azt, hogy ezek néki rokonai és szoktak hozzá jönni bizonyos időközönként. Ugyanakkor megbeszélem vele, hogy részünkre szükséges a bejárat ajtó kulcsa, ami a mi birtokunkban lesz és így zavartalanul járhatunk fel a lakásába.

A beszélgetés elején, ha azt látom, hogy részünkre nem ajánlaná fel szolgálatát, akkor elállok beszervezésétől. Felhívom arra figyelmét, hogy amiről velünk beszélt arról munkahelyén vagy esetleg másoknak ne beszéljen mert az titkot képez. Ezután lakását elhagyjuk.

A beszervezést a javaslat jóváhagyása után 1955. október 24-én fogjuk végrehajtani.

Egyetértek:                                                                             Javaslom:

Mester Sándor áv. szds.                                                         Ramocsa Lajos áv. alhdgy.
osztályvezető

Engedélyezem:

[olvashatatlan aláírás TGY helyett]
Tóth György r. alezr.
főosztályvezető

[Az engedélyező kézzel írt lapszéli megjegyzései: Politikai nevelést is kell alkalmazni. A felajánlásra való rávezetést alaposabban kell tárgyalni, mert a lakás tulajdonos beszervezésénél ez a fő kérdés. A beszervezést Mester szds. e. hajtsa végre, és a Ramocsa e. legyen jelen.]

Ezen a napon történt február 23.

1991

A „Sivatagi Vihar hadművelet” keretében elsőként francia csapatok nyomulnak be Délnyugat-Irakba.Tovább

  • <
  • 2 / 2
  •  

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

 

2023 utolsó, hatodik ArchívNet számát prezentálja Önöknek a szerkesztőség, amely ezúttal is négy forrásismertetést tartalmaz. A publikációk közül három az 1950-es évekhez kötődik, kettő ezeken belül pedig az 1956-os forradalom eseményeit érinti sajátos nézőpontokból. A negyedik ismertetés pedig egy harmincegy évvel ezelőtti ünnepélyes iratátadás hátterét, következményeit világítja meg.

Az időrendet tekintve első a négy publikáció közül Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) foglalkozik a legkorábban történt eseménysorral. Egy kevésbé kutatott témába enged betekintést írása, amely a magyar-latin-amerikai, ezen belül is a magyar-bolíviai kapcsolatok területére kalauzolja az olvasót. Az ismertetésből kiderül, hogy az 1950-es években instabil belpolitikai helyzettel bíró Bolívia különleges volt a magyar diplomácia számára, mivel csupán a második dél-amerikai ország volt a második világháború után, amellyel Magyarország felvette a kapcsolatot. A szerző egy fotókiállítás megszervezésén keresztül mutatja be, hogy miként indult meg a két állam közötti kapcsolatrendszer mélyítése.

Maradva a diplomaták világánál: Tulok Péter (tudományos kutató, Nemzeti Emlékezet Bizottsága) az 1956-os forradalom eseményeire reflektáló svéd diplomaták jelentéseinek halmazából ad ízelítőt válogatásával. Az 1956 októberében-novemberében Magyarországon zajló események kapcsán nem feltétlenül Svédország az első, amely eszünkbe jut mint külső tényező, szereplő, azonban az akkori történések vizsgálatánál nem utolsó szempont megismerni egy semleges állam véleményét, látásmódját. A forrásismertetés egyben rámutat arra, hogy a svéd külügyi irányításnak volt tudomása arról, hogy Csehszlovákiában miként reagáltak a magyarországi eseményekre – a prágai svéd követ egyik táviratában erről adott röviden tájékoztatást.

Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-os események utóhatásaival foglalkozik ismertetésében. A hatalmát stabilizálni kívánó Kádár-kormány számára különösen fontos volt a közhangulat javítása, egyben a szovjetellenesség letörése. Az ArchívNet előző számának egyik publikációjában főszerepet kapó újságíró Fehér Lajos ezúttal is felbukkan. Krahulcsán Zsolt írásában úgy jelenik meg, mint ötletadó: másodmagával tett javaslatot arra nézve, hogy a fővárosban miként lehetne szovjet segítséggel végrehajtani a harcokban megsérült épületek renovációját.

A magyar-orosz kapcsolattörténet egy kevésbé terhelt mozzanatát idézi fel Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár), amely esemény egyben a hazai történelemtudomány számára bírt kiemelkedő jelentőséggel. A két részre bontott írásának első felében azt vizsgálta meg, hogy miként alakult Borisz Jelcin budapesti látogatását követően Bethlen István néhai magyar miniszterelnök átadott oroszországi iratainak a sorsa 1992–1994 között. Kitér egyben arra is, hogy a Moszkvában fogvatartott egykori miniszterelnök sorsának alakulása mennyire volt ismert a magyarországi vezetés körében 1945 után.

Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2023. december 21.

Miklós Dániel

főszerkesztő