Községi tanácsvezetők bukása az ’50-es években

4 kg zsír, 15 kg sertéshús vagy 30 kg kukorica miatt

A „gyanúsítottnak nem volt több hízott sertése, azonban volt olyan sertése, ami ha hízlalásra került volna, meghaladta volna a követelményeknek megfelelő súlyt. Azt is megállapította az őrs járőre, hogy a községi tanács is szabálytalanul járt el, mert a gyanúsított a tanács előtt bevallotta, hogy a levágásra kerülő sertés súlya 110 kg, és ennek ellenére a vágási engedélyt kiadta. A levágott sertés húsát és zsírját az őrs járőre őrizetbe nem vette, mert a gyanúsított több hízott sertéssel nem rendelkezik, és így a levágott sertés húsára és zsírjára a családjának szüksége van.”

4 kg zsír

Ez a fegyelmi eljárás az előzőhöz hasonlóan szintén a közellátás ellen elkövetett vétség, a beszolgáltatási kötelezettség kijátszása miatt indult az egyik csornai járásbeli községi tanács vb elnöke ellen 1954. októberében. A jellemző módon bejelentés alapján indult fegyelmi vizsgálat azt az anomáliát vette górcső alá, miszerint a vb elnök a saját maga részére kiadott sertésvágási engedélyben a családtagok számának rovatban a valós kettő helyett hármat írva, további 4 kilogramm zsír leadásától akarta megkímélni magát. Két nappal azután, hogy a járási tanács instruktori csoportvezetője október 25-én helyszínen ellenőrzést tartott, a járási tanács vb elnöke a "zsírhalmozó" vb elnököt fizetésének 50 %-os visszatartása mellett felfüggesztette, és fegyelmi eljárást rendelt el ellene.

A két hét alatt lefolytatott fegyelmi eljárás november 11-én keltezett szigorú határozata szerint a vb elnököt állásából elbocsátotta, indoklásában megjelölve, hogy a vb elnök"azzal, hogy, 4 kg zsír beadásától saját magát mentesítette, visszaélt hivatali hatalmával és megkárosította a dolgozó népet.". Az igazsághoz tartozik, hogy a határozat indoklásában az elnök szemére rótták, hogy "hivatalos idő alatt saját ügyei intézésével volt elfoglalva", ami nem öncélú munkakerülést jelentett, hanem, mint oly sok tanácsi funkcionáriusnak a községekben, mezőgazdasági elfoglaltságot.

I. X. Y. vb elnöknek a csornai járási tanács hivatalos helyiségében 1954. november 2-án tett tanúvallomásának jegyzőkönyvéből:

"Jelen vannak: ... ig. oszt. vezető , ... szem. csop. vezető , és X. Y. VB elnök.

Ismertetve lett X. Y. vb elnökkel a fegyelmi vizsgálat eredménye, amire nevezett a következőket adja elő:

Elismerem, hogy az 1953. novemberében kiállított vágási engedélyben, amit saját részemre állítottam ki 1 személlyel többet vettem fel, mint a tényleges családtagjaim létszáma. Ezt azért tettem, mert földjeim megművelését feleségemmel együtt elvégezni nem tudtam, ha napszámba végeztetem el a munkát, igen nagy összeget kellett volna kifizetnem. Arra az álláspontra helyezkedtem, hogy január 1-ével fogadok egy gyereket, aki segít a mezőgazdasági munkák végzésében. Ezt a gyereket, aki még megfogadva nem volt, vettem fel 3. személynek a vágási engedélyre.

Beismerem, hogy törvényellenesen cselekedtem és ezzel a törvényt megsértettem.

Egy esetben fordult elő, hogy hivatalos idő alatt nem volt benn a tanácsházán. Ennek oka az volt, hogy saját mezőgazdasági munkámmal voltam elfoglalva, mert az őszi vetések alá kellett a szántást elvégeznem. Nem volt szándékomban egész nap a mezőn maradni, de akit a szántási munkákkal megbíztam, illetve segített volna ebben, nem jött el, feleségemre nem bízhattam és magam voltam kénytelen ezt elvégezni. Arra, hogy egész nap a tanácsházát elhagyjam, engedélyt felsőbb hatóságomtól nem kértem és a községi tanácson sem mondtam meg.

Felolvasva.

Jegyzőkönyv felolvasva HH. aláíratott.
Kmf.

................................
X. Y.

.................................
ig. oszt. vezető

.................................
szem. csop. vezető

A csornai járási tanács vb elnöke a vb nevében X. Y. fegyelmi ügyében 1954. november 11-én a következő határozatot hozta.:

"X. Y. ...i VB elnököt az 1953. évi 25. számú TVR 112.§ 3. pontjába ütköző fegyelmi vétsége elkövetésért a 113. § d./ pontja alapján azonnali hatállyal állásából elbocsátja

Egyben értesítem a Pénzügyi Osztály gazdasági csoportját, hogy nevezett fizetését szüntesse meg.

Indoklás

A vizsgált anyagból, valamint a saját beismeréséből megállapítást nyert, hogy X. Y. feleségével lakik egy háztartásban, gyermekük nincs. Mégis az 1953. november havában saját részére kiállított sertésvágási engedélyre 2 személy helyett 3 személyt vett fel, azzal nyilván, hogy magának 4 kg zsír leadásától mentesüljön. Beigazolást nyert az, hogy a munkafegyelmet is megsértette azzal, hogy több esetben hivatalos idő alatt saját ügyei intézésével volt elfoglalva, sőt egy esetben, amit ő maga is beismer egész nap nem tartózkodott a községi tanácsnál.

Nevezett ezekkel a cselekményekkel erősen megsértette a munkafegyelmet, a tervfegyelmet. Azzal, hogy 4 kg zsír beadásával saját magát mentesítette, hivatali hatalmával és megkárosította a dolgozó népet."

SL CsJT Titk. 145-35/1954. (Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára (SL) Csornai Járási Tanács VB Titkársága 145-35/1954. számú irat)

Ezen a napon történt július 20.

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!
 

A 2024. év második ArchívNet számát ajánljuk figyelmükbe, amelyben ismét négy forrásismertetés található, amelyek a 20. század szűk ötven évét fedik le. Két publikáció foglalkozik az első és a második világháború alatt történet eseményekkel, egy az 1950-es évek végi magyarországi ruhaipar helyzetét mutatja be, egy pedig helytörténeti témában prezentál dokumentumokat.

Suslik Ádám (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) az első világháború szerbiai frontjának eseményeit idézi fel egy 1915-ből származó dokumentum segítségével. A belgrádi kormány által kiadott utasítás szerint kellett volna megvizsgálnia kivonuló bizottságoknak az osztrák-magyar haderő által okozott károk mértékét. Erre végül nem került sor, mivel a nehézkesen haladó osztrák-magyar támadás külső (bolgár, német) segítséggel végül 1915 végére elérte a célját: Szerbia összeomlott, a politikai vezetés és a hadsereg elmenekült.

Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) nyolcvan évvel ezelőtti történéseket mutat be. Forrásismertetésében megvilágítja, hogy Kárpátalján 1944 folyamán miként zajlott a deportált zsidók földjeinek kisajátítása, felhasználása – illetve, hogy az ilyen módon haszonbérletbe juttatott földek használatát miként ellenőrizték az év második felében.

Nagyobb időtávot fog át Szabó Csaba Gábor (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) helytörténeti témájú írása, azonban forrásokat 1z 1945–1957 közötti időszakról mutat be. A dokumentumok Komárom város labdarúgásának történetéhez (amelyről már korábban születtek összefoglaló igényű munkák) adnak kontextualizáló, hasznos adalékokat. Értve ez alatt a második világháború utáni újrakezdést, amikor is a világégés során gyakorlatilag megsemmisült sporttelepet is pótolniuk kellett a városban.

Az időrendet tekintve negyedik Tömő Ákos (doktorandusz, Eötvös Loránd tudományegyetem) publikációja mostani számunkban. A szerző az 1950-es évek magyarországi – változás alatt álló – divatvilágába, valamint a ruhaipar helyzetébe enged betekintést két levél segítségével. A két bemutatott forrásból kiderül: a divat és a ruhaipar terén a kívánt, és engedett változás korántsem ment olyan simán, mint ahogyan azt a kiépülő Kádár-rendszer tervezte.

A mostani számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben ismét felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2024. július 9.

Miklós Dániel

főszerkesztő