Az Osztrák–Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának, ezzel megkezdődik az első világháborúTovább
Községi tanácsvezetők bukása az ’50-es években
4 kg zsír, 15 kg sertéshús vagy 30 kg kukorica miatt
A „gyanúsítottnak nem volt több hízott sertése, azonban volt olyan sertése, ami ha hízlalásra került volna, meghaladta volna a követelményeknek megfelelő súlyt. Azt is megállapította az őrs járőre, hogy a községi tanács is szabálytalanul járt el, mert a gyanúsított a tanács előtt bevallotta, hogy a levágásra kerülő sertés súlya 110 kg, és ennek ellenére a vágási engedélyt kiadta. A levágott sertés húsát és zsírját az őrs járőre őrizetbe nem vette, mert a gyanúsított több hízott sertéssel nem rendelkezik, és így a levágott sertés húsára és zsírjára a családjának szüksége van.”
4 kg zsír
Ez a fegyelmi eljárás az előzőhöz hasonlóan szintén a közellátás ellen elkövetett vétség, a beszolgáltatási kötelezettség kijátszása miatt indult az egyik csornai járásbeli községi tanács vb elnöke ellen 1954. októberében. A jellemző módon bejelentés alapján indult fegyelmi vizsgálat azt az anomáliát vette górcső alá, miszerint a vb elnök a saját maga részére kiadott sertésvágási engedélyben a családtagok számának rovatban a valós kettő helyett hármat írva, további 4 kilogramm zsír leadásától akarta megkímélni magát. Két nappal azután, hogy a járási tanács instruktori csoportvezetője október 25-én helyszínen ellenőrzést tartott, a járási tanács vb elnöke a "zsírhalmozó" vb elnököt fizetésének 50 %-os visszatartása mellett felfüggesztette, és fegyelmi eljárást rendelt el ellene.
A két hét alatt lefolytatott fegyelmi eljárás november 11-én keltezett szigorú határozata szerint a vb elnököt állásából elbocsátotta, indoklásában megjelölve, hogy a vb elnök"azzal, hogy, 4 kg zsír beadásától saját magát mentesítette, visszaélt hivatali hatalmával és megkárosította a dolgozó népet.". Az igazsághoz tartozik, hogy a határozat indoklásában az elnök szemére rótták, hogy "hivatalos idő alatt saját ügyei intézésével volt elfoglalva", ami nem öncélú munkakerülést jelentett, hanem, mint oly sok tanácsi funkcionáriusnak a községekben, mezőgazdasági elfoglaltságot.
I. X. Y. vb elnöknek a csornai járási tanács hivatalos helyiségében 1954. november 2-án tett tanúvallomásának jegyzőkönyvéből:
"Jelen vannak: ... ig. oszt. vezető , ... szem. csop. vezető , és X. Y. VB elnök.
Ismertetve lett X. Y. vb elnökkel a fegyelmi vizsgálat eredménye, amire nevezett a következőket adja elő:
Elismerem, hogy az 1953. novemberében kiállított vágási engedélyben, amit saját részemre állítottam ki 1 személlyel többet vettem fel, mint a tényleges családtagjaim létszáma. Ezt azért tettem, mert földjeim megművelését feleségemmel együtt elvégezni nem tudtam, ha napszámba végeztetem el a munkát, igen nagy összeget kellett volna kifizetnem. Arra az álláspontra helyezkedtem, hogy január 1-ével fogadok egy gyereket, aki segít a mezőgazdasági munkák végzésében. Ezt a gyereket, aki még megfogadva nem volt, vettem fel 3. személynek a vágási engedélyre.
Beismerem, hogy törvényellenesen cselekedtem és ezzel a törvényt megsértettem.
Egy esetben fordult elő, hogy hivatalos idő alatt nem volt benn a tanácsházán. Ennek oka az volt, hogy saját mezőgazdasági munkámmal voltam elfoglalva, mert az őszi vetések alá kellett a szántást elvégeznem. Nem volt szándékomban egész nap a mezőn maradni, de akit a szántási munkákkal megbíztam, illetve segített volna ebben, nem jött el, feleségemre nem bízhattam és magam voltam kénytelen ezt elvégezni. Arra, hogy egész nap a tanácsházát elhagyjam, engedélyt felsőbb hatóságomtól nem kértem és a községi tanácson sem mondtam meg.
Felolvasva.
Jegyzőkönyv felolvasva HH. aláíratott. | ................................ |
................................. | ................................. |
A csornai járási tanács vb elnöke a vb nevében X. Y. fegyelmi ügyében 1954. november 11-én a következő határozatot hozta.:
"X. Y. ...i VB elnököt az 1953. évi 25. számú TVR 112.§ 3. pontjába ütköző fegyelmi vétsége elkövetésért a 113. § d./ pontja alapján azonnali hatállyal állásából elbocsátja
Egyben értesítem a Pénzügyi Osztály gazdasági csoportját, hogy nevezett fizetését szüntesse meg.
Indoklás
A vizsgált anyagból, valamint a saját beismeréséből megállapítást nyert, hogy X. Y. feleségével lakik egy háztartásban, gyermekük nincs. Mégis az 1953. november havában saját részére kiállított sertésvágási engedélyre 2 személy helyett 3 személyt vett fel, azzal nyilván, hogy magának 4 kg zsír leadásától mentesüljön. Beigazolást nyert az, hogy a munkafegyelmet is megsértette azzal, hogy több esetben hivatalos idő alatt saját ügyei intézésével volt elfoglalva, sőt egy esetben, amit ő maga is beismer egész nap nem tartózkodott a községi tanácsnál.
Nevezett ezekkel a cselekményekkel erősen megsértette a munkafegyelmet, a tervfegyelmet. Azzal, hogy 4 kg zsír beadásával saját magát mentesítette, hivatali hatalmával és megkárosította a dolgozó népet."
SL CsJT Titk. 145-35/1954. (Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára (SL) Csornai Járási Tanács VB Titkársága 145-35/1954. számú irat)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 28.
1914
1943
Az angolszász hatalmak bombázótámadása Hamburg ellen. Súlyosan megrongálódik a Szent Miklós-templom.Tovább
1951
Több mint négyezer huszonéves „politikailag megbízhatatlan” fiatalt hívtak be katonai szolgálatra a hadtáp alakulatokhoz.Tovább
1968
IX. Világifjúsági Találkozó Szófiában 142 ország 20 ezer küldöttének részvételével. „Szolidaritás, béke, barátság” volt a jelszó. A...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő