„Kutyából nem lesz szalonna, így a kulákból sem dolgozó paraszt”

Hova tűntek az egykori Hangya Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetek Tolnából?

MESZÖV megyei igazgatósága 1959. április 14-én tartott ülésén egy dokumentációs és irattárrendező bizottság szervezéséről határozott. A bizottság feladata: a „megyei szövetkezeti mozgalom fejlődésének felkutatása, ledokumentálása volt. Május elején, a kidolgozott terv szerint megkezdődött az adatgyűjtés, de a volt Hangya-szövetkezetek irattárából már semmit sem találtak meg.

Forrás

Pincehelyi Földműves-szövetkezet             

Pincehely, 1959. szept. 28.

Tárgy: Adatgyűjtésről jelentés 

Földműves-szövetkezetek

Szövetkezeti Központja
Kereskedelmi Főosztály
Szekszárd
Wosinsky M. u. 10.

Az alábbiakban közlöm a Szövetkezetek Tolna Megyei Szövetkezeti Központ Kereskedelmi Főosztálya által kiadott V.1584/1959.számu adatgyűjtési jelentést.

  1. Mikor alakult meg községünkben a "Hangya"-szövetkezet?
    Pincehely községben a "Hangya"-szövetkezet 1925-ben alakult meg.
    1. Hány taggal alakult?
      Kb. a "Hangya"-szövetkezet 100 taggal alakult meg. A Földműves-szövetkezettel történő fuzionálás idején a "Hangya"-szövetkezetnek 200-250 taglétszáma volt.
    2. Kik voltak a szövetkezet igazgatóságának és felügyelő bizottságának tagjai? Vagyoni helyzetük és beosztásaik.
      1./
      2./
      3./
      4./
      5./
      6./
      7./
      Bognár Lajos
      Piszker József
      Gyenis József
      Hegedüs Mátyás 
      Dr. Zoltán Jenő
      Májer József
      Bíró Ferenc
      földműves
      földműves
      róm.kat. pap
      főjegyző
      körzeti orvos  
      földműves
      földműves

      vagyoni helyzete  

       


       

      25-30 kh föld
      5-6 kh.



      5-7 kh.
      10-12 kh.

      A felsorolt vezetőségi tagok már meghaltak

    3. Ki volt megalakuláskor az ügyvezetőelnök, és kiket választottak meg a későbbiek folyamán? 1./ Megalakuláskor id. Bognár Lajos földműves volt, majd a későbbiek folyamán Gyenis József róm.kat. pap lett az ügyvezető elnök.
    4. Vezetőségi tagok mennyi tiszteletdíjat kaptak?
      Évi 100-120 pengőt kaptak a vezetőségi tagok kb.
    5. Vezetőségi tagok mennyi tiszteletdíjat kaptak?
      Évi 100-120 pengőt kaptak a vezetőségi tagok kb.
  2. Mennyi volt a befizetett részjegy alap? 2 pengő volt.
    1. Hány boltot üzemeltettek és hány italboltot?
      Pincehely községben 2 boltot üzemeltettek és 1 italboltot
    2. Mennyi volt a bolt árukészlete?
      A boltok árukészlete kb. 200 /m/ pengő volt, és az italbolté kb. 10 /m/ pengő.
    3. Mennyi volt a havi átlagos forgalma?
      Átlagos havi forgalom 100 /m/ pengő volt.
    4. Részjegy alapon felüli forgóeszköz hitelt hogyan biztosították, és azután hány %-os kamatot fizettek?
      A forgóeszköz hitelt a "Hangya" központon keresztül biztosították, mely egy hónapra szólt, az utána felszámolt kamat 5-6% volt, ugyanakkor a szövetkezetnek is volt kamat számlája, és a napi bevételek után, melyet a postára befizettek kamat térítés illette meg a szövetkezetet.
  3. A "Hangya" boltja saját, vagy bérelt házban működött?
    Pincehelyen a "Hangya" saját épületében működött.
    1. Milyen volt a bolt portája és berendezésé?
      A bolt saját épületben volt elhelyezve, a berendezés új volt, és az akkori átlag kereskedelmi formának megfelelt, az üzlethelyiségben rend és tisztaság volt.
    2. Mennyi volt a "Hangya" saját vagyona?
      250-300/m/ pengő volt.
  4. A boltvezetők milyen származásúak voltak, és szakmailag milyen képzettségük volt?
    A "Hangya" szövetkezetnek szakképzett kereskedői voltak, talán lehetne mondani azt, hogy az értelmiség sorai közé tartoztak.
    Származásuk, volt olyan is, amelyiknek származása paraszt családból volt. Szakmailag képzettek voltak.

Bognár István
ig. elnök

Forrás: Tolna Megyei Önkormányzat Levéltára XXIV/403 MESZÖV iratai 1947-73. "Hangya"- szövetkezet iratai (Az iratanyag jelenleg rendezés alatt áll, dobozszámot csak a rendezés befejezése után közölhetek.)

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt augusztus 20.

1938

A gödi fészekben megtartott munkás–paraszt sporttalálkozó antifasisz-ta tüntetéssé változott.Tovább

1953

Százezer néző jelenlétében megnyitotta kapuit a Népstadion (mai neve: Puskás Ferenc Stadion). Befogadóképessége megközelítette a 100 ezer...Tovább

1961

Megnyílt Budapest első számú nyári szórakozóhelye, a Budai Ifjúsági Park. Nemcsak az első alkalommal, de a későbbiekben is nagyjából 2000–...Tovább

1963

Az utolsó falut (Aporliget) is bekötötték a villamos-energia hálózatba.Tovább

1969

A tisztavatást első alkalommal rendezték meg a Parlament előtt (egészen 2006-ig).Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Alakítók vagy elszenvedők? Személyek, családok, csoportok a huszadik századi történelemben

Tisztelt Olvasók!

A geológiától kölcsönzött szóval élve az ArchívNet idei második száma egyfajta „társadalmi szelvényt” kíván az olvasók elé tárni. A társadalom rétegei hasonlatosak bolygónk kőzettakarójához, amelyeket egyben, egyszerre nehéz áttekinteni, nem is beszélve arról – hogy akárcsak a geológia esetében – térben és időben is nagy eltérések mutatkozhatnak egy-egy országot mintául véve.
Jelen szám a tizenkilencedik-huszadik század magyar társadalmáról kíván egy szelvényt bemutatni, mind az alsó, közép és felső rétegekről. Olyan személyekről, csoportokról, akik között voltak, akik alakították az eseményeket, míg mások csak leginkább elszenvedték az idők változását, azonban erről – a mi, vagyis az utókor szerencséjére – írásban adtak számot.

Az időrendet követve az első Hlbocsányi Norbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára) az írása, aki cégbírósági iratok segítségével mutatja be egy jelentős kereskedőcsalád, a Kohnerek osztrák-monarchiabeli felemelkedését, majd 1920-30-as évekbeli gazdasági hatalmuk elsorvadását. Csunderlik Péter (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, tudományos munkatárs Politikatörténeti Intézet) a társadalom középső rétegéhez tartozó értelmiség egy részét mutatja be írásában. Az általa bemutatott dokumentum egy lista azokról a személyekről, akik a Galilei-kör tagjaként 1919-ben felajánlották szolgálataikat a Forradalmi Kormányzótanácsnak.

Szlávik Jánosné (helytörténész, Gödöllő) a második világháború magyarországi harcainak időszakába kalauzol el minket Bőti Imre csendőr főtörzsőrmester naplóján keresztül, aki személyes sorsának viszontagságos voltáról adott számot írásában. Magos Gergely (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) retrospektív egodokumentumokat prezentál és elemez publikációjában. Írásának fő célja nemcsak maguknak a szövegeknek a bemutatása, hanem hogy a főként az értelmiség soraiból származó szerzők a hosszú negyvenes évek folyamán miként alakították át önmagukról szóló írásaikban a korábbi életeseményeiket.

Az időrendi sort Tóth Eszter Zsófia (történész–társadalomkutató, főmunkatárs, Mediaworks) forrásismertetése zárja. Az ArchívNet hasábjain korábban Keresztes Csaba már foglalkozott az ún. 1988-as „metróbalhéval”, azonban Tóth Eszter Zsófia ezúttal az 1980-as évekbeli magyarországi skinhead-mozgalmat a tagok társadalmi háttere felől közelíti meg bírósági iratok alapján.

Egyúttal felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei harmadik számába továbbra is várjuk a forrásismertetéseket a huszadik századi gazdaság- és társadalomtörténetre, valamint külföldi konfliktusokra vonatkozóan.
  

Budapest, 2022. május 27.
Miklós Dániel
főszerkesztő