Hétköznapok

„Kutyából nem lesz szalonna, így a kulákból sem dolgozó paraszt”

Hova tűntek az egykori Hangya Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetek Tolnából?

MESZÖV megyei igazgatósága 1959. április 14-én tartott ülésén egy dokumentációs és irattárrendező bizottság szervezéséről határozott. A bizottság feladata: a „megyei szövetkezeti mozgalom fejlődésének felkutatása, ledokumentálása volt. Május elején, a kidolgozott terv szerint megkezdődött az adatgyűjtés, de a volt Hangya-szövetkezetek irattárából már semmit sem találtak meg.

Forrás

Pincehelyi Földműves-szövetkezet             

Pincehely, 1959. szept. 28.

Tárgy: Adatgyűjtésről jelentés 

Földműves-szövetkezetek

Szövetkezeti Központja
Kereskedelmi Főosztály
Szekszárd
Wosinsky M. u. 10.

Az alábbiakban közlöm a Szövetkezetek Tolna Megyei Szövetkezeti Központ Kereskedelmi Főosztálya által kiadott V.1584/1959.számu adatgyűjtési jelentést.

  1. Mikor alakult meg községünkben a "Hangya"-szövetkezet?
    Pincehely községben a "Hangya"-szövetkezet 1925-ben alakult meg.
    1. Hány taggal alakult?
      Kb. a "Hangya"-szövetkezet 100 taggal alakult meg. A Földműves-szövetkezettel történő fuzionálás idején a "Hangya"-szövetkezetnek 200-250 taglétszáma volt.
    2. Kik voltak a szövetkezet igazgatóságának és felügyelő bizottságának tagjai? Vagyoni helyzetük és beosztásaik.
      1./
      2./
      3./
      4./
      5./
      6./
      7./       		Bognár Lajos
      Piszker József
      Gyenis József
      Hegedüs Mátyás 
      Dr. Zoltán Jenő
      Májer József
      Bíró Ferenc      		földműves
      földműves
      róm.kat. pap
      főjegyző
      körzeti orvos  
      földműves
      földműves

      vagyoni helyzete  

       


       

      25-30 kh föld
      5-6 kh.



      5-7 kh.
      10-12 kh.

      A felsorolt vezetőségi tagok már meghaltak

    3. Ki volt megalakuláskor az ügyvezetőelnök, és kiket választottak meg a későbbiek folyamán? 1./ Megalakuláskor id. Bognár Lajos földműves volt, majd a későbbiek folyamán Gyenis József róm.kat. pap lett az ügyvezető elnök.
    4. Vezetőségi tagok mennyi tiszteletdíjat kaptak?
      Évi 100-120 pengőt kaptak a vezetőségi tagok kb.
    5. Vezetőségi tagok mennyi tiszteletdíjat kaptak?
      Évi 100-120 pengőt kaptak a vezetőségi tagok kb.
  2. Mennyi volt a befizetett részjegy alap? 2 pengő volt.
    1. Hány boltot üzemeltettek és hány italboltot?
      Pincehely községben 2 boltot üzemeltettek és 1 italboltot
    2. Mennyi volt a bolt árukészlete?
      A boltok árukészlete kb. 200 /m/ pengő volt, és az italbolté kb. 10 /m/ pengő.
    3. Mennyi volt a havi átlagos forgalma?
      Átlagos havi forgalom 100 /m/ pengő volt.
    4. Részjegy alapon felüli forgóeszköz hitelt hogyan biztosították, és azután hány %-os kamatot fizettek?
      A forgóeszköz hitelt a "Hangya" központon keresztül biztosították, mely egy hónapra szólt, az utána felszámolt kamat 5-6% volt, ugyanakkor a szövetkezetnek is volt kamat számlája, és a napi bevételek után, melyet a postára befizettek kamat térítés illette meg a szövetkezetet.
  3. A "Hangya" boltja saját, vagy bérelt házban működött?
    Pincehelyen a "Hangya" saját épületében működött.
    1. Milyen volt a bolt portája és berendezésé?
      A bolt saját épületben volt elhelyezve, a berendezés új volt, és az akkori átlag kereskedelmi formának megfelelt, az üzlethelyiségben rend és tisztaság volt.
    2. Mennyi volt a "Hangya" saját vagyona?
      250-300/m/ pengő volt.
  4. A boltvezetők milyen származásúak voltak, és szakmailag milyen képzettségük volt?
    A "Hangya" szövetkezetnek szakképzett kereskedői voltak, talán lehetne mondani azt, hogy az értelmiség sorai közé tartoztak.
    Származásuk, volt olyan is, amelyiknek származása paraszt családból volt. Szakmailag képzettek voltak.

Bognár István
ig. elnök

Forrás: Tolna Megyei Önkormányzat Levéltára XXIV/403 MESZÖV iratai 1947-73. "Hangya"- szövetkezet iratai (Az iratanyag jelenleg rendezés alatt áll, dobozszámot csak a rendezés befejezése után közölhetek.)

Kulcsszavak

MESZÖV
Hangya Szövetkezet

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék

Oldalak:

Ezen a napon történt augusztus 09.

1914

Megkezdődik a mülhauseni csata, mely az első világháborúban a németek ellen intézett első francia támadás volt.Tovább

1945

Az Egyesült Államok hadserege atombombát dob NagaszakiraTovább

1945

A Szovjetunió hadat üzen a Japán Birodalomnak és megkezdi Mandzsúria megszállását.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

 

Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek témájukat és keletkezési helyüket is tekintve meglehetősen széttartóak: utóbbira példa, hogy a bemutatott források közül egyet Melbourne-ben, egyet pedig Rómában vetettek papírra – s ezek tematikailag is eltérnek egymástól. Előbbi egy résztvevő visszaemlékezése az 1933-as gödöllői világjamboree-ra, a másik pedig egy beszámoló olaszországi magyar kolónia helyzetéről.

 

Az időrendet tekintve Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) publikációja az első, amelyben az akkor zajló országos események helyi lecsapódását mutatja be levéltári források segítségével: az 1918–1919-es impériumváltások okozta, finoman szólva is turbulens időszakának tiszadobi eseményeit – külön kiemelve az Andrássy-kastély feldúlását – prezentálja írásában.

 

Várdai Levente (történész muzeológus, Janus Pannonius Múzeum) különleges forrásra hívja fel a figyelmét ismertetésében: ausztráliai kutatóútja során bukkant rá egy eseményen elhangzott beszéd leiratára, amelyben az 1933-as gödöllői cserkész világtalálkozó egy Victoria állambeli résztvevője tekintett vissza az eseményre. A közölt forrás nemcsak a jamboree mindennapjait, vagy épp az európai út állomásait írja le, hanem az is kiolvasható belőle, hogy az 1930-as évek ausztrál fiataljai számára milyen „kultúrsokkot” jelenhetett a magyarországi tartózkodás.

 

Már a hidegháborús időszakból közöl forrást Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus), amely azonban kötődik a második világháború lezárását közvetlenül követő időszakhoz. Kada Lajos 1952-ben az Amerikai Magyar Katolikus Liga kérésére állította össze jelentését, amelyben az olaszországi magyarok helyzetéről számolt be, akik között még nagy számban voltak olyanok, akik menekültként érkeztek az országba, és még ekkor is különböző táborokban éltek.

 

Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésében olyan forrásokat mutat be, amelyek új információkkal szolgálhatnak Mindszenty József édesanyja, Kovács Borbála 1960-ben bekövetkezett halálával és temetésével kapcsolatban. Utóbbi esemény hozadéka volt, hogy a magyar külügyminisztérium fenyegető fellépése miatt az Associated Press és a Reuters tudósítói végül nem utaztak el a temetésre, amelyen amerikai követség tagjai nem, de francia és olasz diplomaták jelen voltak.

 

Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2025. július 23.

Miklós Dániel

főszerkesztő