Orosz könyveket égető miskolci egyetemisták 1955-ben

„A jobboldali elemek ellenséges tevékenységének következő láncszeme a hónapokkal előtte előkészített Szovjetunió-ellenes aljas izgatás, amelyben demonstratív megmozdulása volt 1955. május 24-én az évfolyam 12 tagja, köztük három DISZ vezetőségi tag által végrehajtott orosz nyelvkönyvek és jegyzetek elégetése.”

Források

Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetem rektorának fegyelmi határozata

  

Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetem
Rektora.

8472-10R/955.

Fegyelmi határozat

1./ Szíj Zoltán III. éves kohómérnök hallgató ellen, [...]
2./ Ivanics Frigyes III. éves kohómérnök hallgató ellen, [...]
3./ Mérész András III. éves kohómérnök hallgató ellen, [...]
4./ Pallagi Sándor III. éves kohómérnök hallgató ellen, [...]
5./ Bogdán Kálmán IV. éves bányagépészmérnök hallgató ellen, [...]
6./ Harangozó Mihály IV. éves bányagépészmérnök hallgató ellen, [...]
7./ Lukucza Pál III. éves kohómérnök hallgató ellen, [...]
8./ Zsugovszky Tibor III. éves kohómérnök hallgató ellen, [...]
9./ Sziklai István III. éves kohómérnök hallgató ellen, [...]
10./ Horváth Csaba III. éves kohómérnök hallgató ellen, [...]
11./ Najsli József III. éves kohómérnök hallgató ellen, [...]
12./ Kaptai György III. éves kohómérnök hallgató ellen, [...]
13./ Tersánszky Ferenc IV. éves bányagépészmérnök hallgató ellen, [...]
14./ Vándori András IV. éves bányagépészmérnök hallgató ellen, [...]

a Felsőoktatási Miniszternek az egyetemi és főiskolai hallgatók fegyelmi szabályzatáról kiadott 65-1/1953. sz. utasítás értelmében a Párt- és DISZ szervezet bejelentése alapján fegyelmi eljárást rendeltem el. A fegyelmi eljárást az Utasítás 7. pontja értelmében elrendelt nyilvános tárgyalás fejezte be.

Szíj Zoltán III. éves kohómérnök hallgatót az Utasítás 2/d. pontjának alkalmazásával a Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetem látogatásától négy félévre eltiltom.
Ivanics Frigyes III. éves kohómérnök hallgatót az Utasítás 2/d. pontjának alkalmazásával a Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetem látogatásától négy félévre eltiltom.
Mérész András III. éves kohómérnök hallgatót az Utasítás 2/d. pontjának alkalmazásával a Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetem látogatásától két félévre eltiltom.
Pallagi Sándor III. éves kohómérnök hallgatót az Utasítás 2/d. pontjának alkalmazásával a Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetem látogatásától két félévre eltiltom.
Bogdán Kálmán IV. éves bányagépészmérnök hallgatót az Utasítás 2/c pontjának alkalmazásával szigorú megrovásban részesítem, ezen felül a számára juttatott rendszeres havi pénzbeli szociális támogatást egy féléven keresztül 30%-kal csökkentem, ezen utóbbi büntetés végrehajtását azonban felfüggesztem.
Harangozó Mihály IV. éves bányagépészmérnök hallgatót az Utasítás 2/c pontjának alkalmazásával szigorú megrovásban részesítem, ezen felül a számára juttatott rendszeres havi pénzbeli szociális támogatást egy féléven keresztül 30 %-kal csökkentem, ezen utóbbi büntetés végrehajtását azonban felfüggesztem.
Lukucza Pál III. éves kohómérnök hallgatót az Utasítás 2/c. pontjának alkalmazásával szigorú megrovásban részesítem, ezen felül a számára juttatott rendszeres havi pénzbeli szociális támogatást egy féléven keresztül 30%-kal csökkentem, ezen utóbbi büntetés végrehajtását azonban felfüggesztem.
Zsugovszky Tibor III. éves kohómérnök hallgatót az Utasítás 2/c. pontjának alkalmazásával szigorú megrovásban részesítem, ezen felül a számára juttatott rendszeres havi pénzbeli szociális támogatást egy féléven keresztül 30%-kal csökkentem, ezen utóbbi büntetés végrehajtását azonban felfüggesztem.
Sziklai István III. éves kohómérnök hallgatót az Utasítás 2/c. pontjának alkalmazásával szigorú megrovásban részesítem, ezen felül a számára juttatott rendszeres havi pénzbeli szociális támogatást és ösztöndíjat egy féléven keresztül 30%-kal csökkentem, ezen kedvezmény megvonások végrehajtását azonban felfüggesztem.
Horváth Csaba III. éves kohómérnök hallgatót az Utasítás 2/c. pontjának alkalmazásával szigorú megrovásban részesítem, ezen felül a következő tanévben az Egyetem a „Rákosi ösztöndíj"-ra nem javasolja.
Najsli József III. éves kohómérnök hallgatót az Utasítás 2/c. pontjának alkalmazásával szigorú megrovásban részesítem, ezen felül tőle a diákotthoni és menza kedvezményt egy féléven keresztül megvonom. E kedvezmény megvonásának végrehajtását azonban felfüggesztem.
Kaptai György III. éves kohómérnök hallgatót az Utasítás 2/c. pontjának alkalmazásával szigorú megrovásban részesítem, ezen felül tőle a diákotthoni és menza kedvezményt egy féléven keresztül megvonom. E kedvezmény megvonásának végrehajtását azonban felfüggesztem. A következő félévben rendkívüli segélyben nem részesülhet.
Tersánszky Ferenc IV. éves bányagépészmérnök hallgatót az Utasítás 2/c. pontjának alkalmazásával szigorú megrovásban részesítem.
Vándori András IV. éves bányagépészmérnök hallgatót az Utasítás 2/c. pontjának alkalmazásával megrovásban részesítem.

A fegyelmi határozat Bogdán Kálmán, Harangozó Mihály, Lukucza Pál, Zsugovszky Tibor, Sziklai István, Horváth Csaba, Najsli József, Kaptai György, Tersánszky Ferenc és Vándori András hallgatókkal szemben az Utasítás 10. pontja értelmében jogerős, s a velük szemben a fegyelmi eljárás megindításakor elrendelt felfüggesztést megszüntetem.

Az Utasítás 10. pontja értelmében Ivanics Frigyes, Szíj Zoltán, Mérész András és Pallagi Sándor a fegyelmi határozat ellen fellebbezést nyújthatnak be. Az Oktatásügyi miniszterhez címzett fellebbezést jelen határozat kézhezvételétől számított 5 napon belül hozzám kell benyújtani. A fellebbezésnek halasztó hatálya van, az Utasítás 13. pontja értelmében azonban az előadások látogatásának eltiltását kimondó előzetes döntésemet a jogerős határozat meghozataláig hatályában fenntartom.

Felhívom a Gépészmérnöki Kar Dékáni Hivatalát és a Kohómérnöki Kar Dékáni Hivatalát, hogy a határozat jogerőre emelkedése után annak egy másolati példányát egy hét időtartamra a hirdetőtáblára függessze ki és az Utasítás 16. pontja értelmében a hallgató leckekönyvébe és törzskönyvébe vezesse be, a határozat másolatát pedig a hallgató személyi iratgyűjtőjébe helyezze el és a hallgató egyéni statisztikai lapján a kiszabott büntetést és annak időpontját jegyezze fel.

Indokolás.

A fegyelmi eljárás során az alábbi tényállást állapítottam meg:
A IlI. éves kohómérnök hallgatók körében még a II. félév elején felvetődött az a gondolat, hogy az orosz vizsga letétele után az orosz könyveket és jegyzeteket el fogják égetni. Azt, hogy ennek az elgondolásnak ki volt az értelmi szerzője, ma már pontosan megállapítani nem lehet. A május 24-én elkövetett cselekmény kezdeményezője azonban kétségtelenül Binzberger Frigyes volt, aki ezt vallomásában kifejezetten el is ismerte.

Május 24-én a délutáni órákban az E/4. kollégium 2. sz. szobájában lakók közül Binzberger Frigyes, Pallagi Sándor és Mérész András megbeszélték, hogy a késő esti órákban a Dudujka-dombon elégetik orosz könyveiket és jegyzeteiket. A megbeszélés alkalmával az 1-es szobában lakó hallgatók közül is többen bent voltak. Mérész András, aki nem ebben a szobában lakik, hanem Hejőcsabán, ezt követően eltávozott, de a megbeszélt időpontban, este 9 órakor ismét visszatért.

Este 9 órakor Binzberger Frigyes, Pallagi Sándor, Mérész András és Lukucza Pál, aki ugyancsak ebben a szobában lakik, de a délutáni megbeszélésen nem vett részt, magukhoz vették orosz könyveiket és jegyzeteiket, majd beszóltak az 1-es szobában lévő társaikhoz és felhívták őket, hogy jöjjenek velük.

Felhívásukra hozzájuk csatlakozott Zsugovszky Tibor, Ivanics Frigyes, Sövegjártó Zoltán, majd később Szíj Zoltán és elindultak a C. épületben lévő tanulókörbe, hogy az ott lévő orosz jegyzeteiket és könyveiket is magukhoz vegyék. A tanulókörbe érve a csoport tagjai összeszedték az ott lévő orosz könyveiket és jegyzeteiket, majd Binzberger Frigyes, Mérész András és Ivanics Frigyes felhívták az ott tanuló évfolyamtársaikat, mint az Sziklai István, Horváth Csaba és Ivanics Frigyes jegyzőkönyvbe foglalt vallomásából kitűnik, hogy tartsanak velük. Felhívásukra Najsli József, Kaptai György, majd később Sziklai István és Horváth Csaba csatlakoztak hozzájuk. Ezt követően Binzberger Frigyes a tanulókörben sorakoztatta társait, majd az ablakon kiugráltak és Binzberger Frigyes vezetésével megindultak a Dudujka-dombra. A Dudujka-dombra felérve Pallagi Sándor szilenciumot kért, majd indítványozta, hogy a magukkal hozott könyvekből olvassanak fel még utoljára egy-egy sort, aztán pedig égessék el a könyveket. Ezt követően Zsugovszky Tibor az egyik könyvet meggyújtotta és a csoport tagjai a láng fényénél egy-egy sort felolvasva a könyveket tűzbe vetették.

A tűz már hamvadóban volt, amikor megérkezett a dombra négy IV. éves bányagépészmérnök hallgató, Vándori András, Tersánszky Ferenc, Bogdán Kálmán és Harangozó Mihály, akik a kohómérnök hallgatók csoportjának a közelében tüzet gyújtottak és ugyancsak elégették a Bogdán Kálmán és Harangozó Mihály általhozott orosz könyveket és jegyzeteket.

A IV. éves bányamérnök hallgatók 1955. május 24-én kollégiumi szobáik ablakából a késő esti órákban látták, hogy a Dudujka-dombon tábortűz ég. Mivel előző nap a tanulóköri táblára tréfás formában orosz könyvégetésre írtak meghívót, gondolták, hogy ez folyik most, s elhatározták, hogy részt vesznek azon.

Harangozó Mihály és Bogdán Kálmán orosz könyveiket és jegyzeteiket magukhoz vették, majd Tersánszky Ferenccel és Vándori Andrással felmentek a Dudujka-dombra. Ott a kohómérnök hallgatók közelében Harangozó Mihály tüzet gyújtott és a magukkal hozott könyveket és jegyzeteket elégették.

A könyvégetés végeztével mindkét csoport tagjai szétszéledtek.

Meghallgatásuk során elismerték, hogy helytelenül cselekedtek, de előadásuk szerint akkor még nem gondoltak arra, hogy ez milyen következményekkel jár.
Fenti cselekmény elbírálásánál figyelembe kellett venni azonban azokat a jelenségeket is, melyek a III. éves kohászoknál az év folyamán felmerültek, aggodalomba ejtve a Kar és az Egyetem vezetőit.

Ilyen jelenségek:

Az évfolyam a sportpálya építésének gondolatát nem fogadta szívesen és kezdetben meg is tagadta az azzal kapcsolatos társadalmi munkában való részvételt.

Sok gondot okozott az évfolyam aktivizálása a különböző demonstratív jellegű megmozdulásokon, felvonulásokon való részvételre.

A márciusi határozatok ismertetése végett tartott röpgyűlésen az évfolyam komolytalan, fegyelmezetlen magatartást tanúsított.

A selmeci, illetve soproni hagyományoknak eltorzított felelevenítése egyes esetekben mértéken felüli szeszfogyasztáshoz és ezt követően a diákotthoni rend súlyos megbontásához vezetett.

A hagyományok más irányú eltorzítása a többi kar hallgatóiban olyan érzést kelthetett, mintha a Kohászok őket lebecsülnék. Az ilyen magatartás pedig az egyetemi egység megbontásának veszélyét rejti magában.

A II. éves bányászok évfolyamgyűlésén, amelyet a Pártbizottság azért hozott létre, hogy a bányászok által felvetett kérdésekre választ adjon, a III. éves kohászok hívatlanul megjelentek, és ott magatartásukkal hozzájárultak az évfolyamgyűlés eredménytelenségéhez.

A felsorolt esetek külön-külön talán diákos éretlenségnek volnának tekinthetők, minthogy azonban az intő szó és komoly tanács eredménytelen maradt, összességükben felhalmozódva végül is olyan légkör kialakulásához vezettek, amelyben a most vizsgált vétségek már szükségképpen politikai állásfoglalásnak, sőt politikai demonstrációnak minősülnek.

A III. éves kohómérnök hallgatók körében kialakult káros közhangulatért, végső fokon pedig az V. hó 24-i könyvégetésért, mely függetlenül az azon résztvevők szándékától, kívülálló személyekben a Szovjetunió elleni tüntetés látszatát kelthette, elsősorban is azok a hallgatók felelősek, akik az évfolyam hangadói, irányítói voltak, s akiket társaik tanulmányi eredményeik alapján is megbecsülésben részesítettek.

A lefolytatott vizsgálat, a nyilvános fegyelmi tárgyaláson elhangzottak alapján azt kellett megállapítanom, hogy Sövegjártó Zoltán és Szíj Zoltán voltak azok, akik az évfolyamon kialakult légkörért fokozott mértékben felelősek.

Helytelen példamutatásuk követőkre talált, s az évfolyamon az ellenséges, bomlasztó hangok mindjobban megerősödtek. Ez tette lehetővé, hogy az V. hó 24-i könyvégetés megtörténhetett.

A fent előadottak alapján Sövegjártó Zoltán magatartását olyannak minősítettem, melyből kitűnik, hogy szemben áll a népi demokrácia állami és társadalmi rendjével, ezért vele szemben a legsúlyosabb fegyelmi büntetés meghozatalára, az összes egyetemről való kitiltásra teszek javaslatot.

Szíj Zoltánnal szembeni fegyelmi büntetés kiszabásánál azonban figyelembe vettem a nyilvános tárgyaláson tanúsított magatartását, amely arra engedett következtetni, hogy cselekedetei mögött nem volt ellenséges szándék, a képességeinek túlbecsülése, tapasztalatlansága sodorta téves irányba.

Mind Szíj Zoltán, mind pedig Ivanics Frigyes, aki meghallgatása során elismerte, hogy a tanulókörben lévő hallgatótársait a könyvégetésben való részvételre maga is felhívta, tehát abban tevékenyen közreműködött, a DISZ-nek vezetőségi tagjai voltak, s ezt cselekményük elbírálásánál súlyosbító körülményként vettem figyelembe. Éppen ezért alkalmaztam velük szemben az egyetem látogatásától négy félévre az eltiltást.

Mérész András és Pallagi Sándor V. hó 24-én az orosz könyvek égetésének megszervezésében ugyancsak tevékenyen vettek részt és ezért felelősségük fokozott mértékben fennáll, azonban enyhítő körülményként vettem figyelembe, hogy az évfolyam rossz politikai légkörének kialakulásában irányító szerepük nem volt.

Az ügyben szereplő többi hallgatóval kapcsolatosan azt állapítottam meg, hogy mint nem eléggé kiforrott egyéniségek, megbízva vezetőikben csak belesodródtak ebbe az ügybe, s meggondolatlanul követték évfolyamuk helytelen utakon járó hallgatóit.

Annak reményében, hogy botlásukból okulva a továbbiakban maguk is kezdeményezői lesznek egy egészséges közszellem kialakulásának, egy tisztulási folyamat megindulásának, a kedvezmények megvonásán kívül a szigorú megrovást, illetve a megrovást találtam alkalmazhatónak.

Tekintettel arra, hogy Binzberger Frigyes és Sövegjártó Zoltán cselekménye kimeríti az Utasítás 1/B. pontjában meghatározott fegyelmi vétséget, ezért velük szemben az összes egyetemről és főiskoláról való kitiltásra teszek javaslatot az Oktatásügyi Miniszternek.

Miskolc, 1955. június hó 22.

(Sályi István)
rektor

Jelzet: Szíj Zoltán saját tulajdonában. Másolata elhelyezve a Miskolci Egyetem Levéltára 1956-os diákparlamenti különgyűjteményében.

Ezen a napon történt szeptember 20.

1929

Budapesten levetítik az első hangosfilmet („Az éneklő bolond”).Tovább

1956

Kétnapos tartózkodásra Budapestre érkezett Luther Evans, az UNESCO főigazgatója. A látogatás eredményeképpen Magyarország fokozatosan...Tovább

1990

Ratifikálják a két Németország újraegyesítését.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Háborúk, nemzetközi konfliktusok a 20. század második felében

 

„Si vis pacem, para bellum” – „Ha békét akarsz, készülj a háborúra”, hangoztatták az ókori rómaiak. A fegyveres küzdelem, a háború valóban a társadalmi lét egyik meghatározó jellemzője. Az emberiség történetét a háborúk sorozatának is tekinthetjük. Az idők során számos magyarázat született arra nézve, hogy mi váltja ki a háborús erőszakot. Egyesek szerint a háború az emberi nem eredendő agresszivitásából fakad. A 16‒17. században élt angol filozófus, Thomas Hobbes azt hangsúlyozta, hogy az emberek közötti erőszak elsődleges oka a nyereségvágy, a bizalmatlanság, a dicsőségre és a hírnévre való törekvés. Ebből kiindulva úgy vélte, hogy az erőszak elve és gyakorlata állami szinten is az ember egoista természetéből fakad. Mások, mint például Carl von Clausewitz porosz katonai teoretikus, a politikumból indultak ki. Clausewitz az 1834-ben megjelent, „A háborúról” (Vom Kriege) című könyvében fogalmazta meg sokat idézett, híres tételét: „A háború a politikának a folytatása csupán, csakhogy más eszközökkel.” Ezzel arra utalt, hogy a katonai erő alkalmazása nem öncélú, hanem mindig a politikai mérlegelés határozza meg. „A politika az értelem, a háború azonban pusztán eszköz” ‒ írta. Michel Foucault francia történész, filozófus viszont az 1970-es években megfordította Clausewitz tételét. Feltette a kérdést, miszerint a béke nem csupán a háború egyik formája-e, és szellemesen azt állította, hogy valójában a politika a háború folytatása más eszközökkel.

A 20. század nemcsak a tudományos-műszaki fejlődés, a globális kultúrák és a világkereskedelem kialakulásának kora volt, hanem az egymást követő nemzetközi konfliktusok, a pusztító háborúk időszaka is. Az első világháború gépesített tömegháború volt, a második pedig olyan „totális” konfliktus, amely nem tett különbséget katonák és civilek között. Az 1945 után kétpólusúvá vált világ több mint négy évtizedig tartó fő konfliktusa, a hidegháború szerencsére soha nem alakult át valódi háborúvá. A szembenálló felek ugyanis tisztában voltak azzal, hogy a világot elpusztító jellege miatt egy nukleáris háború – Clausewitz tézisével ellentétben – nem lehetne semmiféle politika folytatása. A harmadik világban ugyanakkor ezt az időszakot több száz fegyveres konfliktus jellemezte, melyekben rendszerint a két nagy katonai tömb is részt vett, így például a koreai vagy a vietnámi háborúban. A hidegháború a szovjet blokk összeomlásával, majd a Szovjetunió 1991-es széthullásával ért véget. Ezzel megszűnt a kétpólusú világ, és az Amerikai Egyesült Államok maradt az egyetlen szuperhatalom.

Az ArchívNet idei 3. számának fő témája tehát: „Háborúk, nemzetközi konfliktusok a 20. század második felében”. Szerzőink közül Szőke Zoltán a vietnámi háborúról ír. Magyar és amerikai levéltári források tanulmányozása alapján ugyanarra az újszerű következtetésre jut, mint a New Cold War History nemzetközi történeti iskola képviselői, éspedig arra, hogy a hidegháború idején a nemzetközi válságszituációk kialakulásában vagy azok enyhítésében legalább akkora – ha nem nagyobb – szerepe volt a szuperhatalmak kisebb szövetségeseinek, mint maguknak a szuperhatalmaknak. Ez azt jelenti, hogy az egész korszakról ‒ így a vietnámi háborúról is ‒ alkotott eddigi képünket újra kell értékelnünk. Garadnai Zoltán szintén hidegháborús témát választott: a magyar‒francia diplomáciai kapcsolatok egyik kritikus, 1959‒1967 közötti időszakát elemzi Radványi János magyar diplomata vízumügyén keresztül. Seres Attila folytatja az 1980-as évek második felében kezdődött karabahi konfliktus hátteréről szóló korabeli magyar diplomáciai jelentések publikálását. Írásának első részét folyóiratunk idei 1. számában közöltük. Két további forrásközlést is olvashatunk e számban: Horváth Gergely Krisztián egy ismeretlen szerző ‒ valószínűleg Komjáthy (Kring) Miklós ‒ 1945-ös feljegyzését közli arról, hogyan képzelték el a marxisták Magyarországon a telepítést és az iparosítást, míg Kiss András Per Arboe Rasmussen dán újságíró 1960-as magyarországi tevékenysége kapcsán vázolja fel a kádári propaganda szerepét az országimázs alakításában.

 

Végül tájékoztatnom kell a Tisztelt Olvasót a szerkesztőségünkben végbement változásokról. Csonka Laura és Farkas Andrea e lapszám megjelenésével egyidejűleg távozik a szerkesztőségből. Laura 2016-tól, Andrea 2014-től szerkesztette a lapot példás hozzáértéssel, szorgalommal és lelkesedéssel. Az ő érdemük is, hogy az ArchívNet szakmai körökben, de a történelem iránt érdeklődő szélesebb olvasóközönség soraiban is egyöntetű elismerésnek örvend! Szerkesztőségünk ugyanakkor új tagokkal bővült. Az új szerkesztők: Balogh János Mátyás, Főcze János, Miklós Dániel és Wencz Balázs ‒ e lapszám már az ő munkájuk eredménye is. További sok sikert kívánok mind a távozó, mind az új szerkesztőtársaknak!

 

Budapest, 2021. augusztus 18.

 

L. Balogh Béni

főszerkesztő