Breszt-Litovszk-ban Szovjet-Oroszország fegyverszüneti szerződést köt a központi hatalmakkal (Németországgal és az Osztrák–Magyar...Tovább
Orosz könyveket égető miskolci egyetemisták 1955-ben
„A jobboldali elemek ellenséges tevékenységének következő láncszeme a hónapokkal előtte előkészített Szovjetunió-ellenes aljas izgatás, amelyben demonstratív megmozdulása volt 1955. május 24-én az évfolyam 12 tagja, köztük három DISZ vezetőségi tag által végrehajtott orosz nyelvkönyvek és jegyzetek elégetése.”
Források
Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetem rektorának fegyelmi határozata
Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetem
Rektora.
8472-10R/955.
Fegyelmi határozat
1./ Szíj Zoltán III. éves kohómérnök hallgató ellen, [...]
2./ Ivanics Frigyes III. éves kohómérnök hallgató ellen, [...]
3./ Mérész András III. éves kohómérnök hallgató ellen, [...]
4./ Pallagi Sándor III. éves kohómérnök hallgató ellen, [...]
5./ Bogdán Kálmán IV. éves bányagépészmérnök hallgató ellen, [...]
6./ Harangozó Mihály IV. éves bányagépészmérnök hallgató ellen, [...]
7./ Lukucza Pál III. éves kohómérnök hallgató ellen, [...]
8./ Zsugovszky Tibor III. éves kohómérnök hallgató ellen, [...]
9./ Sziklai István III. éves kohómérnök hallgató ellen, [...]
10./ Horváth Csaba III. éves kohómérnök hallgató ellen, [...]
11./ Najsli József III. éves kohómérnök hallgató ellen, [...]
12./ Kaptai György III. éves kohómérnök hallgató ellen, [...]
13./ Tersánszky Ferenc IV. éves bányagépészmérnök hallgató ellen, [...]
14./ Vándori András IV. éves bányagépészmérnök hallgató ellen, [...]
a Felsőoktatási Miniszternek az egyetemi és főiskolai hallgatók fegyelmi szabályzatáról kiadott 65-1/1953. sz. utasítás értelmében a Párt- és DISZ szervezet bejelentése alapján fegyelmi eljárást rendeltem el. A fegyelmi eljárást az Utasítás 7. pontja értelmében elrendelt nyilvános tárgyalás fejezte be.
Szíj Zoltán III. éves kohómérnök hallgatót az Utasítás 2/d. pontjának alkalmazásával a Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetem látogatásától négy félévre eltiltom.
Ivanics Frigyes III. éves kohómérnök hallgatót az Utasítás 2/d. pontjának alkalmazásával a Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetem látogatásától négy félévre eltiltom.
Mérész András III. éves kohómérnök hallgatót az Utasítás 2/d. pontjának alkalmazásával a Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetem látogatásától két félévre eltiltom.
Pallagi Sándor III. éves kohómérnök hallgatót az Utasítás 2/d. pontjának alkalmazásával a Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetem látogatásától két félévre eltiltom.
Bogdán Kálmán IV. éves bányagépészmérnök hallgatót az Utasítás 2/c pontjának alkalmazásával szigorú megrovásban részesítem, ezen felül a számára juttatott rendszeres havi pénzbeli szociális támogatást egy féléven keresztül 30%-kal csökkentem, ezen utóbbi büntetés végrehajtását azonban felfüggesztem.
Harangozó Mihály IV. éves bányagépészmérnök hallgatót az Utasítás 2/c pontjának alkalmazásával szigorú megrovásban részesítem, ezen felül a számára juttatott rendszeres havi pénzbeli szociális támogatást egy féléven keresztül 30 %-kal csökkentem, ezen utóbbi büntetés végrehajtását azonban felfüggesztem.
Lukucza Pál III. éves kohómérnök hallgatót az Utasítás 2/c. pontjának alkalmazásával szigorú megrovásban részesítem, ezen felül a számára juttatott rendszeres havi pénzbeli szociális támogatást egy féléven keresztül 30%-kal csökkentem, ezen utóbbi büntetés végrehajtását azonban felfüggesztem.
Zsugovszky Tibor III. éves kohómérnök hallgatót az Utasítás 2/c. pontjának alkalmazásával szigorú megrovásban részesítem, ezen felül a számára juttatott rendszeres havi pénzbeli szociális támogatást egy féléven keresztül 30%-kal csökkentem, ezen utóbbi büntetés végrehajtását azonban felfüggesztem.
Sziklai István III. éves kohómérnök hallgatót az Utasítás 2/c. pontjának alkalmazásával szigorú megrovásban részesítem, ezen felül a számára juttatott rendszeres havi pénzbeli szociális támogatást és ösztöndíjat egy féléven keresztül 30%-kal csökkentem, ezen kedvezmény megvonások végrehajtását azonban felfüggesztem.
Horváth Csaba III. éves kohómérnök hallgatót az Utasítás 2/c. pontjának alkalmazásával szigorú megrovásban részesítem, ezen felül a következő tanévben az Egyetem a „Rákosi ösztöndíj"-ra nem javasolja.
Najsli József III. éves kohómérnök hallgatót az Utasítás 2/c. pontjának alkalmazásával szigorú megrovásban részesítem, ezen felül tőle a diákotthoni és menza kedvezményt egy féléven keresztül megvonom. E kedvezmény megvonásának végrehajtását azonban felfüggesztem.
Kaptai György III. éves kohómérnök hallgatót az Utasítás 2/c. pontjának alkalmazásával szigorú megrovásban részesítem, ezen felül tőle a diákotthoni és menza kedvezményt egy féléven keresztül megvonom. E kedvezmény megvonásának végrehajtását azonban felfüggesztem. A következő félévben rendkívüli segélyben nem részesülhet.
Tersánszky Ferenc IV. éves bányagépészmérnök hallgatót az Utasítás 2/c. pontjának alkalmazásával szigorú megrovásban részesítem.
Vándori András IV. éves bányagépészmérnök hallgatót az Utasítás 2/c. pontjának alkalmazásával megrovásban részesítem.
A fegyelmi határozat Bogdán Kálmán, Harangozó Mihály, Lukucza Pál, Zsugovszky Tibor, Sziklai István, Horváth Csaba, Najsli József, Kaptai György, Tersánszky Ferenc és Vándori András hallgatókkal szemben az Utasítás 10. pontja értelmében jogerős, s a velük szemben a fegyelmi eljárás megindításakor elrendelt felfüggesztést megszüntetem.
Az Utasítás 10. pontja értelmében Ivanics Frigyes, Szíj Zoltán, Mérész András és Pallagi Sándor a fegyelmi határozat ellen fellebbezést nyújthatnak be. Az Oktatásügyi miniszterhez címzett fellebbezést jelen határozat kézhezvételétől számított 5 napon belül hozzám kell benyújtani. A fellebbezésnek halasztó hatálya van, az Utasítás 13. pontja értelmében azonban az előadások látogatásának eltiltását kimondó előzetes döntésemet a jogerős határozat meghozataláig hatályában fenntartom.
Felhívom a Gépészmérnöki Kar Dékáni Hivatalát és a Kohómérnöki Kar Dékáni Hivatalát, hogy a határozat jogerőre emelkedése után annak egy másolati példányát egy hét időtartamra a hirdetőtáblára függessze ki és az Utasítás 16. pontja értelmében a hallgató leckekönyvébe és törzskönyvébe vezesse be, a határozat másolatát pedig a hallgató személyi iratgyűjtőjébe helyezze el és a hallgató egyéni statisztikai lapján a kiszabott büntetést és annak időpontját jegyezze fel.
Indokolás.
A fegyelmi eljárás során az alábbi tényállást állapítottam meg:
A IlI. éves kohómérnök hallgatók körében még a II. félév elején felvetődött az a gondolat, hogy az orosz vizsga letétele után az orosz könyveket és jegyzeteket el fogják égetni. Azt, hogy ennek az elgondolásnak ki volt az értelmi szerzője, ma már pontosan megállapítani nem lehet. A május 24-én elkövetett cselekmény kezdeményezője azonban kétségtelenül Binzberger Frigyes volt, aki ezt vallomásában kifejezetten el is ismerte.
Május 24-én a délutáni órákban az E/4. kollégium 2. sz. szobájában lakók közül Binzberger Frigyes, Pallagi Sándor és Mérész András megbeszélték, hogy a késő esti órákban a Dudujka-dombon elégetik orosz könyveiket és jegyzeteiket. A megbeszélés alkalmával az 1-es szobában lakó hallgatók közül is többen bent voltak. Mérész András, aki nem ebben a szobában lakik, hanem Hejőcsabán, ezt követően eltávozott, de a megbeszélt időpontban, este 9 órakor ismét visszatért.
Este 9 órakor Binzberger Frigyes, Pallagi Sándor, Mérész András és Lukucza Pál, aki ugyancsak ebben a szobában lakik, de a délutáni megbeszélésen nem vett részt, magukhoz vették orosz könyveiket és jegyzeteiket, majd beszóltak az 1-es szobában lévő társaikhoz és felhívták őket, hogy jöjjenek velük.
Felhívásukra hozzájuk csatlakozott Zsugovszky Tibor, Ivanics Frigyes, Sövegjártó Zoltán, majd később Szíj Zoltán és elindultak a C. épületben lévő tanulókörbe, hogy az ott lévő orosz jegyzeteiket és könyveiket is magukhoz vegyék. A tanulókörbe érve a csoport tagjai összeszedték az ott lévő orosz könyveiket és jegyzeteiket, majd Binzberger Frigyes, Mérész András és Ivanics Frigyes felhívták az ott tanuló évfolyamtársaikat, mint az Sziklai István, Horváth Csaba és Ivanics Frigyes jegyzőkönyvbe foglalt vallomásából kitűnik, hogy tartsanak velük. Felhívásukra Najsli József, Kaptai György, majd később Sziklai István és Horváth Csaba csatlakoztak hozzájuk. Ezt követően Binzberger Frigyes a tanulókörben sorakoztatta társait, majd az ablakon kiugráltak és Binzberger Frigyes vezetésével megindultak a Dudujka-dombra. A Dudujka-dombra felérve Pallagi Sándor szilenciumot kért, majd indítványozta, hogy a magukkal hozott könyvekből olvassanak fel még utoljára egy-egy sort, aztán pedig égessék el a könyveket. Ezt követően Zsugovszky Tibor az egyik könyvet meggyújtotta és a csoport tagjai a láng fényénél egy-egy sort felolvasva a könyveket tűzbe vetették.
A tűz már hamvadóban volt, amikor megérkezett a dombra négy IV. éves bányagépészmérnök hallgató, Vándori András, Tersánszky Ferenc, Bogdán Kálmán és Harangozó Mihály, akik a kohómérnök hallgatók csoportjának a közelében tüzet gyújtottak és ugyancsak elégették a Bogdán Kálmán és Harangozó Mihály általhozott orosz könyveket és jegyzeteket.
A IV. éves bányamérnök hallgatók 1955. május 24-én kollégiumi szobáik ablakából a késő esti órákban látták, hogy a Dudujka-dombon tábortűz ég. Mivel előző nap a tanulóköri táblára tréfás formában orosz könyvégetésre írtak meghívót, gondolták, hogy ez folyik most, s elhatározták, hogy részt vesznek azon.
Harangozó Mihály és Bogdán Kálmán orosz könyveiket és jegyzeteiket magukhoz vették, majd Tersánszky Ferenccel és Vándori Andrással felmentek a Dudujka-dombra. Ott a kohómérnök hallgatók közelében Harangozó Mihály tüzet gyújtott és a magukkal hozott könyveket és jegyzeteket elégették.
A könyvégetés végeztével mindkét csoport tagjai szétszéledtek.
Meghallgatásuk során elismerték, hogy helytelenül cselekedtek, de előadásuk szerint akkor még nem gondoltak arra, hogy ez milyen következményekkel jár.
Fenti cselekmény elbírálásánál figyelembe kellett venni azonban azokat a jelenségeket is, melyek a III. éves kohászoknál az év folyamán felmerültek, aggodalomba ejtve a Kar és az Egyetem vezetőit.
Ilyen jelenségek:
Az évfolyam a sportpálya építésének gondolatát nem fogadta szívesen és kezdetben meg is tagadta az azzal kapcsolatos társadalmi munkában való részvételt.
Sok gondot okozott az évfolyam aktivizálása a különböző demonstratív jellegű megmozdulásokon, felvonulásokon való részvételre.
A márciusi határozatok ismertetése végett tartott röpgyűlésen az évfolyam komolytalan, fegyelmezetlen magatartást tanúsított.
A selmeci, illetve soproni hagyományoknak eltorzított felelevenítése egyes esetekben mértéken felüli szeszfogyasztáshoz és ezt követően a diákotthoni rend súlyos megbontásához vezetett.
A hagyományok más irányú eltorzítása a többi kar hallgatóiban olyan érzést kelthetett, mintha a Kohászok őket lebecsülnék. Az ilyen magatartás pedig az egyetemi egység megbontásának veszélyét rejti magában.
A II. éves bányászok évfolyamgyűlésén, amelyet a Pártbizottság azért hozott létre, hogy a bányászok által felvetett kérdésekre választ adjon, a III. éves kohászok hívatlanul megjelentek, és ott magatartásukkal hozzájárultak az évfolyamgyűlés eredménytelenségéhez.
A felsorolt esetek külön-külön talán diákos éretlenségnek volnának tekinthetők, minthogy azonban az intő szó és komoly tanács eredménytelen maradt, összességükben felhalmozódva végül is olyan légkör kialakulásához vezettek, amelyben a most vizsgált vétségek már szükségképpen politikai állásfoglalásnak, sőt politikai demonstrációnak minősülnek.
A III. éves kohómérnök hallgatók körében kialakult káros közhangulatért, végső fokon pedig az V. hó 24-i könyvégetésért, mely függetlenül az azon résztvevők szándékától, kívülálló személyekben a Szovjetunió elleni tüntetés látszatát kelthette, elsősorban is azok a hallgatók felelősek, akik az évfolyam hangadói, irányítói voltak, s akiket társaik tanulmányi eredményeik alapján is megbecsülésben részesítettek.
A lefolytatott vizsgálat, a nyilvános fegyelmi tárgyaláson elhangzottak alapján azt kellett megállapítanom, hogy Sövegjártó Zoltán és Szíj Zoltán voltak azok, akik az évfolyamon kialakult légkörért fokozott mértékben felelősek.
Helytelen példamutatásuk követőkre talált, s az évfolyamon az ellenséges, bomlasztó hangok mindjobban megerősödtek. Ez tette lehetővé, hogy az V. hó 24-i könyvégetés megtörténhetett.
A fent előadottak alapján Sövegjártó Zoltán magatartását olyannak minősítettem, melyből kitűnik, hogy szemben áll a népi demokrácia állami és társadalmi rendjével, ezért vele szemben a legsúlyosabb fegyelmi büntetés meghozatalára, az összes egyetemről való kitiltásra teszek javaslatot.
Szíj Zoltánnal szembeni fegyelmi büntetés kiszabásánál azonban figyelembe vettem a nyilvános tárgyaláson tanúsított magatartását, amely arra engedett következtetni, hogy cselekedetei mögött nem volt ellenséges szándék, a képességeinek túlbecsülése, tapasztalatlansága sodorta téves irányba.
Mind Szíj Zoltán, mind pedig Ivanics Frigyes, aki meghallgatása során elismerte, hogy a tanulókörben lévő hallgatótársait a könyvégetésben való részvételre maga is felhívta, tehát abban tevékenyen közreműködött, a DISZ-nek vezetőségi tagjai voltak, s ezt cselekményük elbírálásánál súlyosbító körülményként vettem figyelembe. Éppen ezért alkalmaztam velük szemben az egyetem látogatásától négy félévre az eltiltást.
Mérész András és Pallagi Sándor V. hó 24-én az orosz könyvek égetésének megszervezésében ugyancsak tevékenyen vettek részt és ezért felelősségük fokozott mértékben fennáll, azonban enyhítő körülményként vettem figyelembe, hogy az évfolyam rossz politikai légkörének kialakulásában irányító szerepük nem volt.
Az ügyben szereplő többi hallgatóval kapcsolatosan azt állapítottam meg, hogy mint nem eléggé kiforrott egyéniségek, megbízva vezetőikben csak belesodródtak ebbe az ügybe, s meggondolatlanul követték évfolyamuk helytelen utakon járó hallgatóit.
Annak reményében, hogy botlásukból okulva a továbbiakban maguk is kezdeményezői lesznek egy egészséges közszellem kialakulásának, egy tisztulási folyamat megindulásának, a kedvezmények megvonásán kívül a szigorú megrovást, illetve a megrovást találtam alkalmazhatónak.
Tekintettel arra, hogy Binzberger Frigyes és Sövegjártó Zoltán cselekménye kimeríti az Utasítás 1/B. pontjában meghatározott fegyelmi vétséget, ezért velük szemben az összes egyetemről és főiskoláról való kitiltásra teszek javaslatot az Oktatásügyi Miniszternek.
Miskolc, 1955. június hó 22.
(Sályi István)
rektor
Jelzet: Szíj Zoltán saját tulajdonában. Másolata elhelyezve a Miskolci Egyetem Levéltára 1956-os diákparlamenti különgyűjteményében.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 05.
Az Egyesült Államokban véget ér az alkoholtilalom.Tovább
A szovjet ellentámadás megindulásának napja Moszkvai csata, a német hadsereg első veresége a II. Világháborúban.Tovább
Londonban a sajátos időjárási viszonyok és a levegő szennyezettsége miatt létrejövő szmog körülbelül 12000 ember halálát okozza.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet idei ötödik számában megjelenő négy forrásismertetés közül három szorosabban-lazábban kapcsolódik az 1945 után bekövetkező államszocialista fordulathoz, míg a negyedik írás földrajzilag köthető az előbbiekhez. Ez utóbbi forrásismertetés ugyanis Kárpátaljához kötődik, amely a huszadik század során Magyarország, Csehszlovákia és a Szovjetunió részét is képezte. Jelen esetben a helyszín még a Magyar Királyság, az időpont pedig 1914 mint háborús év.
Az időrendet követve első a már említett Kárpátaljához kötődő forrásismertetés Suslik Ádám (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) tollából. A szerző két dokumentum segítségével mutatja be, hogy az 1914 szeptemberében lezajlott orosz betörés után a visszavonuló osztrák-magyar csapatok miként egészítették ki hiányos ellátmányukat rekvirálásokkal az északkelet-magyarországi hadműveleti területen.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) írásában az olvasókat 1953-ba, de már a Sztálin halála utáni időszakba kalauzolja el. Az általa ismertetett dokumentum Fehér Lajos kulákokkal kapcsolatos álláspontját mutatja be – amelyek már magukon viselik az „új szakasz” nyomát. A szerző egy érdekességre is felhívja a figyelmet: az 1950-es években két Fehér Lajos is foglalkozott a magyarországi agrárium átalakításával. A téziseket jegyző Fehér Lajos újságíró közülük az ismertebb – voplt azonban egy névrokona, aki az MDP Központi Vezetőségének Mezőgazdasági Osztályán dolgozott. Alkalmasint pedig az is előfordult, hogy a két Fehér Lajos ugyanazon a testületi ülésen volt jelen.
Akárcsak a „kulákkérdés,” úgy a koncepciós perek, illetve azok át-, felülvizsgálata is vastagon kötődnek a régió sztálinista korszakához. Bessenyei Vanda (doktoranda, Szegedi Tudományegyetem) az egyik legismertebb csehszlovák koncepciós per felülvizsgálati folyamatának egy részét mutatja be. Rudolf Slánský, „a csehszlovák Rajk” rehabilitációjának ügyét a hasonló, magyarországi eseményekkel állítja párhuzamba, felhívva a figyelmet arra, hogy 1953 után Budapesten a legfelsőbb vezetésben átrendeződés zajlott, míg Prágában gyakorlatilag 1968-ig megmaradt a neosztálinista irányítás.
Kládek László (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Kormárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) forrásismertetése a sztálinista, államosító korszakhoz áttételesen kapcsolódik: a termékeiről jól ismert dorogi hanglemezgyár a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat gyáregységeként működött, amely a különböző államosított cégek egyesítése nyomán 1951-ben jött létre. Az ismertetés a dorogi üzemegység létrejöttét, valamint működésének első éveit mutatja be részletesen.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2023. november 8.
Miklós Dániel
főszerkesztő