Orosz könyveket égető miskolci egyetemisták 1955-ben

„A jobboldali elemek ellenséges tevékenységének következő láncszeme a hónapokkal előtte előkészített Szovjetunió-ellenes aljas izgatás, amelyben demonstratív megmozdulása volt 1955. május 24-én az évfolyam 12 tagja, köztük három DISZ vezetőségi tag által végrehajtott orosz nyelvkönyvek és jegyzetek elégetése.”

A miskolci egyetemi MDP szervezetének jelentése a DISZ alapszervezeteibe „befurakodott jobboldali elemekről"  

A III. K.[ohász] évfolyam felülvizsgálásának tapasztalatai.

Az utóbbi időben különös gondot okozott a Párt és DISZ Bizottságnak a III. éves kohász és a II. éves bányász évfolyamok munkája és politikai hangulata.

A sorozatosan megnyilvánult konkrét tények azt mutatták, hogy az egyetemen tudatosan és szervezetten dolgozik az ellenség és a klerikális reakció. Az ellenséges megnyilvánulások fő helye a III. éves kohász és II. éves bányász évfolyamok voltak.

Ezért a Párt és a DISZ Bizottság alaposan megvizsgálta a III. éves kohász DISZ alapszervezet munkáját, amelynek alapján a következőket tapasztaltuk:
Az erőltetett beiskolázás és az éberség hiánya folytán osztályidegen és számos kispolgári elem is bekerült az 1952-es tanévben egyetemünkre. A Nagy Imre politika igen kedvező talajt biztosított ezeknek az elemeknek az előtérbe kerülésére, politikai nézeteik büntetlen hangoztatására és szervezkedésükre. A Nagy Imre-féle politika egyetemünk visszafejlesztését, esetleges megszüntetését eredményezte volna.

A jobboldali politika támogatását és megerősödését jelentette egyetemünkön a Sopron-miskolci kérdés tudatos kiélezése, amely pártunk és egyetemünk léte ellen irányult.

A jobboldali elemek minden erejüket arra mozgósították, hogy egyetemünk felszámolásán keresztül Pártunk nehézipari politikáját hátba támadják, és a fiatal műszaki értelmiségünk között a perspektívátlanság hangulatát keltsék. Ezek az elemek céljaik megvalósítása érdekében a kispolgári és osztályidegen elemeken keresztül befolyást gyakoroltak és mozgósították a bányász és kohász évfolyamok ingadozó elemeit.

Az első komoly megnyilvánulás az ellenséges tevékenységek sorozatában a bányász, amikor a jobboldali elemek tüntetést szerveztek a bányászkar mindenáron Sopronba történő áthelyezése mellett.

Az egyetemi Pártbizottság igyekezett meggyőzni egy évfolyamvita keretében a II. éves bányász évfolyamot pártunk egyetemünket érintő politikájának helyességéről. Ezen a vitán az ellenséges elemek által megszervezett III. éves kohász és II. éves bányász évfolyam egységesen állást foglalt a pártbizottság álláspontjával szemben. Az egyetemi Pártbizottság titkárát és álláspontját kigúnyolták és igyekeztek nevetségessé tenni. Itt határozottan megmutatkozott az ellenséges elemek szervezett ténykedése.

A III. éves kohász DISZ alapszervezet vezetőségébe befurakodott jobboldali elemek a DISZ szervezetet használták fel jobboldali tevékenységük kifejtésére és nézeteik érvényesítésére.
A vezetőségen belül a jobboldali nézetek hirdetője és érvényesítője elsősorban Szíjj [valójában: Szíj] Zoltán volt.

Kispolgári elemek támogatásával a DISZ alapszervezet vezetőségét egy haveri klikké züllesztette le, amely elnyomva és megfélemlítve az évfolyam becsületes tagjait, [az] ingadozókat maguk mellé állítva, folytatták jobboldali tevékenységüket. Ezt a haveri klikket egy tanulókörben összpontosították, felrúgva a demokratikus centralizmust, megszüntették a bírálatot, teljesen felszámolták az ifjúság közötti politikai nevelőmunkát. Eltértek a Párt irányvonalától, igyekeztek cinikusan nevetségessé tenni a Párt határozatait, céljuk volt az egyetemi DISZ bizottság lejáratása. Tudatosan elhallgatták eredményeinket, meglévő problémáinkat túlzottan kiélezték, ezzel igyekeztek perspektívátlanságot kelteni hallgatóink között.

Így az alapszervezeti DISZ vezetők a DISZ szervezetet egy szórakoztatási intézménnyé süllyesztették le, amelyen keresztül a bálok szervezői a Dolgozó Ifjúsági Szövetséget felhasználva anyagi hasznot biztosítottak maguknak. Ezek elsősorban Söveggyártó [helyesen: Sövegjártó] Zoltán és Szíjj Zoltán voltak. Ezért az évfolyam tagjai határozottan szembekerültek az ún. DISZ vezetőséggel.

Jobboldali ténykedésük ideológiai bázisául a kohász hagyományok túlhajtását és soviniszta értelmezését használták fel, a kohász hagyományokat teljesen elferdítve mutatták teljesen elvetették a politikai munkát, előtérbe helyezték a szakmai képzést és a szocialista mérnökképzés elvét kispolgári gondolkodású emberek képzésére süllyesztették le.

Másrészt a kohászkultusz kialakításával megbontották egyetemünk egészséges ifjúsági egységét.

A kohászkultusz hirdetésével maguk mellé állították az évfolyam nagyobb többségét. A kohász hagyományokat felhasználták arra is, hogy a fiatalok erkölcsi arculatát bomlasszák. (Részegeskedések, nyegle állásfoglalás, felelőtlen magatartás stb.)

A jobboldali nézetek terjesztésében igen nagy szerepet játszott a klerikális reakció, amely Söveggyártó Zoltán és Szíjj Zoltán vezetőségi tag közvetlen baráti kapcsolatán keresztül érvényesült a vezetőség munkájában is.

Jól álcázott munkastílusuk és a párttagok éberségének hiánya megkönnyítette jobboldali tevékenységüket. Így a politikai megmozdulásokon (április 4., május 1.), valamint a társadalmi munkában (sportpályaépítés) igen rossz kollektív szellemet mutatott a III. éves kohász évfolyam.

Ezeknek a hibáknak a kialakulásában komoly felelősség terheli a Párt- és DISZ alapszervezet titkárait, az évfolyamon elsősorban Karancz Ernőt és Fekete Simont.

A jobboldali elemek ellenséges tevékenységének következő láncszeme a hónapokkal előtte előkészített Szovjetunió-ellenes aljas izgatás, amelyben demonstratív megmozdulása volt 1955. május 24-én az évfolyam 12 tagja, köztük három DISZ vezetőségi tag által végrehajtott orosz nyelvkönyvek és jegyzetek elégetése.

Az ellenséges szervezett tevékenységet mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a DISZ Bizottság alapos felülvizsgálásának második napján az évfolyam folyosóján lévő WC ajtaján a következő felirat jelent meg: „Szovjet megszállók, takarodjatok Magyarországról. Halál a hazaáruló kommunistákra, vesszen a szovjet bérenc Rákosi. (Szebb jövőt.)"

Jelzet: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár XXXIII-5. 1. 69. f. 343. d. 7. ő. e. (Jelentések a miskolci egyetemi pártalapszervezetektől.)

Ezen a napon történt április 01.

1902

Érvénybe lépett a budapesti Bethlen Gábor Kör alapszabálya.Tovább

1915

Cseres Tibor magyar író (†1993)Tovább

1922

IV. Károly magyar király, I. Károly néven osztrák császár, valamint cseh király, az utolsó Habsburg uralkodó (*1887)Tovább

1924

A müncheni bíróság Hitlert öt évre ítéli, azonban már év végén kiengedik (a börtönben írja meg „Mein Kampf” című programjellegű művét)....Tovább

1927

Puskás Ferenc (sz. Purczeld), becenevén Puskás Öcsi, válogatott labdarúgó, edző, az Aranycsapat kapitánya, A Nemzet Sportolója (†2006)Tovább

  •  
  • 1 / 3
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!
 

Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.

Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.

Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.

Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.

Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.

Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
 

Budapest, 2026. március 13.

Miklós Dániel
főszerkesztő