Breszt-Litovszk-ban Szovjet-Oroszország fegyverszüneti szerződést köt a központi hatalmakkal (Németországgal és az Osztrák–Magyar...Tovább
Orosz könyveket égető miskolci egyetemisták 1955-ben
„A jobboldali elemek ellenséges tevékenységének következő láncszeme a hónapokkal előtte előkészített Szovjetunió-ellenes aljas izgatás, amelyben demonstratív megmozdulása volt 1955. május 24-én az évfolyam 12 tagja, köztük három DISZ vezetőségi tag által végrehajtott orosz nyelvkönyvek és jegyzetek elégetése.”
A miskolci egyetemi MDP szervezetének jelentése a DISZ alapszervezeteibe „befurakodott jobboldali elemekről"
A III. K.[ohász] évfolyam felülvizsgálásának tapasztalatai.
Az utóbbi időben különös gondot okozott a Párt és DISZ Bizottságnak a III. éves kohász és a II. éves bányász évfolyamok munkája és politikai hangulata.
A sorozatosan megnyilvánult konkrét tények azt mutatták, hogy az egyetemen tudatosan és szervezetten dolgozik az ellenség és a klerikális reakció. Az ellenséges megnyilvánulások fő helye a III. éves kohász és II. éves bányász évfolyamok voltak.
Ezért a Párt és a DISZ Bizottság alaposan megvizsgálta a III. éves kohász DISZ alapszervezet munkáját, amelynek alapján a következőket tapasztaltuk:
Az erőltetett beiskolázás és az éberség hiánya folytán osztályidegen és számos kispolgári elem is bekerült az 1952-es tanévben egyetemünkre. A Nagy Imre politika igen kedvező talajt biztosított ezeknek az elemeknek az előtérbe kerülésére, politikai nézeteik büntetlen hangoztatására és szervezkedésükre. A Nagy Imre-féle politika egyetemünk visszafejlesztését, esetleges megszüntetését eredményezte volna.
A jobboldali politika támogatását és megerősödését jelentette egyetemünkön a Sopron-miskolci kérdés tudatos kiélezése, amely pártunk és egyetemünk léte ellen irányult.
A jobboldali elemek minden erejüket arra mozgósították, hogy egyetemünk felszámolásán keresztül Pártunk nehézipari politikáját hátba támadják, és a fiatal műszaki értelmiségünk között a perspektívátlanság hangulatát keltsék. Ezek az elemek céljaik megvalósítása érdekében a kispolgári és osztályidegen elemeken keresztül befolyást gyakoroltak és mozgósították a bányász és kohász évfolyamok ingadozó elemeit.
Az első komoly megnyilvánulás az ellenséges tevékenységek sorozatában a bányász, amikor a jobboldali elemek tüntetést szerveztek a bányászkar mindenáron Sopronba történő áthelyezése mellett.
Az egyetemi Pártbizottság igyekezett meggyőzni egy évfolyamvita keretében a II. éves bányász évfolyamot pártunk egyetemünket érintő politikájának helyességéről. Ezen a vitán az ellenséges elemek által megszervezett III. éves kohász és II. éves bányász évfolyam egységesen állást foglalt a pártbizottság álláspontjával szemben. Az egyetemi Pártbizottság titkárát és álláspontját kigúnyolták és igyekeztek nevetségessé tenni. Itt határozottan megmutatkozott az ellenséges elemek szervezett ténykedése.
A III. éves kohász DISZ alapszervezet vezetőségébe befurakodott jobboldali elemek a DISZ szervezetet használták fel jobboldali tevékenységük kifejtésére és nézeteik érvényesítésére.
A vezetőségen belül a jobboldali nézetek hirdetője és érvényesítője elsősorban Szíjj [valójában: Szíj] Zoltán volt.
Kispolgári elemek támogatásával a DISZ alapszervezet vezetőségét egy haveri klikké züllesztette le, amely elnyomva és megfélemlítve az évfolyam becsületes tagjait, [az] ingadozókat maguk mellé állítva, folytatták jobboldali tevékenységüket. Ezt a haveri klikket egy tanulókörben összpontosították, felrúgva a demokratikus centralizmust, megszüntették a bírálatot, teljesen felszámolták az ifjúság közötti politikai nevelőmunkát. Eltértek a Párt irányvonalától, igyekeztek cinikusan nevetségessé tenni a Párt határozatait, céljuk volt az egyetemi DISZ bizottság lejáratása. Tudatosan elhallgatták eredményeinket, meglévő problémáinkat túlzottan kiélezték, ezzel igyekeztek perspektívátlanságot kelteni hallgatóink között.
Így az alapszervezeti DISZ vezetők a DISZ szervezetet egy szórakoztatási intézménnyé süllyesztették le, amelyen keresztül a bálok szervezői a Dolgozó Ifjúsági Szövetséget felhasználva anyagi hasznot biztosítottak maguknak. Ezek elsősorban Söveggyártó [helyesen: Sövegjártó] Zoltán és Szíjj Zoltán voltak. Ezért az évfolyam tagjai határozottan szembekerültek az ún. DISZ vezetőséggel.
Jobboldali ténykedésük ideológiai bázisául a kohász hagyományok túlhajtását és soviniszta értelmezését használták fel, a kohász hagyományokat teljesen elferdítve mutatták teljesen elvetették a politikai munkát, előtérbe helyezték a szakmai képzést és a szocialista mérnökképzés elvét kispolgári gondolkodású emberek képzésére süllyesztették le.
Másrészt a kohászkultusz kialakításával megbontották egyetemünk egészséges ifjúsági egységét.
A kohászkultusz hirdetésével maguk mellé állították az évfolyam nagyobb többségét. A kohász hagyományokat felhasználták arra is, hogy a fiatalok erkölcsi arculatát bomlasszák. (Részegeskedések, nyegle állásfoglalás, felelőtlen magatartás stb.)
A jobboldali nézetek terjesztésében igen nagy szerepet játszott a klerikális reakció, amely Söveggyártó Zoltán és Szíjj Zoltán vezetőségi tag közvetlen baráti kapcsolatán keresztül érvényesült a vezetőség munkájában is.
Jól álcázott munkastílusuk és a párttagok éberségének hiánya megkönnyítette jobboldali tevékenységüket. Így a politikai megmozdulásokon (április 4., május 1.), valamint a társadalmi munkában (sportpályaépítés) igen rossz kollektív szellemet mutatott a III. éves kohász évfolyam.
Ezeknek a hibáknak a kialakulásában komoly felelősség terheli a Párt- és DISZ alapszervezet titkárait, az évfolyamon elsősorban Karancz Ernőt és Fekete Simont.
A jobboldali elemek ellenséges tevékenységének következő láncszeme a hónapokkal előtte előkészített Szovjetunió-ellenes aljas izgatás, amelyben demonstratív megmozdulása volt 1955. május 24-én az évfolyam 12 tagja, köztük három DISZ vezetőségi tag által végrehajtott orosz nyelvkönyvek és jegyzetek elégetése.
Az ellenséges szervezett tevékenységet mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a DISZ Bizottság alapos felülvizsgálásának második napján az évfolyam folyosóján lévő WC ajtaján a következő felirat jelent meg: „Szovjet megszállók, takarodjatok Magyarországról. Halál a hazaáruló kommunistákra, vesszen a szovjet bérenc Rákosi. (Szebb jövőt.)"
Jelzet: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár XXXIII-5. 1. 69. f. 343. d. 7. ő. e. (Jelentések a miskolci egyetemi pártalapszervezetektől.)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 05.
Az Egyesült Államokban véget ér az alkoholtilalom.Tovább
A szovjet ellentámadás megindulásának napja Moszkvai csata, a német hadsereg első veresége a II. Világháborúban.Tovább
Londonban a sajátos időjárási viszonyok és a levegő szennyezettsége miatt létrejövő szmog körülbelül 12000 ember halálát okozza.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet idei ötödik számában megjelenő négy forrásismertetés közül három szorosabban-lazábban kapcsolódik az 1945 után bekövetkező államszocialista fordulathoz, míg a negyedik írás földrajzilag köthető az előbbiekhez. Ez utóbbi forrásismertetés ugyanis Kárpátaljához kötődik, amely a huszadik század során Magyarország, Csehszlovákia és a Szovjetunió részét is képezte. Jelen esetben a helyszín még a Magyar Királyság, az időpont pedig 1914 mint háborús év.
Az időrendet követve első a már említett Kárpátaljához kötődő forrásismertetés Suslik Ádám (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) tollából. A szerző két dokumentum segítségével mutatja be, hogy az 1914 szeptemberében lezajlott orosz betörés után a visszavonuló osztrák-magyar csapatok miként egészítették ki hiányos ellátmányukat rekvirálásokkal az északkelet-magyarországi hadműveleti területen.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) írásában az olvasókat 1953-ba, de már a Sztálin halála utáni időszakba kalauzolja el. Az általa ismertetett dokumentum Fehér Lajos kulákokkal kapcsolatos álláspontját mutatja be – amelyek már magukon viselik az „új szakasz” nyomát. A szerző egy érdekességre is felhívja a figyelmet: az 1950-es években két Fehér Lajos is foglalkozott a magyarországi agrárium átalakításával. A téziseket jegyző Fehér Lajos újságíró közülük az ismertebb – voplt azonban egy névrokona, aki az MDP Központi Vezetőségének Mezőgazdasági Osztályán dolgozott. Alkalmasint pedig az is előfordult, hogy a két Fehér Lajos ugyanazon a testületi ülésen volt jelen.
Akárcsak a „kulákkérdés,” úgy a koncepciós perek, illetve azok át-, felülvizsgálata is vastagon kötődnek a régió sztálinista korszakához. Bessenyei Vanda (doktoranda, Szegedi Tudományegyetem) az egyik legismertebb csehszlovák koncepciós per felülvizsgálati folyamatának egy részét mutatja be. Rudolf Slánský, „a csehszlovák Rajk” rehabilitációjának ügyét a hasonló, magyarországi eseményekkel állítja párhuzamba, felhívva a figyelmet arra, hogy 1953 után Budapesten a legfelsőbb vezetésben átrendeződés zajlott, míg Prágában gyakorlatilag 1968-ig megmaradt a neosztálinista irányítás.
Kládek László (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Kormárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) forrásismertetése a sztálinista, államosító korszakhoz áttételesen kapcsolódik: a termékeiről jól ismert dorogi hanglemezgyár a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat gyáregységeként működött, amely a különböző államosított cégek egyesítése nyomán 1951-ben jött létre. Az ismertetés a dorogi üzemegység létrejöttét, valamint működésének első éveit mutatja be részletesen.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2023. november 8.
Miklós Dániel
főszerkesztő