Orosz könyveket égető miskolci egyetemisták 1955-ben

„A jobboldali elemek ellenséges tevékenységének következő láncszeme a hónapokkal előtte előkészített Szovjetunió-ellenes aljas izgatás, amelyben demonstratív megmozdulása volt 1955. május 24-én az évfolyam 12 tagja, köztük három DISZ vezetőségi tag által végrehajtott orosz nyelvkönyvek és jegyzetek elégetése.”

A miskolci egyetemi MDP szervezetének jelentése a DISZ alapszervezeteibe „befurakodott jobboldali elemekről"  

A III. K.[ohász] évfolyam felülvizsgálásának tapasztalatai.

Az utóbbi időben különös gondot okozott a Párt és DISZ Bizottságnak a III. éves kohász és a II. éves bányász évfolyamok munkája és politikai hangulata.

A sorozatosan megnyilvánult konkrét tények azt mutatták, hogy az egyetemen tudatosan és szervezetten dolgozik az ellenség és a klerikális reakció. Az ellenséges megnyilvánulások fő helye a III. éves kohász és II. éves bányász évfolyamok voltak.

Ezért a Párt és a DISZ Bizottság alaposan megvizsgálta a III. éves kohász DISZ alapszervezet munkáját, amelynek alapján a következőket tapasztaltuk:
Az erőltetett beiskolázás és az éberség hiánya folytán osztályidegen és számos kispolgári elem is bekerült az 1952-es tanévben egyetemünkre. A Nagy Imre politika igen kedvező talajt biztosított ezeknek az elemeknek az előtérbe kerülésére, politikai nézeteik büntetlen hangoztatására és szervezkedésükre. A Nagy Imre-féle politika egyetemünk visszafejlesztését, esetleges megszüntetését eredményezte volna.

A jobboldali politika támogatását és megerősödését jelentette egyetemünkön a Sopron-miskolci kérdés tudatos kiélezése, amely pártunk és egyetemünk léte ellen irányult.

A jobboldali elemek minden erejüket arra mozgósították, hogy egyetemünk felszámolásán keresztül Pártunk nehézipari politikáját hátba támadják, és a fiatal műszaki értelmiségünk között a perspektívátlanság hangulatát keltsék. Ezek az elemek céljaik megvalósítása érdekében a kispolgári és osztályidegen elemeken keresztül befolyást gyakoroltak és mozgósították a bányász és kohász évfolyamok ingadozó elemeit.

Az első komoly megnyilvánulás az ellenséges tevékenységek sorozatában a bányász, amikor a jobboldali elemek tüntetést szerveztek a bányászkar mindenáron Sopronba történő áthelyezése mellett.

Az egyetemi Pártbizottság igyekezett meggyőzni egy évfolyamvita keretében a II. éves bányász évfolyamot pártunk egyetemünket érintő politikájának helyességéről. Ezen a vitán az ellenséges elemek által megszervezett III. éves kohász és II. éves bányász évfolyam egységesen állást foglalt a pártbizottság álláspontjával szemben. Az egyetemi Pártbizottság titkárát és álláspontját kigúnyolták és igyekeztek nevetségessé tenni. Itt határozottan megmutatkozott az ellenséges elemek szervezett ténykedése.

A III. éves kohász DISZ alapszervezet vezetőségébe befurakodott jobboldali elemek a DISZ szervezetet használták fel jobboldali tevékenységük kifejtésére és nézeteik érvényesítésére.
A vezetőségen belül a jobboldali nézetek hirdetője és érvényesítője elsősorban Szíjj [valójában: Szíj] Zoltán volt.

Kispolgári elemek támogatásával a DISZ alapszervezet vezetőségét egy haveri klikké züllesztette le, amely elnyomva és megfélemlítve az évfolyam becsületes tagjait, [az] ingadozókat maguk mellé állítva, folytatták jobboldali tevékenységüket. Ezt a haveri klikket egy tanulókörben összpontosították, felrúgva a demokratikus centralizmust, megszüntették a bírálatot, teljesen felszámolták az ifjúság közötti politikai nevelőmunkát. Eltértek a Párt irányvonalától, igyekeztek cinikusan nevetségessé tenni a Párt határozatait, céljuk volt az egyetemi DISZ bizottság lejáratása. Tudatosan elhallgatták eredményeinket, meglévő problémáinkat túlzottan kiélezték, ezzel igyekeztek perspektívátlanságot kelteni hallgatóink között.

Így az alapszervezeti DISZ vezetők a DISZ szervezetet egy szórakoztatási intézménnyé süllyesztették le, amelyen keresztül a bálok szervezői a Dolgozó Ifjúsági Szövetséget felhasználva anyagi hasznot biztosítottak maguknak. Ezek elsősorban Söveggyártó [helyesen: Sövegjártó] Zoltán és Szíjj Zoltán voltak. Ezért az évfolyam tagjai határozottan szembekerültek az ún. DISZ vezetőséggel.

Jobboldali ténykedésük ideológiai bázisául a kohász hagyományok túlhajtását és soviniszta értelmezését használták fel, a kohász hagyományokat teljesen elferdítve mutatták teljesen elvetették a politikai munkát, előtérbe helyezték a szakmai képzést és a szocialista mérnökképzés elvét kispolgári gondolkodású emberek képzésére süllyesztették le.

Másrészt a kohászkultusz kialakításával megbontották egyetemünk egészséges ifjúsági egységét.

A kohászkultusz hirdetésével maguk mellé állították az évfolyam nagyobb többségét. A kohász hagyományokat felhasználták arra is, hogy a fiatalok erkölcsi arculatát bomlasszák. (Részegeskedések, nyegle állásfoglalás, felelőtlen magatartás stb.)

A jobboldali nézetek terjesztésében igen nagy szerepet játszott a klerikális reakció, amely Söveggyártó Zoltán és Szíjj Zoltán vezetőségi tag közvetlen baráti kapcsolatán keresztül érvényesült a vezetőség munkájában is.

Jól álcázott munkastílusuk és a párttagok éberségének hiánya megkönnyítette jobboldali tevékenységüket. Így a politikai megmozdulásokon (április 4., május 1.), valamint a társadalmi munkában (sportpályaépítés) igen rossz kollektív szellemet mutatott a III. éves kohász évfolyam.

Ezeknek a hibáknak a kialakulásában komoly felelősség terheli a Párt- és DISZ alapszervezet titkárait, az évfolyamon elsősorban Karancz Ernőt és Fekete Simont.

A jobboldali elemek ellenséges tevékenységének következő láncszeme a hónapokkal előtte előkészített Szovjetunió-ellenes aljas izgatás, amelyben demonstratív megmozdulása volt 1955. május 24-én az évfolyam 12 tagja, köztük három DISZ vezetőségi tag által végrehajtott orosz nyelvkönyvek és jegyzetek elégetése.

Az ellenséges szervezett tevékenységet mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a DISZ Bizottság alapos felülvizsgálásának második napján az évfolyam folyosóján lévő WC ajtaján a következő felirat jelent meg: „Szovjet megszállók, takarodjatok Magyarországról. Halál a hazaáruló kommunistákra, vesszen a szovjet bérenc Rákosi. (Szebb jövőt.)"

Jelzet: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár XXXIII-5. 1. 69. f. 343. d. 7. ő. e. (Jelentések a miskolci egyetemi pártalapszervezetektől.)

Ezen a napon történt október 18.

1904

A budapesti Központi Városháza Károly körúti szárnyának I. emeletén megnyílik a Fővárosi Könyvtár.Tovább

1915

Első világháború: A harmadik isonzói csata kezdete, az olasz hadsereg nagy erejű támadásaival szemben az Osztrák–Magyar Monarchia...Tovább

1944

Szovjet csapatok megszállják Csehszlovákiát. Szálasi Ferenc „nemzetvezető” elrendeli a teljes mozgósítást.Tovább

1956

A DISZ „az ifjúság jogos követeléseit támogató javaslatokat tett közzé” a Szabad Ifjúságban és a Szabad Népben is. A nyilatkozat javasolta...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

 

Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.

 

Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.

 

Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.

 

Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.

 

Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.

 

Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2025. szeptember 30.

Miklós Dániel

főszerkesztő