Leonyid Iljics Brezsnyev villámlátogatásra érkezik Magyarországra, a tököli szovjet katonai reptéren váratlanul száll le. Elindulása után...Tovább
Puszi” Kádár Jánosnak
Látogatás a Budapesti Harisnyagyárban
„az ’56-os események után az első május elsejei kivonuláson én is részt vettem. Kádár elvtárs, […] ott maradt a dolgozók körében, akik közül igen sokan igyekeztek Kádár elvtárs közelébe férkőzni. Közöttük voltam én is. Egy kézfogás erejéig szerettem volna üdvözölni Kádár elvtársat, tehát a tömegbe furakodtam, és elhatároztam, hogy ha közelébe tudok jutni, akkor nemcsak kézfogással üdvözlöm majd, hanem adok neki egy puszit is. (Derültség.) […] Igaz, 13 évvel idősebb vagyok, őszebb lett a hajam is, mégis úgy érzem, most beválthatom magamnak tett ígéretemet.”
Második emlékeztető
1969/35
E M L É K E Z T E T Ő
az I. pártalapszervezet összevont vezetőségi értekezletéről
1969. IX. 24-én.
Jelen vannak: az alapszervezet 4 vezetőségi tagja:
| T. K-né, T. T-né, P. L-né, P. J-né az alapszervezet gazd. felelőse: I. I-né meghívott: pártcsoport bizalmiak: G. S-né F. J-né E. P-né valamint az alapszervezethez tartozó muhelytitkárok közül: P. S-né (S-né betegség miatt hiányzott) és a III. KISZ alapszervezet titkára: K. Gy-né. |
Napirendi pontok:
- szakszervezetben dolgozó kommunisták munkájának értékelése
- párttagdíj helyzetéről tájékoztató
P-né és T-né elvtársnők elmondották, hogy igen sok segítséget kapnak a muhelybizottságon belül dolgozó kommunistákról. Az új dolgozókkal kapcsolatban van problémájuk, mert jelentkeznek szakszervezeti tagnak, és egy pár nap után kilépnek a vállalattól. A szakszervezeti bizalmiak között az adjusztálóban 3 párttag van, a muhelybizottság minden tagja párttag.
A formázóban a muhelybizottságban 3 párttag, szakszervezeti bizalmi teendőkkel 3 párttag van megbízva. Különösen sok segítséget kapnak N. A-né elvtársnőtől. A formázóban mióta P-né lett megbízva a gazdasági felelős munkával, igen nagy javulás tapasztalható. A brigádokban lévő kommunista brigádtagok példamutatása igen jó hatással van a brigád többi tagjaira. Nagyban elősegítik az eredményes gazdasági munkát és egyéb vállalások teljesítését. A tagdíj besorolást az adjusztálóból 1 fő, a formázóból 4 fő nem írta alá.
A formázóban a szakszervezeti újságból az előző időszakban 80 db-ot árusítottak, jelenleg 40 db-ot tudnak csak eladni. Ezen a területen kért segítséget T-né elvtársnő. Továbbá javasolta, hogy jó lenne, ha a szakszervezeti újságot 1 évre előre lehetne fizetni. A vetélkedőn való részvételét 5 brigád kérte, a brigádokat B. és S. elvtársak patronálják.
I. elvtársnő ismertette, hogy az alapszervezet létszáma 61 fő, 3 párttagunk az utóbbi időben kilépett a vállalattól: M. I-né, adjusztáló dolgozója, VIII. 1-vel kilépett a vállalattól, de párttagságát nem jelentette át. Vidékre költözött, 5 db 3 Ft-os pártbélyege I-nénál maradt, melyet nem is fizetett ki. Közölte, hogy P. J-né 30 Ft-os pártbélyegét elvesztette.
MOL-M-BP-8.f. 2.cs. 35. ő.e. (Magyar Országos Levéltár - Budapesti bizottságok és alapszervezetek - MSZMP III. Kerületi Bizottsága - Önálló bizottságok és alapszervezetek - 35. őrzési egység)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 27.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
A lapunk idei ötödik számában négy forrásismertetés olvasható, amelyek közül kettő a második világháború utáni Magyarország külországokkal való kapcsolataiba enged betekintést. A két másik forrásismertetés fő témája ugyan eltér az előzőekétől, azonban ez utóbbiakban is megjelenik – a személyek szintjén – a külfölddel, a külországokkal való kapcsolat.
Időrendben az első Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) két részes forrásismertetésének a második fele. Ezúttal olyan iratokat mutat be a szerző, amelyek a magyar–csehszlovák lakosságcsere Nógrád-Hont vármegye nyugati felére vonatkoznak: a kirendelt magyar összekötők jelentéseit, akik arról írtak, hogy a településeken miként zajlott a szlovákság körében a csehszlovák agitáció az átköltözés érdekében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Mindszenty József és Zágon József halálának 50. évfordulója kapcsán a Szent István Alapítvány levéltárából mutat be egy iratot. Amelyhez kapcsolódóan bemutatja az azt őrző gyűjteményt is. Az ismertetett dokumentum egy Zágon Józseffel lezajlott beszélgetés összefoglalója, amelyet Tomek Vince, a piarista rend generálisa jegyzett le; kifejtve többek között, hogy miként állt Mindszenty személyének, valamint utódlásának kérdése a nemzetközi térben.
Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) forrásismertetésének második részében a Mikroelektronikai Vállalat létrehozásának előzményeihez kapcsolódóan mutat be egy iratanyagot, amelyet az Államibiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára őriz. Az állambiztonság a saját módszereivel igyekezett hozzájárulni ahhoz, hogy csökkenjen Magyarország technológiai lemaradása: ehhez lett volna szükséges rávenni az együttműködésre az Egyesült Államokba emigrált Haraszti Tegze Péter villamosmérnököt, azonban ez a próbálkozás kudarcba fulladt.
Idén október 3-án avatták fel a néhai brit miniszterelnök, Margaret Thatcher emlékművét Budapesten. Ennek apropóján Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) idézte fel a Vaslady 1984-es magyarországi látogatását. Az esemény kiemelkedő fontosságú volt nemcsak az év, hanem az évtized számára hazánkban: Thatcher volt ugyanis az első brit kormányfő, aki hivatali ideje során látogatott Magyarországra – a fogadó fél ennek megfelelően igyekezett vendégül látni.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. november 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő