Ausztria-Magyarország hadat üzen Oroszországnak, Szerbia pedig Németországnak.Tovább
Puszi” Kádár Jánosnak
Látogatás a Budapesti Harisnyagyárban
„az ’56-os események után az első május elsejei kivonuláson én is részt vettem. Kádár elvtárs, […] ott maradt a dolgozók körében, akik közül igen sokan igyekeztek Kádár elvtárs közelébe férkőzni. Közöttük voltam én is. Egy kézfogás erejéig szerettem volna üdvözölni Kádár elvtársat, tehát a tömegbe furakodtam, és elhatároztam, hogy ha közelébe tudok jutni, akkor nemcsak kézfogással üdvözlöm majd, hanem adok neki egy puszit is. (Derültség.) […] Igaz, 13 évvel idősebb vagyok, őszebb lett a hajam is, mégis úgy érzem, most beválthatom magamnak tett ígéretemet.”
Jegyzőkönyv
1969/91
J E G Y Z Ő K Ö N Y V
Készült 1969. ápr. 23-án az I. pártalapszervezet taggyulésén.
Jelen vannak: 51 párttag, igazoltan távol 13 fő.
A vezetőség tagja T. T-né üdvözli a megjelenteket és bejelenti a napirendi pontot.
Napirendi pont: A munkásosztály helyzetéről szóló KB. határozat végrehajtásának tapasztalatai.
A beszámolót a titkár S. I-né tartotta a Budapesti Harisnyagyár PB. beszámolója alapján.
Hozzászólások
A következő elvtársak szóltak hozzá a beszámolóhoz:
V. F-né, R. F-né, P. J-né, Pa. J., B. Gy., S. K-né, K. Gy-né, Sch. V-né, L-né, D. S-né.
A hozzászólások a következőket tartalmazták:
A beszámolót jónak találták, sok mindenre kitért, alapos képet adott a vállalat dolgozóinak helyzetéről. Többen felvetették az üzemi konyha felé, hogy sok baj van a minőséggel, a választékkal, az árakkal és kérték, hogy az illetékesek vegyék fel a kapcsolatot a konyha vezetőivel a jobb ellátás érdekében. [kézzel írt megjegyzés: "előreváltani"]
Ugyancsak a büffével kapcsolatban, hogy kevés a kiszolgáló személyzet, hátráltatja a munkát, nem tudják beszerezni a reggelit.
Többen elmondták, hogy az SZT orvosi ellátás nem megfelelő, a körzeti orvosok nem elég lelkiismeretesek, sokszor előfordul, hogy nagyon indokolt esetben sem veszik fel betegállományba a dolgozót. Így történt ez egy formázó dolgozóval, akit a mentő szállított be az SZTK-ba a lábával, olyan súlyos volt és előzőleg az orvos nem írta ki betegállományba.
Ugyancsak többen szóltak a nyugdíjasokról, akiknek a nyugdíja nem emelkedik, holott az árak emelkednek, így az életszínvonaluk romlik. Sok esetben a gyerekek segítségére szorulnak.
Ugyancsak a nyugdíjasok kórházi ellátásával kapcsolatban elmondották, hogy csak 3 hónapi ápolást kapnak ingyenesen a további ápolást fizetni kell. Így volt ez az egyik dolgozó édesanyja esetében is. Amíg dolgozott, addig nem kellett igénybe vennie a kórházat, csak most egy esetben és hosszabb időre. Otthon 850 Ft nyugdíjából élt és a kórházi költsége havi 1050 Ft-ot tett ki. A gyerekeinek kellett utólag 9200 Ft-ot fizetni.
Felvetették a lakásproblémákat, ami igen sok dolgozót érint. Igen fájlalják a magas OTP kamatot. Nagyon jó lenne, ha ezen valahogy változtatnának.
Szóltak még egyéb életszínvonallal kapcsolatos kérdésekről, pl. hogy sok család van, ahol különböző folyóiratokra havi 800 Ft-ot fizetnek ki.
Továbbá a fizetésemelkedéssel kapcsolatban, hogy a darabbéres dolgozók keresete nem emelkedik olyan mértékben, mint az időbéres dolgozóké.
A megválaszolások után a titkár bejelentett még egy napirendet.
K. I-né elvtársnőt búcsúztatta az alapszervezet tagsága nyugdíjba vonulása alkalmával.
| KMFT. | |
| Ta. I-né s. k. | S. I-né s. k. a.sz. titkár |
MOL-M-BP-8.f. 2.cs. 35. ő.e. (Magyar Országos Levéltár - Budapesti bizottságok és alapszervezetek - MSZMP III. Kerületi Bizottsága - Önálló bizottságok és alapszervezetek - 35. őrzési egység)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt augusztus 06.
1914
1916
A VI. isonzói csata: az olasz fronton először sikerült jelentős területi és stratégiai győzelmet aratniuk az olaszoknak.Tovább
1919
Hat napi működés után lemond a Magyarországi Tanácsköztársaság, bukása után megalakult Peidl-kormány.Tovább
1919
Ellenforradalmi ifjak a műegyetem aulájában tömegverekedést kezdeményezve inzultálták a zsidó hallgatókat. Akcióik ezt követően robbantak...Tovább
1945
Az amerikaiak atombombát dobnak Hirosimára.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek témájukat és keletkezési helyüket is tekintve meglehetősen széttartóak: utóbbira példa, hogy a bemutatott források közül egyet Melbourne-ben, egyet pedig Rómában vetettek papírra – s ezek tematikailag is eltérnek egymástól. Előbbi egy résztvevő visszaemlékezése az 1933-as gödöllői világjamboree-ra, a másik pedig egy beszámoló olaszországi magyar kolónia helyzetéről.
Az időrendet tekintve Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) publikációja az első, amelyben az akkor zajló országos események helyi lecsapódását mutatja be levéltári források segítségével: az 1918–1919-es impériumváltások okozta, finoman szólva is turbulens időszakának tiszadobi eseményeit – külön kiemelve az Andrássy-kastély feldúlását – prezentálja írásában.
Várdai Levente (történész muzeológus, Janus Pannonius Múzeum) különleges forrásra hívja fel a figyelmét ismertetésében: ausztráliai kutatóútja során bukkant rá egy eseményen elhangzott beszéd leiratára, amelyben az 1933-as gödöllői cserkész világtalálkozó egy Victoria állambeli résztvevője tekintett vissza az eseményre. A közölt forrás nemcsak a jamboree mindennapjait, vagy épp az európai út állomásait írja le, hanem az is kiolvasható belőle, hogy az 1930-as évek ausztrál fiataljai számára milyen „kultúrsokkot” jelenhetett a magyarországi tartózkodás.
Már a hidegháborús időszakból közöl forrást Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus), amely azonban kötődik a második világháború lezárását közvetlenül követő időszakhoz. Kada Lajos 1952-ben az Amerikai Magyar Katolikus Liga kérésére állította össze jelentését, amelyben az olaszországi magyarok helyzetéről számolt be, akik között még nagy számban voltak olyanok, akik menekültként érkeztek az országba, és még ekkor is különböző táborokban éltek.
Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésében olyan forrásokat mutat be, amelyek új információkkal szolgálhatnak Mindszenty József édesanyja, Kovács Borbála 1960-ben bekövetkezett halálával és temetésével kapcsolatban. Utóbbi esemény hozadéka volt, hogy a magyar külügyminisztérium fenyegető fellépése miatt az Associated Press és a Reuters tudósítói végül nem utaztak el a temetésre, amelyen amerikai követség tagjai nem, de francia és olasz diplomaták jelen voltak.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. július 23.
Miklós Dániel
főszerkesztő