Puszi” Kádár Jánosnak

Látogatás a Budapesti Harisnyagyárban

„az ’56-os események után az első május elsejei kivonuláson én is részt vettem. Kádár elvtárs, […] ott maradt a dolgozók körében, akik közül igen sokan igyekeztek Kádár elvtárs közelébe férkőzni. Közöttük voltam én is. Egy kézfogás erejéig szerettem volna üdvözölni Kádár elvtársat, tehát a tömegbe furakodtam, és elhatároztam, hogy ha közelébe tudok jutni, akkor nemcsak kézfogással üdvözlöm majd, hanem adok neki egy puszit is. (Derültség.) […] Igaz, 13 évvel idősebb vagyok, őszebb lett a hajam is, mégis úgy érzem, most beválthatom magamnak tett ígéretemet.”

1969. árpilis 10-i jegyzőkönyv

1969/95

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

Felvétetett 1969. április 10-én megtartott pártvezetőségi ülésről.

Jelen vannak: B. Gy. rendész

K. J. gondnok
S. Z-né szakszervezet részéről
és a vezetőségi tagok, 6 fő (Nyíregyházi et.ig.t.)

Napirendi pont:

  1. Szocialista tulajdon védelme, a kommunisták ezzel kapcsolatos feladatai.
  2. Bejelentések.

B. et. beszámolójában foglalkozott a társadalmi tulajdon védelmével.
Elmondotta, hogy 1968-ban két alkalommal történt lopás, ami kb. 200,- Ft értéku összeget tett ki.
Az egyik eset fegyelmivel, a másik dorgálással végződött.

Szocialista tulajdon védelme szempontjából nem megfelelően történik a szállítás, melyből következik, hogy 1969-ben szállítás közben egy alkalommal történt lopás. Külső feljelentés alapján jöttek rá, az eljárást megindították ellene, jelenleg még folyamatban van.

Sajnálatát fejezte ki, hogy a portások - mivel csökkent munkaképességuek - nem állnak a helyzet magaslatán.

Motozás sem a legmegfelelőbben történik, itt szeretné kérni a pártvezetőség segítségét. Sajnos még a 15-20 éve itt dolgozóik is sértésnek veszik és sok esetben nézeteltérés, harag származik a kötelességét teljesítővel szemben.
Sértődöttség elkerülése végett kéri a pártvezetőség segítségét, hogy a párttagok segítsenek leszerelni ezeket a sértődöttségi hangokat, mivel előfordult, hogy párttag volt aki megsértődött.

Biztonsági szolgálat mindenkor a legmegfelelőbben történik.

K. et. általában anyagok kezelésében látja a nemtörődömség és felelőtlenséget. Ezen a téren kéri a pártvezetőség segítségét.

T. et. nő kérdése, hogy a kötődében dolgozó nők motozására ki van jelölve valaki, vagy csak ideiglenes jelleggel végzik. Véleménye szerint ha nincs kijelölve senki, akkor az a néhány fő átmehetne a varrodába, ahol felelős személy végzi e munkát.

K. et. közli, hogy ideiglenesen van kijelölve egy személy, aki ezért a munkáért nem kap semmit és így nem is lehet tőle megkövetelni, hogy az előírásnak megfelelően végezze.

Véleménye szerint, mivel 4 főről van szó, irányítsák át a varrodába.

B. et. helyteleníti rendezvények alkalmával, hogy mindkét kaput nyitva tartják. Ugyanis ez visszaélésre ad okot, mivel motozás nélkül távozhatnak a dolgozók. Javasolja, hogy a régi módszert állítsák vissza, mindenki motozás után menjen hátra a kultúrterembe a hátsó kapun.

K. et. megjegyzi, hogy utcai bejáratot már korábban is javasolt és jelenleg is csak így tudná megoldottnak tekinteni e probléma megoldását.

M. et. néhány szóval összefoglalja a hozzászólásokat.
Javasolja továbbítani a vállalat vezetősége felé az alábbiakat:

Mivel a portások alacsony keresete miatt csak csökkentett munkaképességuek jelentkeznek portásnak, ugyanezért a fizetésért teljes értéku nőket is lehetne beállítani.
Javasolja, hogy női portásokat is alkalmazzanak.

Társadalmi tulajdon védelmét különböző fórumokon tudatosítani. Gondol itt a pártcsoport értekezletekre, szakszervezeti taggyulésekre, termelési tanácskozásokra stb.

Az új porta elkészültéig javasolja a kötödei nő dolgozók motozását a varrodában lebonyolítani.

Rendezvények alkalmával javasolja a 2-es kaput lezárni és csak az utca felőli közlekedést biztosítani.

Sch. et. nő javasolja, hogy a párttagok részére mint határozatot kell végrehajtani, a pártonkívülieket pedig a szakszervezeti aktívákon keresztül bevonni.

A pártvezetőség egyetért a javaslattal és kérik Sch. et. nőt, hogy továbbítsa a vállalat vezetősége felé.

Sch. et. nő köszönetet mond Budavári et. jó munkájáért, majd a jövőre vonatkozóan sok sikert, erőt, egészséget kíván a pártvezetőség nevében.

K. et. megköszöni a pártvezetőségnek, hogy meghívták mint pártonkívülit, ígéri, hogy a jövőben is igyekszik tudásának legjavát nyújtani.

MOL-M-BP-8.f. 2.cs. 38. ő.e. (Magyar Országos Levéltár - Budapesti bizottságok és alapszervezetek - MSZMP III. Kerületi Bizottsága - Önálló bizottságok és alapszervezetek - 38. őrzési egység)

Ezen a napon történt április 18.

1949

Az Ír Köztársaság deklarálja az Brit Nemzetközösségből való kilépését.Tovább

1951

Aláírják a párizsi szerződést. Létrejön az Európai Szén- és Acélközösség, az Európai Unió alapja.Tovább

1955

Hegedüs András a miniszterelnök.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő