Puszi” Kádár Jánosnak

Látogatás a Budapesti Harisnyagyárban

„az ’56-os események után az első május elsejei kivonuláson én is részt vettem. Kádár elvtárs, […] ott maradt a dolgozók körében, akik közül igen sokan igyekeztek Kádár elvtárs közelébe férkőzni. Közöttük voltam én is. Egy kézfogás erejéig szerettem volna üdvözölni Kádár elvtársat, tehát a tömegbe furakodtam, és elhatároztam, hogy ha közelébe tudok jutni, akkor nemcsak kézfogással üdvözlöm majd, hanem adok neki egy puszit is. (Derültség.) […] Igaz, 13 évvel idősebb vagyok, őszebb lett a hajam is, mégis úgy érzem, most beválthatom magamnak tett ígéretemet.”

Jegyzőkönyv

1969/91

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

Készült 1969. ápr. 23-án az I. pártalapszervezet taggyulésén.

Jelen vannak: 51 párttag, igazoltan távol 13 fő.

A vezetőség tagja T. T-né üdvözli a megjelenteket és bejelenti a napirendi pontot.

Napirendi pont: A munkásosztály helyzetéről szóló KB. határozat végrehajtásának tapasztalatai.

A beszámolót a titkár S. I-né tartotta a Budapesti Harisnyagyár PB. beszámolója alapján.

Hozzászólások

A következő elvtársak szóltak hozzá a beszámolóhoz:
V. F-né, R. F-né, P. J-né, Pa. J., B. Gy., S. K-né, K. Gy-né, Sch. V-né, L-né, D. S-né.
A hozzászólások a következőket tartalmazták:
A beszámolót jónak találták, sok mindenre kitért, alapos képet adott a vállalat dolgozóinak helyzetéről. Többen felvetették az üzemi konyha felé, hogy sok baj van a minőséggel, a választékkal, az árakkal és kérték, hogy az illetékesek vegyék fel a kapcsolatot a konyha vezetőivel a jobb ellátás érdekében. [kézzel írt megjegyzés: "előreváltani"]
Ugyancsak a büffével kapcsolatban, hogy kevés a kiszolgáló személyzet, hátráltatja a munkát, nem tudják beszerezni a reggelit.
Többen elmondták, hogy az SZT orvosi ellátás nem megfelelő, a körzeti orvosok nem elég lelkiismeretesek, sokszor előfordul, hogy nagyon indokolt esetben sem veszik fel betegállományba a dolgozót. Így történt ez egy formázó dolgozóval, akit a mentő szállított be az SZTK-ba a lábával, olyan súlyos volt és előzőleg az orvos nem írta ki betegállományba.
Ugyancsak többen szóltak a nyugdíjasokról, akiknek a nyugdíja nem emelkedik, holott az árak emelkednek, így az életszínvonaluk romlik. Sok esetben a gyerekek segítségére szorulnak.
Ugyancsak a nyugdíjasok kórházi ellátásával kapcsolatban elmondották, hogy csak 3 hónapi ápolást kapnak ingyenesen a további ápolást fizetni kell. Így volt ez az egyik dolgozó édesanyja esetében is. Amíg dolgozott, addig nem kellett igénybe vennie a kórházat, csak most egy esetben és hosszabb időre. Otthon 850 Ft nyugdíjából élt és a kórházi költsége havi 1050 Ft-ot tett ki. A gyerekeinek kellett utólag 9200 Ft-ot fizetni.

Felvetették a lakásproblémákat, ami igen sok dolgozót érint. Igen fájlalják a magas OTP kamatot. Nagyon jó lenne, ha ezen valahogy változtatnának.
Szóltak még egyéb életszínvonallal kapcsolatos kérdésekről, pl. hogy sok család van, ahol különböző folyóiratokra havi 800 Ft-ot fizetnek ki.
Továbbá a fizetésemelkedéssel kapcsolatban, hogy a darabbéres dolgozók keresete nem emelkedik olyan mértékben, mint az időbéres dolgozóké.

A megválaszolások után a titkár bejelentett még egy napirendet.

K. I-né elvtársnőt búcsúztatta az alapszervezet tagsága nyugdíjba vonulása alkalmával.

KMFT.
Ta. I-né s. k.S. I-né s. k.
a.sz. titkár

MOL-M-BP-8.f. 2.cs. 35. ő.e. (Magyar Országos Levéltár - Budapesti bizottságok és alapszervezetek - MSZMP III. Kerületi Bizottsága - Önálló bizottságok és alapszervezetek - 35. őrzési egység)

Ezen a napon történt október 07.

1915

Bulgária a központi hatalmak oldalán belép az első világháborúba.Tovább

1938

A Magyarországi Szociáldemokrata Párt választmánya határozatában támogatja a Felvidék visszacsatolását.Tovább

1938

Németországban törvényt hoznak, mely előírja, hogy minden zsidó állampolgár útlevelébe "J" megkülönböztető jelzést kell pecsételni.Tovább

1949

Megalakul a Német Demokratikus Köztársaság (NDK).Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Az ArchívNet idei harmadik száma a külkapcsolatok világát járja körül. Fontos kiemelni, hogy a külső ágensekkel való kapcsolattartás nemcsak a mindenkori központi kormányzathoz kötődő külügyminisztérium privilégiuma. A most megjelenő írásokban több példát is láthatunk arra nézve, hogy egyes szervezetek (legyenek azok hazaiak vagy külföldiek) miként tartották a kapcsolatot egymással, illetve kormányzati szervekkel.
A tematikát figyelembe véve és időrendben haladva Szabó Mátyás (doktorandusz, Nemzeti Közszolgálati Egyetem) forrásismertetése a legkorábbi, aki az OsztrákMagyar Monarchia és az Európai Dunabizottság közti kapcsolattartás mélyebb rétegeibe nyújt betekintést. A szerző írásában bemutatja, hogy az önálló külügyminisztériummal nem rendelkező magyar birodalomfél egyes szaktárcái miként tudták akaratukat érvényesíteni a Ballhausplatzon keresztül egy nemzetközi szervezet felé. A hivatali érintkezés egy konkrét ügy, az Oszmán Birodalom adósságrendezésén keresztül kerül bemutatásra.
A hidegháború alatti, a már megszilárdult hatalmi blokkok korszakának időszakáról szól Krajcsír Lukács (tudományos munkatárs, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) forrásismertetése. Az 1960-as években zajló első irakikurd háború a nyugati és keleti hatalmi tömbök figyelmét is felkeltette. A keleti blokk országai a monarchia megbuktatása után kifejezetten politikai szempontok alapján támogatták az új, nyugatnak hátat fordító rezsimet, amely azonban kommunista- és kurdellenes nézeteket vallott. Nem meglepő módon a kezdeti jó viszony megromlott, így később az sem okozhatott meglepetést, hogy a kirobbanó polgárháborúban a Szovjetunió és annak érdekszférájába tartozó államok már a kurd felkelőket támogatták – Magyarország például humanitárius szállítmányokkal.
Regionális konfliktusok után egy világesemény a magyarság egy jól körülhatárolható részére gyakorolt hatását mutatja be Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár). Négy dokumentum segítségével prezentálja, hogy a kijevi magyar közösség milyen módon reagált 1986 tavaszán a csernobili atomerőműben bekövetkező katasztrófára. A főként a külügyi apparátusból származó iratok ismertetése előtt azonban kitér írásában arra is, hogy a korabeli helyi magyar kolónia milyen létszámmal és milyen háttérrel rendelkezett.
A tematikus írások mellett az ArchívNet idei harmadik számában olvasható Kosztyó Gyula (kutató, Clio Intézet) publikációja, amely nem egy külügyi, hanem belügyi intézkedés körülményeit mutatja be. 1944 késő tavaszán-nyarán a Magyarországhoz tartozó Kárpátaljára ejtőernyős szovjet diverzánsokat-partizánokat dobtak le, akik ellen a helyi magyar csendőrség és katonaság egyaránt fellépett. Az írás egyben képet is ad Kárpátalja 1944 májusi helyzetéről, amely területen megkezdődött a zsidóság deportálása, és amely terület ugyan még nem vált hadi zónává, de már érezhető volt, hogy a „vihar előtti csend” állapotában van.
A mostani számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a színvonalas kéziratokat, illetve ismét felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei negyedik számába is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban
 

Budapest, 2022. augusztus 26.

Miklós Dániel
főszerkesztő