Puszi” Kádár Jánosnak

Látogatás a Budapesti Harisnyagyárban

„az ’56-os események után az első május elsejei kivonuláson én is részt vettem. Kádár elvtárs, […] ott maradt a dolgozók körében, akik közül igen sokan igyekeztek Kádár elvtárs közelébe férkőzni. Közöttük voltam én is. Egy kézfogás erejéig szerettem volna üdvözölni Kádár elvtársat, tehát a tömegbe furakodtam, és elhatároztam, hogy ha közelébe tudok jutni, akkor nemcsak kézfogással üdvözlöm majd, hanem adok neki egy puszit is. (Derültség.) […] Igaz, 13 évvel idősebb vagyok, őszebb lett a hajam is, mégis úgy érzem, most beválthatom magamnak tett ígéretemet.”

1969. árpilis 10-i jegyzőkönyv

1969/95

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

Felvétetett 1969. április 10-én megtartott pártvezetőségi ülésről.

Jelen vannak: B. Gy. rendész

K. J. gondnok
S. Z-né szakszervezet részéről
és a vezetőségi tagok, 6 fő (Nyíregyházi et.ig.t.)

Napirendi pont:

  1. Szocialista tulajdon védelme, a kommunisták ezzel kapcsolatos feladatai.
  2. Bejelentések.

B. et. beszámolójában foglalkozott a társadalmi tulajdon védelmével.
Elmondotta, hogy 1968-ban két alkalommal történt lopás, ami kb. 200,- Ft értéku összeget tett ki.
Az egyik eset fegyelmivel, a másik dorgálással végződött.

Szocialista tulajdon védelme szempontjából nem megfelelően történik a szállítás, melyből következik, hogy 1969-ben szállítás közben egy alkalommal történt lopás. Külső feljelentés alapján jöttek rá, az eljárást megindították ellene, jelenleg még folyamatban van.

Sajnálatát fejezte ki, hogy a portások - mivel csökkent munkaképességuek - nem állnak a helyzet magaslatán.

Motozás sem a legmegfelelőbben történik, itt szeretné kérni a pártvezetőség segítségét. Sajnos még a 15-20 éve itt dolgozóik is sértésnek veszik és sok esetben nézeteltérés, harag származik a kötelességét teljesítővel szemben.
Sértődöttség elkerülése végett kéri a pártvezetőség segítségét, hogy a párttagok segítsenek leszerelni ezeket a sértődöttségi hangokat, mivel előfordult, hogy párttag volt aki megsértődött.

Biztonsági szolgálat mindenkor a legmegfelelőbben történik.

K. et. általában anyagok kezelésében látja a nemtörődömség és felelőtlenséget. Ezen a téren kéri a pártvezetőség segítségét.

T. et. nő kérdése, hogy a kötődében dolgozó nők motozására ki van jelölve valaki, vagy csak ideiglenes jelleggel végzik. Véleménye szerint ha nincs kijelölve senki, akkor az a néhány fő átmehetne a varrodába, ahol felelős személy végzi e munkát.

K. et. közli, hogy ideiglenesen van kijelölve egy személy, aki ezért a munkáért nem kap semmit és így nem is lehet tőle megkövetelni, hogy az előírásnak megfelelően végezze.

Véleménye szerint, mivel 4 főről van szó, irányítsák át a varrodába.

B. et. helyteleníti rendezvények alkalmával, hogy mindkét kaput nyitva tartják. Ugyanis ez visszaélésre ad okot, mivel motozás nélkül távozhatnak a dolgozók. Javasolja, hogy a régi módszert állítsák vissza, mindenki motozás után menjen hátra a kultúrterembe a hátsó kapun.

K. et. megjegyzi, hogy utcai bejáratot már korábban is javasolt és jelenleg is csak így tudná megoldottnak tekinteni e probléma megoldását.

M. et. néhány szóval összefoglalja a hozzászólásokat.
Javasolja továbbítani a vállalat vezetősége felé az alábbiakat:

Mivel a portások alacsony keresete miatt csak csökkentett munkaképességuek jelentkeznek portásnak, ugyanezért a fizetésért teljes értéku nőket is lehetne beállítani.
Javasolja, hogy női portásokat is alkalmazzanak.

Társadalmi tulajdon védelmét különböző fórumokon tudatosítani. Gondol itt a pártcsoport értekezletekre, szakszervezeti taggyulésekre, termelési tanácskozásokra stb.

Az új porta elkészültéig javasolja a kötödei nő dolgozók motozását a varrodában lebonyolítani.

Rendezvények alkalmával javasolja a 2-es kaput lezárni és csak az utca felőli közlekedést biztosítani.

Sch. et. nő javasolja, hogy a párttagok részére mint határozatot kell végrehajtani, a pártonkívülieket pedig a szakszervezeti aktívákon keresztül bevonni.

A pártvezetőség egyetért a javaslattal és kérik Sch. et. nőt, hogy továbbítsa a vállalat vezetősége felé.

Sch. et. nő köszönetet mond Budavári et. jó munkájáért, majd a jövőre vonatkozóan sok sikert, erőt, egészséget kíván a pártvezetőség nevében.

K. et. megköszöni a pártvezetőségnek, hogy meghívták mint pártonkívülit, ígéri, hogy a jövőben is igyekszik tudásának legjavát nyújtani.

MOL-M-BP-8.f. 2.cs. 38. ő.e. (Magyar Országos Levéltár - Budapesti bizottságok és alapszervezetek - MSZMP III. Kerületi Bizottsága - Önálló bizottságok és alapszervezetek - 38. őrzési egység)

Ezen a napon történt október 07.

1915

Bulgária a központi hatalmak oldalán belép az első világháborúba.Tovább

1938

A Magyarországi Szociáldemokrata Párt választmánya határozatában támogatja a Felvidék visszacsatolását.Tovább

1938

Németországban törvényt hoznak, mely előírja, hogy minden zsidó állampolgár útlevelébe "J" megkülönböztető jelzést kell pecsételni.Tovább

1949

Megalakul a Német Demokratikus Köztársaság (NDK).Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Az ArchívNet idei harmadik száma a külkapcsolatok világát járja körül. Fontos kiemelni, hogy a külső ágensekkel való kapcsolattartás nemcsak a mindenkori központi kormányzathoz kötődő külügyminisztérium privilégiuma. A most megjelenő írásokban több példát is láthatunk arra nézve, hogy egyes szervezetek (legyenek azok hazaiak vagy külföldiek) miként tartották a kapcsolatot egymással, illetve kormányzati szervekkel.
A tematikát figyelembe véve és időrendben haladva Szabó Mátyás (doktorandusz, Nemzeti Közszolgálati Egyetem) forrásismertetése a legkorábbi, aki az OsztrákMagyar Monarchia és az Európai Dunabizottság közti kapcsolattartás mélyebb rétegeibe nyújt betekintést. A szerző írásában bemutatja, hogy az önálló külügyminisztériummal nem rendelkező magyar birodalomfél egyes szaktárcái miként tudták akaratukat érvényesíteni a Ballhausplatzon keresztül egy nemzetközi szervezet felé. A hivatali érintkezés egy konkrét ügy, az Oszmán Birodalom adósságrendezésén keresztül kerül bemutatásra.
A hidegháború alatti, a már megszilárdult hatalmi blokkok korszakának időszakáról szól Krajcsír Lukács (tudományos munkatárs, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) forrásismertetése. Az 1960-as években zajló első irakikurd háború a nyugati és keleti hatalmi tömbök figyelmét is felkeltette. A keleti blokk országai a monarchia megbuktatása után kifejezetten politikai szempontok alapján támogatták az új, nyugatnak hátat fordító rezsimet, amely azonban kommunista- és kurdellenes nézeteket vallott. Nem meglepő módon a kezdeti jó viszony megromlott, így később az sem okozhatott meglepetést, hogy a kirobbanó polgárháborúban a Szovjetunió és annak érdekszférájába tartozó államok már a kurd felkelőket támogatták – Magyarország például humanitárius szállítmányokkal.
Regionális konfliktusok után egy világesemény a magyarság egy jól körülhatárolható részére gyakorolt hatását mutatja be Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár). Négy dokumentum segítségével prezentálja, hogy a kijevi magyar közösség milyen módon reagált 1986 tavaszán a csernobili atomerőműben bekövetkező katasztrófára. A főként a külügyi apparátusból származó iratok ismertetése előtt azonban kitér írásában arra is, hogy a korabeli helyi magyar kolónia milyen létszámmal és milyen háttérrel rendelkezett.
A tematikus írások mellett az ArchívNet idei harmadik számában olvasható Kosztyó Gyula (kutató, Clio Intézet) publikációja, amely nem egy külügyi, hanem belügyi intézkedés körülményeit mutatja be. 1944 késő tavaszán-nyarán a Magyarországhoz tartozó Kárpátaljára ejtőernyős szovjet diverzánsokat-partizánokat dobtak le, akik ellen a helyi magyar csendőrség és katonaság egyaránt fellépett. Az írás egyben képet is ad Kárpátalja 1944 májusi helyzetéről, amely területen megkezdődött a zsidóság deportálása, és amely terület ugyan még nem vált hadi zónává, de már érezhető volt, hogy a „vihar előtti csend” állapotában van.
A mostani számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a színvonalas kéziratokat, illetve ismét felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei negyedik számába is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban
 

Budapest, 2022. augusztus 26.

Miklós Dániel
főszerkesztő