Szabó Dezső könyvtára

A Budapest ostromának utolsó napjaiban elhunyt író könyvtárának hányatott sorsáról kapunk képet a forrásközlésből. A könyvtár különleges értéke a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) figyelmét is igen korán,1945 áprilisában felkeltette. Az örökösökkel 1946 elején felvették a kapcsolatot, de azok a hagyatéki per körüli hercehurca miatt ekkor nem kívántak foglalkozni a könyvtárral, így a tárca is kénytelen volt tudomásul venni a vis majort, és egy ideig nem bolygatta az ügyet. Az ügy azonban csak 1949-ben zárult le.

Forrás

Az Eötvös Kollégium aligazgatójának jelentése a Vallás -és Közoktatásügyi Minisztérium Tudományos és felsőoktatási főosztályának vezetőjéhez

Dr. Zsebők Zoltán osztályfőnök Úrnak,
Budapest, Kultuszminisztérium.

Tárgy: Dr. Tomasz Jenő, Eötvös József - Collegium aligazgatójának jelentése a néh. Szabó Dezső-féle könyvtárról.
Hivatkozási szám: 100.205/l947.VI.2.
Mellékletek száma: Elismervény a Nemzeti Múzeumtól, Hartmann Testv. elismervénye, jegyzék az Eötvös József - Collegium részére kiválogatott könyvekről. - Cédula katalógus a Kolozsvári Ref. Koll. könyveiről: 2 doboz. A - K; L- Z.

Osztályfőnök Úr!

100.205/l947. VI. 2. számú, l947. július hó 18-án kelt, hozzám intézett rendeletében néhai Szabó Dezső könyvtárának az Eötvös József Collegium és a Kolozsvári Református Kollégium részére való átvételével bízott meg. E megbízás a mintegy 8000 kötetet számláló könyvtár átvételét, leltározását foglalta magában, nem különben azt, hogy az átvétel ügyében lépjek érintkezésbe dr. Miklós András ügyvéddel (Bp. XI. Bartók Béla út 4.), aki a Szabó Dezső-féle hagyaték ügyvitelével és gondnokságával [van] megbízva. A fenti rendelet szerint a könyvek vételárának kifizetésére vonatkozólag Osztályfőnök Úr az én jelentésem után teszi meg az intézkedéseket. -

E rendeleten kívül még a következő utasításokat és értesítéseket kaptam:

                                                                       I.

128.054/1947.VI.sz. alatt l947. IX. hó 4.-iki kelettel a VKM. Házi Pénztárából való felvételre nevemre kiutaltatott 5 000 Ft /Ötezer forint/ a Szabó Dezső-féle könyvtárral kapcsolatos kiadások fedezésére, elszámolás kötelezettsége mellett.

                                                                       II.

1947. október hóban szóbeli utasítást kaptam arra, hogy a fasiszta tartalmú könyveket katalogizálás nélkül adjuk át M. Nemzeti Múzeumnak. -

                                                                       III.

171.003/1947.VI.l. sz. alatt 1947. nov.-ben értesítést arról, hogy Hartmann Testvérek könyvkereskedő cég (Múzeum körút 7.) 1947. okt. 3l.-én 160.768/1947.VI. l. sz. rendeletben felhívatott arra, hogy a Szabó Dezső hagyatékából származó füzeteket és íveket („Segítség") az Eötvös József Collégiumból minél előbb szállíttassa el. -

                                                                       IV.

1948. január havában Osztályfőnök Úr 9.000.drb. (4.000+5.000) Ex librist küldetett át a Collegiumba. -

A könyvek átvétele, elszállítása.

E rendelkezések és megbízások teljesítéséről az alábbiakat jelenthetem.
A rendelet vétele után érintkezésbe léptem dr. Miklós András ügyvéddel. Július hó 22-én együtt felkerestük a József körút 3l/a. sz. ház házmegbízottját, majd mind a hárman felmentünk a III. emeleten lévő Szabó Dezső-féle lakásba. A lakás jelenlegi lakója (Farkasné) közölte, s megmutatta, hogy az a szoba, amelyben Szabó Dezső könyvei és egyéb bútorai vannak, a Nemz. Bizottság által zár alá vétetett, és a szoba ajtaja le van pecsételve. Ő mint lakó az ajtó felbontásához csak a Nemzeti Bizottság és saját fiának engedélyével járulhat hozzá. Dr. Miklós András ügyvéddel nyomban felkerestük Farkas urat hivatalos helységében; dr. Miklós bemutatta Farkas úrnak az én megbízó írásomat, s ketten megállapodtak abban, hogy dr. Miklós kieszközli a Nemzeti Bizottságtól a lepecsételt szobaajtó felbontására az engedélyt. - Pár nap múlva dr. Miklós András közölte velem, hogy a szobába való bejutás minden akadálya elhárult. Július 29-t, keddi napot tűztük ki a könyvek átvételére. - Július 29-én reggel dr. Miklós András a pecsétet eltávolította, a szobát felnyitotta, s megkezdtük a könyvek számbavételét és lehordását.
A felnyitott szobába bemenni nem lehetett; könyvpolcok, szekrények, székek, zenélő órák s rengeteg könyv egymás hegyén-hátán, teljes összevisszaságban volt a szobában felhalmozva, úgy, hogy a könyveket lépésről-lépésre kellett kibányásznunk onnan.
A szállítást - Osztályfőnök Úr rendelkezése alapján - a Bp. Pázmány Egyetem Gazdasági Hivatalának autóján végeztük, s innen kaptunk néhány napszámost is (első nap: 7, második nap: 3). A könyveket a III. emeletről az autóba, s az autóból az Eötvös József Collegium kijelölt helyiségébe részben az Egyetem emberei, részben a Collegium növendékei és alkalmazottai vitték. A hordáshoz 6 drb. kosarat kellett vennem (lásd kiad. 6). A könyvállományt darabszám szerint vettük át, minden kosárba tett könyvmennyiség darabszámát külön feljegyeztük: a Collegium részéről én vagy dr. Kenéz Jenő, koll.-i könyvtáros, az ügyvéd részéről vagy dr. Miklós András, vagy felesége.
Az első nap éjszakáján a szoba egyik kulcsát én vettem magamhoz, a lakat kulcsa pedig dr. Miklós András ügyvédnél maradt, s így másnap a szobát csak együtt nyithattuk fel. A második nap (júl. 30., miután a József körút 31/a lakásról az összes könyveket, füzeteket, 29 drb. könyvpolcot, nemkülönben Szabó Dezső gipszmellszobrát elszállítottuk, délután a Rákóczi út 20. II. emeletén lévő MAKE-ból szedtük össze az ott levő Szabó Dezső Füzeteket. Az ott talált sorozatokból 1-2 példányt hagytunk a MAKE céljaira. - Ezután a Rökk Szilárd utca 16. számú ház pincéjéből hoztuk el az ott lévő Szabó Dezső füzeteket s a „Segítség" című regénynek kinyomott krudáit.
A könyvek elszállítása tehát két napot vett igénybe (júl.29., 30.), s e két kánikulás nap bizony nem könnyű munkát jelentett a könyveknek a III. emeletről való lehordása, s a II. emeletre való visszajövetel a kosárral. A hordás második napján a munka megkönnyítése és meggyorsítása céljából igénybe vettem a házban lévő személyfelvonót oly formában, hogy a könyvhordók a visszafele való utat a kosarakkal együtt a liften tették meg. A lift használatáért pausál-árban egyeztem meg a házmesterrel, s ezért összesen 33, 60. Ft-t fizettem neki (lásd kiad.5).
Minden autófuvart magam kísértem haza. Amíg a Collegiumban rakodtunk, addig a József-körúti lakás szobájára megbízottam s az ügyvéd megbízottja közösen ügyelt.-
A könyvhordást végző munkásoknak, kollégistáknak, kollégiumi alkalmazottaknak a nehéz munkáért szabályszerű napszámot fizettem. (lásd kiad. 1, 2, 3, 4)
A második nap kínzó hősége, nemkülönben a sok pornyelés, különösen a József körúti lakásban s a Rökk Szilárd utcai pincében, teljesen kimerítette kollégistáinkat s a munkásokat, kezük, hátuk bőre felhólyagzott, s ezért fáradozásuk s a túlórázás jutalmazására a szállítás befejezése után 6 liter bort vettem számukra. (lásd kiad. 7)
A könyvek leszállítása után dr. Miklós András ügyvéddel összeegyeztettük feljegyzéseinket. Az átvétel után adtam ki dr. Miklós Andrásnak, s vettem tőle elismervényt az átvett könyvek, füzetek, kötegek, könyvespolcokról s a szoborról.

A könyvek katalogizálása

Még a nagyszünidőben elkezdtük a könyvek katalogizálását. Minthogy a könyveket teljesen összekeverve hozhattuk át, úgy, ahogy azok kezünkbe kerültek, csak cédulakatalógus készítéséről lehetett szó. A katalogizálást a kollegisták végezték. A lebonyolítás helyéül az I. emeleti díszterem helyiségét jelöltem ki. Ide vitték fel a földszinti szobából a katalogizállók az elismervény ellenében darabszám kiadott könyveket (50-100 sorozatban). A kollegisták a felvételezés után betűrendbe szedték a kiadott könyveket, visszahordták a fszint. 10. szobába, ahol a polcokon, a betűrend lehetőség szerinti betartásával helyeztük el azokat. - A katalogizálásért - Osztályfőnök Úrral való megbeszélés alapján - darabonként 10 fillért fizettem ki. (lásd kiad. 12) - A katalógus elkészítéséhez, a cédulák elhelyezéséhez elég sok papirosra, indigóra, lovaskartotékra volt szükségünk. (Lásd kiad.: 8, 9, 10, 11)

A fasiszta tartalmú könyvek átadása

Osztályfőnök Úr szóbeli utasítása alapján a fasiszta tartalmú könyveket és füzeteket 1947. október hó 15-én átadtam a M. Nemzeti Múzeumnak, szám szerint: 123 kötetet és 50 füzetet. Az átvevő dr. Gáspár Margit tisztviselőnő volt. Elismervényének eredeti példányát mellékelem.-

Szabó Dezső Füzetek és a „Segítség" krudáinak átadása

Osztályfőnök Úr 160.768/1947. VI. 1. illetve a 171.003/1947. VI. 1. sz. rendelete alapján 1947. nov. 12.-én Hartmann Testvérek könyvkereskedőnek (Múzeum körút 4.) a Szabó Dezső Füzetek összes példányit s a „Segítség" regénynek összes kinyomott krudáit (szám szerint: 500 teljes példány, további 500 példányt 4 x 500 ív hiányával) átadta. Elism. mellékelem.

Az Eötvös József Collegium könyvtára részére kiválogatott könyvek

Osztályfőnök Úr megbízólevele értelmében a Szabó Dezső könyveiből kiválogattuk azokat a könyveket, amelyek a Collegium könyvtárából hiányoznak. E könyvek céduláit a cédulakatalógusból kivettük, s a kiválogatott könyvekről jegyzéket készítettünk. A Collegium részére kiválogatott könyvek kötetszáma 2550 drb. A jegyzéket mellékelem.

Ex Libris Szabó Dezső

A január hóban átküldött Ex Librisszel az Eötvös József Collegiumban maradó könyveket kívánjuk megjelölni. E munkákat most indítjuk meg. Az Ex Libris fennmaradó példányai a Kolozsvári Ref. Kollégium részére kiszemelt könyvek megjelölésére rendelkezésre állnak.-

Kiadások kimutatása

A kiutalt 5000 Ft-ból a mai napig a következő kiadásokat fedeztem:

 Tételszám.    

Tárgy.     

 Összeg.
Ft. 

1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
12.
13.

7 napszámos napszámbére júl. 29-én könyvszállítás     
8 kollegista, koll.-i alkalmazott napszáma, ua.               
3 napszámos napszáma júl. 30-i könyvszállításért    
11 kollégista, koll.-i alkalm. Napszáma júl 30-i könyvszáll.     
József krút 31/a házmesternek júl. 30-i lifthasználatért     
 6. drb. fakosárért (Kp. Vásárcsarnok)     
bor a napszámosoknak júl. 30-án 
papír, kartonpapír, ceruza, irón, kartotékvezérlap, hegyező (Pósa K)  
1 kartoték regiszter (Rigler J. E.), aug. 18.  
 u.a aug. 28.
2 kartoték vezérlőlap (Posa K.) szept. 
katalogizálásért kollegistáknak  
különféle helyekről vett papírnemű stb.

270.-
315.-
135.-
405.-
33.60.-
120.-
48.30.-
336.98.-
19, 36.-
19, 36.-
48.-
934.-
32,30.-

Összes kiadás                                                                             2716,90.
Összes bevétel                                                                                  5000.

1948. január hó 30-án maradvány: 2283.10.

N[ota] b[ene]: a kiadási okmányok a Collegium pénzszekrényében vannak, a pénzmaradvány szintén.

Könyvekről szóló kimutatás

Júl. 29, 30. iki átvételnél számbavett
Kötetszám és tárgy...............................
Katalogizáltunk: ...................................
Többlet a katalogizálásnál: ..................

kötet
8980.
9340.
360. drb. 

füzet
2.330.

 

 köteg
 51.

 

 polc
 29. 

 

szobor
1.

 

Ennek az a magyarázata, hogy a katalogizálás első idejében több, az átvétel alkalmával füzetnek minősített könyvegységet kötetnek vettünk a katalógusban.

drb.

Felvételezett könyvek száma:    
Az Eötvös József Collegium részére kiválogatva      
A Kolozsvári Ref. Kollégium része        
9340.
2550.
6.790. 

Szabó Dezső Füzetek összes számai, nemkülönben a „Segítség" regénynek összes kötegei a Hartmann Testv. könyvkereskedésének adattak át.
Kötelességemnek tartom megemlíteni, hogy az egész átvétel lebonyolításában nagy segítségemre volt dr. Kenéz Ernő, az Eötvös József Collegium könyvtárosa.-
Tekintettel arra, hogy Szabó Dezső könyvtárának további kezelésével kapcsolatban még kiadások merülhetnek fel, az okmányolt elszámolást e jelentésemhez nem mellékelem. A kiad. okmányok, nemkülönben a pénzmaradvány a Collegium pénzszekrényében van. A bev. és kiad. tételeit, minthogy a kiutalás a nevemre szólt, nem vezettem be a Collegium pénztári főnaplójába, hanem külön pénzként kezelem a kasszában.-
Az okmányolt számadás beküldésére, a pénzmaradványra, s a két Collegium részére elkülönített könyvekre vonatkozólag, tisztelettel kérem Osztályfőnök Úr további utasításait.-

Fogadja, Osztályfőnök Úr, őszinte tiszteletem nyilvánítását.

Budapest, 1948. január hó 30.

 

Dr. Tomasz Jenő

az Eötvös József Collegium aligazgatója.

Ezen a napon történt február 07.

1906

Megalakul a brit Munkáspárt.Tovább

1920

A Vallás-és Közoktatásügyi Minisztérium által összehívott értekezleten elvi egyetértés született a numerus clausus (zárt szám)...Tovább

1933

Gróf Apponyi Albert magyar politikus (*1846)Tovább

1954

Jendrassik György magyar gépészmérnök, feltaláló (*1898)Tovább

1968

Ausztriában eltörlik a halálbüntetést.Tovább

  •  
  • 1 / 3
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

 

Az ArchívNet idén utoljára összevont számokkal jelentkezik. A publikált forrásismertetések meglehetősen széttartó tematikával bírnak, azonban öt írás mégis rendelkezik metszéspontokkal, hiszen szó esik az 1956 után berendezkedő rendszer tisztségviselőinek lekáderezéséről, a Kádár-kor apróbb, mindennapos visszaéléseiről és egyedülálló, súlyos bűncselekményeiről, illetve az 1945 után fokozatosan állami kontroll alá nyomott római katolikus egyházról is. Az említett írásoktól témájával a hatodik különül el, amely azonban jövőbeli kutatások számára bírhat gondolatébresztő jelleggel.

Az időrendiséget figyelembe véve az első forrásismertetés Somorjai Ádám OSB (emeritus vatikáni levéltáros, Pannonhalmi Bencés Főapátság) Mihalovics Zsigmond jelentéseit bemutató írásának második része: a Katolikus Akció országos igazgatójának több beszámolóját prezentálja, amelyekben Mihalovics részletekbe menően tudósította a szentszéki vezetést arról, hogy az állam milyen, egyre durvább módszerekkel kívánta az uralma alá hajtani a magyarországi római katolikus egyházat.

Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) írása már az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni időszak egyik intézményének, a Minisztertanács Személyügyi Titkárságának a működését tárja az olvasó elé, amely nem volt közismert, azonban a káderpolitikában 1957 és 1961 között mégis nagy szerepet töltött be.

Az 1950-es évek végén végrehajtott mezőgazdasági kollektivizálási hullám Fejér megyei következményeit mutatja be Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) egy jelentés nyomán: kisebb gazdasági visszaélésektől egészen a komoly sikkasztásokig terjed azon bűncselekmények listája, amelyek a kialakított gazdasági-társadalmi rendszerre adott védekező reakcióként is értelmezhetők.

A korabeli Magyarországon példa nélkül álló bűncselekmény, az 1973-as balassagyarmati túszdráma utóhatásait Bedők Péter (belügyi referens, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) és Halász Tibor (referens, az államhatalom felsőbb szervei, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) két irat segítségével világítja meg, amelyek különlegessége, hogy az egyes megszólalók (például a lehallgatott Kisberk Imre püspök, illetve Nógrád megyei munkavállalók) annak ellenére rendelkeztek az eseményről információval, hogy a hatóságok hírzárlatot rendeltek el.

Szintén egy, a korszakban egyedülálló, maga után hírzárlatot vonó bűncselekményt mutat be levéltári iratok segítségével Tóth Eszter Zsófia (történész–társadalomkutató, főmunkatárs, Mediaworks). A Szépművészeti Múzeumba 1983 novemberében tört be egy olaszokból álló bűnbanda, az elrabolt festményeket végül egy görögországi kolostorban találták meg a nyomozás során. Az „évszázad műkincsrablásáról szóló ismertetés egyik érdekessége, hogy olyan iratokat is kiválogatott a szerző, amelyek a Népszabadságban a hírzárlat ellenére megjelenő rövidhír utáni rendőrségi vizsgálat során keletkeztek.

Magyarország huszadik századi történének egy-egy eseményéről szóló forrásismertetésektől eltér témájában Kiss András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) írása, aki egy speciális forráscsoportot járt körül. A fényképek gyakran csak szemléltető eszközként, illusztrációként jelennek meg a történeti munkákban, azonban a fotók a történetírás – jelen esetben a gazdaságtörténet-írás – forrásai is lehetnek.

A hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2022. december 19.

Miklós Dániel
főszerkesztő