Szabó Dezső könyvtára

A Budapest ostromának utolsó napjaiban elhunyt író könyvtárának hányatott sorsáról kapunk képet a forrásközlésből. A könyvtár különleges értéke a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) figyelmét is igen korán,1945 áprilisában felkeltette. Az örökösökkel 1946 elején felvették a kapcsolatot, de azok a hagyatéki per körüli hercehurca miatt ekkor nem kívántak foglalkozni a könyvtárral, így a tárca is kénytelen volt tudomásul venni a vis majort, és egy ideig nem bolygatta az ügyet. Az ügy azonban csak 1949-ben zárult le.

Forrás

Az Eötvös Kollégium aligazgatójának jelentése a Vallás -és Közoktatásügyi Minisztérium Tudományos és felsőoktatási főosztályának vezetőjéhez

Dr. Zsebők Zoltán osztályfőnök Úrnak,
Budapest, Kultuszminisztérium.

Tárgy: Dr. Tomasz Jenő, Eötvös József - Collegium aligazgatójának jelentése a néh. Szabó Dezső-féle könyvtárról.
Hivatkozási szám: 100.205/l947.VI.2.
Mellékletek száma: Elismervény a Nemzeti Múzeumtól, Hartmann Testv. elismervénye, jegyzék az Eötvös József - Collegium részére kiválogatott könyvekről. - Cédula katalógus a Kolozsvári Ref. Koll. könyveiről: 2 doboz. A - K; L- Z.

Osztályfőnök Úr!

100.205/l947. VI. 2. számú, l947. július hó 18-án kelt, hozzám intézett rendeletében néhai Szabó Dezső könyvtárának az Eötvös József Collegium és a Kolozsvári Református Kollégium részére való átvételével bízott meg. E megbízás a mintegy 8000 kötetet számláló könyvtár átvételét, leltározását foglalta magában, nem különben azt, hogy az átvétel ügyében lépjek érintkezésbe dr. Miklós András ügyvéddel (Bp. XI. Bartók Béla út 4.), aki a Szabó Dezső-féle hagyaték ügyvitelével és gondnokságával [van] megbízva. A fenti rendelet szerint a könyvek vételárának kifizetésére vonatkozólag Osztályfőnök Úr az én jelentésem után teszi meg az intézkedéseket. -

E rendeleten kívül még a következő utasításokat és értesítéseket kaptam:

                                                                       I.

128.054/1947.VI.sz. alatt l947. IX. hó 4.-iki kelettel a VKM. Házi Pénztárából való felvételre nevemre kiutaltatott 5 000 Ft /Ötezer forint/ a Szabó Dezső-féle könyvtárral kapcsolatos kiadások fedezésére, elszámolás kötelezettsége mellett.

                                                                       II.

1947. október hóban szóbeli utasítást kaptam arra, hogy a fasiszta tartalmú könyveket katalogizálás nélkül adjuk át M. Nemzeti Múzeumnak. -

                                                                       III.

171.003/1947.VI.l. sz. alatt 1947. nov.-ben értesítést arról, hogy Hartmann Testvérek könyvkereskedő cég (Múzeum körút 7.) 1947. okt. 3l.-én 160.768/1947.VI. l. sz. rendeletben felhívatott arra, hogy a Szabó Dezső hagyatékából származó füzeteket és íveket („Segítség") az Eötvös József Collégiumból minél előbb szállíttassa el. -

                                                                       IV.

1948. január havában Osztályfőnök Úr 9.000.drb. (4.000+5.000) Ex librist küldetett át a Collegiumba. -

A könyvek átvétele, elszállítása.

E rendelkezések és megbízások teljesítéséről az alábbiakat jelenthetem.
A rendelet vétele után érintkezésbe léptem dr. Miklós András ügyvéddel. Július hó 22-én együtt felkerestük a József körút 3l/a. sz. ház házmegbízottját, majd mind a hárman felmentünk a III. emeleten lévő Szabó Dezső-féle lakásba. A lakás jelenlegi lakója (Farkasné) közölte, s megmutatta, hogy az a szoba, amelyben Szabó Dezső könyvei és egyéb bútorai vannak, a Nemz. Bizottság által zár alá vétetett, és a szoba ajtaja le van pecsételve. Ő mint lakó az ajtó felbontásához csak a Nemzeti Bizottság és saját fiának engedélyével járulhat hozzá. Dr. Miklós András ügyvéddel nyomban felkerestük Farkas urat hivatalos helységében; dr. Miklós bemutatta Farkas úrnak az én megbízó írásomat, s ketten megállapodtak abban, hogy dr. Miklós kieszközli a Nemzeti Bizottságtól a lepecsételt szobaajtó felbontására az engedélyt. - Pár nap múlva dr. Miklós András közölte velem, hogy a szobába való bejutás minden akadálya elhárult. Július 29-t, keddi napot tűztük ki a könyvek átvételére. - Július 29-én reggel dr. Miklós András a pecsétet eltávolította, a szobát felnyitotta, s megkezdtük a könyvek számbavételét és lehordását.
A felnyitott szobába bemenni nem lehetett; könyvpolcok, szekrények, székek, zenélő órák s rengeteg könyv egymás hegyén-hátán, teljes összevisszaságban volt a szobában felhalmozva, úgy, hogy a könyveket lépésről-lépésre kellett kibányásznunk onnan.
A szállítást - Osztályfőnök Úr rendelkezése alapján - a Bp. Pázmány Egyetem Gazdasági Hivatalának autóján végeztük, s innen kaptunk néhány napszámost is (első nap: 7, második nap: 3). A könyveket a III. emeletről az autóba, s az autóból az Eötvös József Collegium kijelölt helyiségébe részben az Egyetem emberei, részben a Collegium növendékei és alkalmazottai vitték. A hordáshoz 6 drb. kosarat kellett vennem (lásd kiad. 6). A könyvállományt darabszám szerint vettük át, minden kosárba tett könyvmennyiség darabszámát külön feljegyeztük: a Collegium részéről én vagy dr. Kenéz Jenő, koll.-i könyvtáros, az ügyvéd részéről vagy dr. Miklós András, vagy felesége.
Az első nap éjszakáján a szoba egyik kulcsát én vettem magamhoz, a lakat kulcsa pedig dr. Miklós András ügyvédnél maradt, s így másnap a szobát csak együtt nyithattuk fel. A második nap (júl. 30., miután a József körút 31/a lakásról az összes könyveket, füzeteket, 29 drb. könyvpolcot, nemkülönben Szabó Dezső gipszmellszobrát elszállítottuk, délután a Rákóczi út 20. II. emeletén lévő MAKE-ból szedtük össze az ott levő Szabó Dezső Füzeteket. Az ott talált sorozatokból 1-2 példányt hagytunk a MAKE céljaira. - Ezután a Rökk Szilárd utca 16. számú ház pincéjéből hoztuk el az ott lévő Szabó Dezső füzeteket s a „Segítség" című regénynek kinyomott krudáit.
A könyvek elszállítása tehát két napot vett igénybe (júl.29., 30.), s e két kánikulás nap bizony nem könnyű munkát jelentett a könyveknek a III. emeletről való lehordása, s a II. emeletre való visszajövetel a kosárral. A hordás második napján a munka megkönnyítése és meggyorsítása céljából igénybe vettem a házban lévő személyfelvonót oly formában, hogy a könyvhordók a visszafele való utat a kosarakkal együtt a liften tették meg. A lift használatáért pausál-árban egyeztem meg a házmesterrel, s ezért összesen 33, 60. Ft-t fizettem neki (lásd kiad.5).
Minden autófuvart magam kísértem haza. Amíg a Collegiumban rakodtunk, addig a József-körúti lakás szobájára megbízottam s az ügyvéd megbízottja közösen ügyelt.-
A könyvhordást végző munkásoknak, kollégistáknak, kollégiumi alkalmazottaknak a nehéz munkáért szabályszerű napszámot fizettem. (lásd kiad. 1, 2, 3, 4)
A második nap kínzó hősége, nemkülönben a sok pornyelés, különösen a József körúti lakásban s a Rökk Szilárd utcai pincében, teljesen kimerítette kollégistáinkat s a munkásokat, kezük, hátuk bőre felhólyagzott, s ezért fáradozásuk s a túlórázás jutalmazására a szállítás befejezése után 6 liter bort vettem számukra. (lásd kiad. 7)
A könyvek leszállítása után dr. Miklós András ügyvéddel összeegyeztettük feljegyzéseinket. Az átvétel után adtam ki dr. Miklós Andrásnak, s vettem tőle elismervényt az átvett könyvek, füzetek, kötegek, könyvespolcokról s a szoborról.

A könyvek katalogizálása

Még a nagyszünidőben elkezdtük a könyvek katalogizálását. Minthogy a könyveket teljesen összekeverve hozhattuk át, úgy, ahogy azok kezünkbe kerültek, csak cédulakatalógus készítéséről lehetett szó. A katalogizálást a kollegisták végezték. A lebonyolítás helyéül az I. emeleti díszterem helyiségét jelöltem ki. Ide vitték fel a földszinti szobából a katalogizállók az elismervény ellenében darabszám kiadott könyveket (50-100 sorozatban). A kollegisták a felvételezés után betűrendbe szedték a kiadott könyveket, visszahordták a fszint. 10. szobába, ahol a polcokon, a betűrend lehetőség szerinti betartásával helyeztük el azokat. - A katalogizálásért - Osztályfőnök Úrral való megbeszélés alapján - darabonként 10 fillért fizettem ki. (lásd kiad. 12) - A katalógus elkészítéséhez, a cédulák elhelyezéséhez elég sok papirosra, indigóra, lovaskartotékra volt szükségünk. (Lásd kiad.: 8, 9, 10, 11)

A fasiszta tartalmú könyvek átadása

Osztályfőnök Úr szóbeli utasítása alapján a fasiszta tartalmú könyveket és füzeteket 1947. október hó 15-én átadtam a M. Nemzeti Múzeumnak, szám szerint: 123 kötetet és 50 füzetet. Az átvevő dr. Gáspár Margit tisztviselőnő volt. Elismervényének eredeti példányát mellékelem.-

Szabó Dezső Füzetek és a „Segítség" krudáinak átadása

Osztályfőnök Úr 160.768/1947. VI. 1. illetve a 171.003/1947. VI. 1. sz. rendelete alapján 1947. nov. 12.-én Hartmann Testvérek könyvkereskedőnek (Múzeum körút 4.) a Szabó Dezső Füzetek összes példányit s a „Segítség" regénynek összes kinyomott krudáit (szám szerint: 500 teljes példány, további 500 példányt 4 x 500 ív hiányával) átadta. Elism. mellékelem.

Az Eötvös József Collegium könyvtára részére kiválogatott könyvek

Osztályfőnök Úr megbízólevele értelmében a Szabó Dezső könyveiből kiválogattuk azokat a könyveket, amelyek a Collegium könyvtárából hiányoznak. E könyvek céduláit a cédulakatalógusból kivettük, s a kiválogatott könyvekről jegyzéket készítettünk. A Collegium részére kiválogatott könyvek kötetszáma 2550 drb. A jegyzéket mellékelem.

Ex Libris Szabó Dezső

A január hóban átküldött Ex Librisszel az Eötvös József Collegiumban maradó könyveket kívánjuk megjelölni. E munkákat most indítjuk meg. Az Ex Libris fennmaradó példányai a Kolozsvári Ref. Kollégium részére kiszemelt könyvek megjelölésére rendelkezésre állnak.-

Kiadások kimutatása

A kiutalt 5000 Ft-ból a mai napig a következő kiadásokat fedeztem:

 Tételszám.    

Tárgy.     

 Összeg.
Ft. 

1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
12.
13.

7 napszámos napszámbére júl. 29-én könyvszállítás     
8 kollegista, koll.-i alkalmazott napszáma, ua.               
3 napszámos napszáma júl. 30-i könyvszállításért    
11 kollégista, koll.-i alkalm. Napszáma júl 30-i könyvszáll.     
József krút 31/a házmesternek júl. 30-i lifthasználatért     
 6. drb. fakosárért (Kp. Vásárcsarnok)     
bor a napszámosoknak júl. 30-án 
papír, kartonpapír, ceruza, irón, kartotékvezérlap, hegyező (Pósa K)  
1 kartoték regiszter (Rigler J. E.), aug. 18.  
 u.a aug. 28.
2 kartoték vezérlőlap (Posa K.) szept. 
katalogizálásért kollegistáknak  
különféle helyekről vett papírnemű stb.

270.-
315.-
135.-
405.-
33.60.-
120.-
48.30.-
336.98.-
19, 36.-
19, 36.-
48.-
934.-
32,30.-

Összes kiadás                                                                             2716,90.
Összes bevétel                                                                                  5000.

1948. január hó 30-án maradvány: 2283.10.

N[ota] b[ene]: a kiadási okmányok a Collegium pénzszekrényében vannak, a pénzmaradvány szintén.

Könyvekről szóló kimutatás

Júl. 29, 30. iki átvételnél számbavett
Kötetszám és tárgy...............................
Katalogizáltunk: ...................................
Többlet a katalogizálásnál: ..................

kötet
8980.
9340.
360. drb. 

füzet
2.330.

 

 köteg
 51.

 

 polc
 29. 

 

szobor
1.

 

Ennek az a magyarázata, hogy a katalogizálás első idejében több, az átvétel alkalmával füzetnek minősített könyvegységet kötetnek vettünk a katalógusban.

drb.

Felvételezett könyvek száma:    
Az Eötvös József Collegium részére kiválogatva      
A Kolozsvári Ref. Kollégium része        
9340.
2550.
6.790. 

Szabó Dezső Füzetek összes számai, nemkülönben a „Segítség" regénynek összes kötegei a Hartmann Testv. könyvkereskedésének adattak át.
Kötelességemnek tartom megemlíteni, hogy az egész átvétel lebonyolításában nagy segítségemre volt dr. Kenéz Ernő, az Eötvös József Collegium könyvtárosa.-
Tekintettel arra, hogy Szabó Dezső könyvtárának további kezelésével kapcsolatban még kiadások merülhetnek fel, az okmányolt elszámolást e jelentésemhez nem mellékelem. A kiad. okmányok, nemkülönben a pénzmaradvány a Collegium pénzszekrényében van. A bev. és kiad. tételeit, minthogy a kiutalás a nevemre szólt, nem vezettem be a Collegium pénztári főnaplójába, hanem külön pénzként kezelem a kasszában.-
Az okmányolt számadás beküldésére, a pénzmaradványra, s a két Collegium részére elkülönített könyvekre vonatkozólag, tisztelettel kérem Osztályfőnök Úr további utasításait.-

Fogadja, Osztályfőnök Úr, őszinte tiszteletem nyilvánítását.

Budapest, 1948. január hó 30.

 

Dr. Tomasz Jenő

az Eötvös József Collegium aligazgatója.

Ezen a napon történt december 05.

1917

Breszt-Litovszk-ban Szovjet-Oroszország fegyverszüneti szerződést köt a központi hatalmakkal (Németországgal és az Osztrák–Magyar...Tovább

1933

Az Egyesült Államokban véget ér az alkoholtilalom.Tovább

1941

A szovjet ellentámadás megindulásának napja Moszkvai csata, a német hadsereg első veresége a II. Világháborúban.Tovább

1952

Londonban a sajátos időjárási viszonyok és a levegő szennyezettsége miatt létrejövő szmog körülbelül 12000 ember halálát okozza.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!
 

Az ArchívNet idei ötödik számában megjelenő négy forrásismertetés közül három szorosabban-lazábban kapcsolódik az 1945 után bekövetkező államszocialista fordulathoz, míg a negyedik írás földrajzilag köthető az előbbiekhez. Ez utóbbi forrásismertetés ugyanis Kárpátaljához kötődik, amely a huszadik század során Magyarország, Csehszlovákia és a Szovjetunió részét is képezte. Jelen esetben a helyszín még a Magyar Királyság, az időpont pedig 1914 mint háborús év.

Az időrendet követve első a már említett Kárpátaljához kötődő forrásismertetés Suslik Ádám (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) tollából. A szerző két dokumentum segítségével mutatja be, hogy az 1914 szeptemberében lezajlott orosz betörés után a visszavonuló osztrák-magyar csapatok miként egészítették ki hiányos ellátmányukat rekvirálásokkal az északkelet-magyarországi hadműveleti területen.

Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) írásában az olvasókat 1953-ba, de már a Sztálin halála utáni időszakba kalauzolja el. Az általa ismertetett dokumentum Fehér Lajos kulákokkal kapcsolatos álláspontját mutatja be – amelyek már magukon viselik az „új szakasz” nyomát. A szerző egy érdekességre is felhívja a figyelmet: az 1950-es években két Fehér Lajos is foglalkozott a magyarországi agrárium átalakításával. A téziseket jegyző Fehér Lajos újságíró közülük az ismertebb – voplt azonban egy névrokona, aki az MDP Központi Vezetőségének Mezőgazdasági Osztályán dolgozott. Alkalmasint pedig az is előfordult, hogy a két Fehér Lajos ugyanazon a testületi ülésen volt jelen.

Akárcsak a „kulákkérdés,” úgy a koncepciós perek, illetve azok át-, felülvizsgálata is vastagon kötődnek a régió sztálinista korszakához. Bessenyei Vanda (doktoranda, Szegedi Tudományegyetem) az egyik legismertebb csehszlovák koncepciós per felülvizsgálati folyamatának egy részét mutatja be. Rudolf Slánský, „a csehszlovák Rajk” rehabilitációjának ügyét a hasonló, magyarországi eseményekkel állítja párhuzamba, felhívva a figyelmet arra, hogy 1953 után Budapesten a legfelsőbb vezetésben átrendeződés zajlott, míg Prágában gyakorlatilag 1968-ig megmaradt a neosztálinista irányítás.

Kládek László (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Kormárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) forrásismertetése a sztálinista, államosító korszakhoz áttételesen kapcsolódik: a termékeiről jól ismert dorogi hanglemezgyár a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat gyáregységeként működött, amely a különböző államosított cégek egyesítése nyomán 1951-ben jött létre. Az ismertetés a dorogi üzemegység létrejöttét, valamint működésének első éveit mutatja be részletesen.

Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2023. november 8.
Miklós Dániel
főszerkesztő