Szabó Dezső könyvtára

A Budapest ostromának utolsó napjaiban elhunyt író könyvtárának hányatott sorsáról kapunk képet a forrásközlésből. A könyvtár különleges értéke a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) figyelmét is igen korán,1945 áprilisában felkeltette. Az örökösökkel 1946 elején felvették a kapcsolatot, de azok a hagyatéki per körüli hercehurca miatt ekkor nem kívántak foglalkozni a könyvtárral, így a tárca is kénytelen volt tudomásul venni a vis majort, és egy ideig nem bolygatta az ügyet. Az ügy azonban csak 1949-ben zárult le.

Forrás

Az Eötvös Kollégium aligazgatójának jelentése a Vallás -és Közoktatásügyi Minisztérium Tudományos és felsőoktatási főosztályának vezetőjéhez

Dr. Zsebők Zoltán osztályfőnök Úrnak,
Budapest, Kultuszminisztérium.

Tárgy: Dr. Tomasz Jenő, Eötvös József - Collegium aligazgatójának jelentése a néh. Szabó Dezső-féle könyvtárról.
Hivatkozási szám: 100.205/l947.VI.2.
Mellékletek száma: Elismervény a Nemzeti Múzeumtól, Hartmann Testv. elismervénye, jegyzék az Eötvös József - Collegium részére kiválogatott könyvekről. - Cédula katalógus a Kolozsvári Ref. Koll. könyveiről: 2 doboz. A - K; L- Z.

Osztályfőnök Úr!

100.205/l947. VI. 2. számú, l947. július hó 18-án kelt, hozzám intézett rendeletében néhai Szabó Dezső könyvtárának az Eötvös József Collegium és a Kolozsvári Református Kollégium részére való átvételével bízott meg. E megbízás a mintegy 8000 kötetet számláló könyvtár átvételét, leltározását foglalta magában, nem különben azt, hogy az átvétel ügyében lépjek érintkezésbe dr. Miklós András ügyvéddel (Bp. XI. Bartók Béla út 4.), aki a Szabó Dezső-féle hagyaték ügyvitelével és gondnokságával [van] megbízva. A fenti rendelet szerint a könyvek vételárának kifizetésére vonatkozólag Osztályfőnök Úr az én jelentésem után teszi meg az intézkedéseket. -

E rendeleten kívül még a következő utasításokat és értesítéseket kaptam:

                                                                       I.

128.054/1947.VI.sz. alatt l947. IX. hó 4.-iki kelettel a VKM. Házi Pénztárából való felvételre nevemre kiutaltatott 5 000 Ft /Ötezer forint/ a Szabó Dezső-féle könyvtárral kapcsolatos kiadások fedezésére, elszámolás kötelezettsége mellett.

                                                                       II.

1947. október hóban szóbeli utasítást kaptam arra, hogy a fasiszta tartalmú könyveket katalogizálás nélkül adjuk át M. Nemzeti Múzeumnak. -

                                                                       III.

171.003/1947.VI.l. sz. alatt 1947. nov.-ben értesítést arról, hogy Hartmann Testvérek könyvkereskedő cég (Múzeum körút 7.) 1947. okt. 3l.-én 160.768/1947.VI. l. sz. rendeletben felhívatott arra, hogy a Szabó Dezső hagyatékából származó füzeteket és íveket („Segítség") az Eötvös József Collégiumból minél előbb szállíttassa el. -

                                                                       IV.

1948. január havában Osztályfőnök Úr 9.000.drb. (4.000+5.000) Ex librist küldetett át a Collegiumba. -

A könyvek átvétele, elszállítása.

E rendelkezések és megbízások teljesítéséről az alábbiakat jelenthetem.
A rendelet vétele után érintkezésbe léptem dr. Miklós András ügyvéddel. Július hó 22-én együtt felkerestük a József körút 3l/a. sz. ház házmegbízottját, majd mind a hárman felmentünk a III. emeleten lévő Szabó Dezső-féle lakásba. A lakás jelenlegi lakója (Farkasné) közölte, s megmutatta, hogy az a szoba, amelyben Szabó Dezső könyvei és egyéb bútorai vannak, a Nemz. Bizottság által zár alá vétetett, és a szoba ajtaja le van pecsételve. Ő mint lakó az ajtó felbontásához csak a Nemzeti Bizottság és saját fiának engedélyével járulhat hozzá. Dr. Miklós András ügyvéddel nyomban felkerestük Farkas urat hivatalos helységében; dr. Miklós bemutatta Farkas úrnak az én megbízó írásomat, s ketten megállapodtak abban, hogy dr. Miklós kieszközli a Nemzeti Bizottságtól a lepecsételt szobaajtó felbontására az engedélyt. - Pár nap múlva dr. Miklós András közölte velem, hogy a szobába való bejutás minden akadálya elhárult. Július 29-t, keddi napot tűztük ki a könyvek átvételére. - Július 29-én reggel dr. Miklós András a pecsétet eltávolította, a szobát felnyitotta, s megkezdtük a könyvek számbavételét és lehordását.
A felnyitott szobába bemenni nem lehetett; könyvpolcok, szekrények, székek, zenélő órák s rengeteg könyv egymás hegyén-hátán, teljes összevisszaságban volt a szobában felhalmozva, úgy, hogy a könyveket lépésről-lépésre kellett kibányásznunk onnan.
A szállítást - Osztályfőnök Úr rendelkezése alapján - a Bp. Pázmány Egyetem Gazdasági Hivatalának autóján végeztük, s innen kaptunk néhány napszámost is (első nap: 7, második nap: 3). A könyveket a III. emeletről az autóba, s az autóból az Eötvös József Collegium kijelölt helyiségébe részben az Egyetem emberei, részben a Collegium növendékei és alkalmazottai vitték. A hordáshoz 6 drb. kosarat kellett vennem (lásd kiad. 6). A könyvállományt darabszám szerint vettük át, minden kosárba tett könyvmennyiség darabszámát külön feljegyeztük: a Collegium részéről én vagy dr. Kenéz Jenő, koll.-i könyvtáros, az ügyvéd részéről vagy dr. Miklós András, vagy felesége.
Az első nap éjszakáján a szoba egyik kulcsát én vettem magamhoz, a lakat kulcsa pedig dr. Miklós András ügyvédnél maradt, s így másnap a szobát csak együtt nyithattuk fel. A második nap (júl. 30., miután a József körút 31/a lakásról az összes könyveket, füzeteket, 29 drb. könyvpolcot, nemkülönben Szabó Dezső gipszmellszobrát elszállítottuk, délután a Rákóczi út 20. II. emeletén lévő MAKE-ból szedtük össze az ott levő Szabó Dezső Füzeteket. Az ott talált sorozatokból 1-2 példányt hagytunk a MAKE céljaira. - Ezután a Rökk Szilárd utca 16. számú ház pincéjéből hoztuk el az ott lévő Szabó Dezső füzeteket s a „Segítség" című regénynek kinyomott krudáit.
A könyvek elszállítása tehát két napot vett igénybe (júl.29., 30.), s e két kánikulás nap bizony nem könnyű munkát jelentett a könyveknek a III. emeletről való lehordása, s a II. emeletre való visszajövetel a kosárral. A hordás második napján a munka megkönnyítése és meggyorsítása céljából igénybe vettem a házban lévő személyfelvonót oly formában, hogy a könyvhordók a visszafele való utat a kosarakkal együtt a liften tették meg. A lift használatáért pausál-árban egyeztem meg a házmesterrel, s ezért összesen 33, 60. Ft-t fizettem neki (lásd kiad.5).
Minden autófuvart magam kísértem haza. Amíg a Collegiumban rakodtunk, addig a József-körúti lakás szobájára megbízottam s az ügyvéd megbízottja közösen ügyelt.-
A könyvhordást végző munkásoknak, kollégistáknak, kollégiumi alkalmazottaknak a nehéz munkáért szabályszerű napszámot fizettem. (lásd kiad. 1, 2, 3, 4)
A második nap kínzó hősége, nemkülönben a sok pornyelés, különösen a József körúti lakásban s a Rökk Szilárd utcai pincében, teljesen kimerítette kollégistáinkat s a munkásokat, kezük, hátuk bőre felhólyagzott, s ezért fáradozásuk s a túlórázás jutalmazására a szállítás befejezése után 6 liter bort vettem számukra. (lásd kiad. 7)
A könyvek leszállítása után dr. Miklós András ügyvéddel összeegyeztettük feljegyzéseinket. Az átvétel után adtam ki dr. Miklós Andrásnak, s vettem tőle elismervényt az átvett könyvek, füzetek, kötegek, könyvespolcokról s a szoborról.

A könyvek katalogizálása

Még a nagyszünidőben elkezdtük a könyvek katalogizálását. Minthogy a könyveket teljesen összekeverve hozhattuk át, úgy, ahogy azok kezünkbe kerültek, csak cédulakatalógus készítéséről lehetett szó. A katalogizálást a kollegisták végezték. A lebonyolítás helyéül az I. emeleti díszterem helyiségét jelöltem ki. Ide vitték fel a földszinti szobából a katalogizállók az elismervény ellenében darabszám kiadott könyveket (50-100 sorozatban). A kollegisták a felvételezés után betűrendbe szedték a kiadott könyveket, visszahordták a fszint. 10. szobába, ahol a polcokon, a betűrend lehetőség szerinti betartásával helyeztük el azokat. - A katalogizálásért - Osztályfőnök Úrral való megbeszélés alapján - darabonként 10 fillért fizettem ki. (lásd kiad. 12) - A katalógus elkészítéséhez, a cédulák elhelyezéséhez elég sok papirosra, indigóra, lovaskartotékra volt szükségünk. (Lásd kiad.: 8, 9, 10, 11)

A fasiszta tartalmú könyvek átadása

Osztályfőnök Úr szóbeli utasítása alapján a fasiszta tartalmú könyveket és füzeteket 1947. október hó 15-én átadtam a M. Nemzeti Múzeumnak, szám szerint: 123 kötetet és 50 füzetet. Az átvevő dr. Gáspár Margit tisztviselőnő volt. Elismervényének eredeti példányát mellékelem.-

Szabó Dezső Füzetek és a „Segítség" krudáinak átadása

Osztályfőnök Úr 160.768/1947. VI. 1. illetve a 171.003/1947. VI. 1. sz. rendelete alapján 1947. nov. 12.-én Hartmann Testvérek könyvkereskedőnek (Múzeum körút 4.) a Szabó Dezső Füzetek összes példányit s a „Segítség" regénynek összes kinyomott krudáit (szám szerint: 500 teljes példány, további 500 példányt 4 x 500 ív hiányával) átadta. Elism. mellékelem.

Az Eötvös József Collegium könyvtára részére kiválogatott könyvek

Osztályfőnök Úr megbízólevele értelmében a Szabó Dezső könyveiből kiválogattuk azokat a könyveket, amelyek a Collegium könyvtárából hiányoznak. E könyvek céduláit a cédulakatalógusból kivettük, s a kiválogatott könyvekről jegyzéket készítettünk. A Collegium részére kiválogatott könyvek kötetszáma 2550 drb. A jegyzéket mellékelem.

Ex Libris Szabó Dezső

A január hóban átküldött Ex Librisszel az Eötvös József Collegiumban maradó könyveket kívánjuk megjelölni. E munkákat most indítjuk meg. Az Ex Libris fennmaradó példányai a Kolozsvári Ref. Kollégium részére kiszemelt könyvek megjelölésére rendelkezésre állnak.-

Kiadások kimutatása

A kiutalt 5000 Ft-ból a mai napig a következő kiadásokat fedeztem:

 Tételszám.    

Tárgy.     

 Összeg.
Ft. 

1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
12.
13.

7 napszámos napszámbére júl. 29-én könyvszállítás     
8 kollegista, koll.-i alkalmazott napszáma, ua.               
3 napszámos napszáma júl. 30-i könyvszállításért    
11 kollégista, koll.-i alkalm. Napszáma júl 30-i könyvszáll.     
József krút 31/a házmesternek júl. 30-i lifthasználatért     
 6. drb. fakosárért (Kp. Vásárcsarnok)     
bor a napszámosoknak júl. 30-án 
papír, kartonpapír, ceruza, irón, kartotékvezérlap, hegyező (Pósa K)  
1 kartoték regiszter (Rigler J. E.), aug. 18.  
 u.a aug. 28.
2 kartoték vezérlőlap (Posa K.) szept. 
katalogizálásért kollegistáknak  
különféle helyekről vett papírnemű stb.

270.-
315.-
135.-
405.-
33.60.-
120.-
48.30.-
336.98.-
19, 36.-
19, 36.-
48.-
934.-
32,30.-

Összes kiadás                                                                             2716,90.
Összes bevétel                                                                                  5000.

1948. január hó 30-án maradvány: 2283.10.

N[ota] b[ene]: a kiadási okmányok a Collegium pénzszekrényében vannak, a pénzmaradvány szintén.

Könyvekről szóló kimutatás

Júl. 29, 30. iki átvételnél számbavett
Kötetszám és tárgy...............................
Katalogizáltunk: ...................................
Többlet a katalogizálásnál: ..................

kötet
8980.
9340.
360. drb. 

füzet
2.330.

 

 köteg
 51.

 

 polc
 29. 

 

szobor
1.

 

Ennek az a magyarázata, hogy a katalogizálás első idejében több, az átvétel alkalmával füzetnek minősített könyvegységet kötetnek vettünk a katalógusban.

drb.

Felvételezett könyvek száma:    
Az Eötvös József Collegium részére kiválogatva      
A Kolozsvári Ref. Kollégium része        
9340.
2550.
6.790. 

Szabó Dezső Füzetek összes számai, nemkülönben a „Segítség" regénynek összes kötegei a Hartmann Testv. könyvkereskedésének adattak át.
Kötelességemnek tartom megemlíteni, hogy az egész átvétel lebonyolításában nagy segítségemre volt dr. Kenéz Ernő, az Eötvös József Collegium könyvtárosa.-
Tekintettel arra, hogy Szabó Dezső könyvtárának további kezelésével kapcsolatban még kiadások merülhetnek fel, az okmányolt elszámolást e jelentésemhez nem mellékelem. A kiad. okmányok, nemkülönben a pénzmaradvány a Collegium pénzszekrényében van. A bev. és kiad. tételeit, minthogy a kiutalás a nevemre szólt, nem vezettem be a Collegium pénztári főnaplójába, hanem külön pénzként kezelem a kasszában.-
Az okmányolt számadás beküldésére, a pénzmaradványra, s a két Collegium részére elkülönített könyvekre vonatkozólag, tisztelettel kérem Osztályfőnök Úr további utasításait.-

Fogadja, Osztályfőnök Úr, őszinte tiszteletem nyilvánítását.

Budapest, 1948. január hó 30.

 

Dr. Tomasz Jenő

az Eötvös József Collegium aligazgatója.

Ezen a napon történt március 28.

1914

Bohumil Hrabal cseh író (†1997)Tovább

1943

Sergey Rachmaninov orosz zeneszerző, zongoraművész, karmester (*1873)Tovább

1945

A visszavonuló német csapatok felrobbantják a komáromi Duna-hidat.Tovább

1955

Nagy Imre miniszterelnök Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének írt levelében formálisan is kénytelen volt lemondani miniszterelnöki...Tovább

1969

Dwight David Eisenhower tábornok, az Amerikai Egyesült Államok 34. elnöke, hivatalban 1953–1961-ig (*1890)Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő