Karl May német regényíró (*1842)Tovább
Tiltott mosoly
Viccek az OSA Archívum gyűjteményéből
Egy paraszt bácsihoz kiszáll a rendőrség. Zsírt keresnek, de János bácsi közli velük, hogy neki bizony csak 1 kg zsírja van. A rendőrök erre kivezetik János bácsit az udvarra, egy ásót hoznak és megmutatják neki, hogy hol ásson. János bácsi nagy nyugalommal elkezd ásni, és hamarosan kiás egy zsírosbödönt. A rendőrök ráripakodnak, hogy miért hazudott, hogy nincs zsírja. Mire János bácsi azt feleli, hogy nincs ebben semmi. Csodálkozva kérdezik a rendőrök János bácsit, hogy miért ásott el egy üres bödönt. – Hát új szomszédom jött – mondja János bácsi – és hát lekádereztem, kérem alássan.
1952
Rákosit bosszantja, hogy a drótkerítés meg a határőrség ellenére még mindig sokaknak sikerül Nyugatra menekülniük. Személyesen akar meggyőződni arról, hogy hogyan lehetséges ez. Elutazik az osztrák határra. Bemegy az egyik határ menti községbe, és összehívja a községi tanácsot. Megkéri őket, hogy adjanak mellé egy megbízható embert, aki elkíséri a dróthoz és megmutatja, hogyan lehet a dróton átjutni, hogyan lehet a dróton túl az osztrák területen úgy tovább menni, hogy a határőrök ne tudják visszatérésre kényszeríteni. A tanács választása a párttitkárra esik, aki cigány, hogy ő kísérje el Rákosit. Elérkeznek a dróthoz. A cigány óvatosan átbújik, vigyázva, hogy az aknákat összekötő drótokat ne érintse. „Na jól van - szól Rákosi - most menj tovább a túlsó oldalon." A cigány megindul, majd pár lépéssel odébb megáll és megkérdezi: „Lát-e még, szeretett vezérem?" „Látlak - válaszol Rákosi - menj még tovább!". A cigány továbbmegy az erdő széléig, és újból megkérdezi: „Lát-e még, szeretett vezérem?" „Látlak - válaszol Rákosi - menj még tovább!" A cigány bemegy az erdőbe és onnan kiált: „Lát-e még, drága tanítómesterem?" „Már nem látlak" - kiált vissza Rákosi. „Nem is látsz többet, te piszok"- ordítja a cigány és eltűnik az erdő sűrűjében.
Diogenész lámpással járkál London utcáin.
- Mit keresel, bölcs? - kérdik tőle.
- Az igazságot - feleli.
- Azt itt hiába keresed, bölcs, menj más városba.
Diogenész engedelmeskedik és átmegy Párizsba. Megállítják lámpásával az ENSZ közgyűlésének termében.
- Mit keresel itt, jámbor bölcs?
- Az igazságot.
- Azt itt hiába keresed, menj más városba.
Néhány hét múlva Diogenész feltűnik Moszkvában. A Kreml udvarán feltartóztatják az NKDV nyomozói.
- Mit keresel itt, Diogenész? - kérdezik gyanakodva.
- Eddig lámpással kerestem az igazságot, nem találtam, de most már a lámpásomat sem találom, az is eltűnt.
Hogyan fogják hívni a Sztálin utat a harmadik világháború után?
A „Régi Postarabló Útja"
Hogy hívják Péter Gábort spanyolul?
El Deportáló!!
A magyarok kitalálták a legegyszerűbb iránytűt.
Leveszed a karórát, a kezedbe fogod és megfordulsz a tengelyed körül.
Amerre az óra eltűnt a kezedből, arra van Kelet.
A Nagykörúton kiraboltak egy államosított ékszerüzletet. Az elrabolt ékszerek helyén a következő üzenetet hagyták: „Ti is így szereztétek!"
Mikor fog megszólalni a Sztálin-szobor?
Ha ismét beolvasztják harangnak.
Egy este az egyik körúti vendéglőben ellenőrzést tartott a rendőrség. Az egyik asztalnál ülő ember töpörtyűt evett kenyérrel. A rendőr odalépett hozzá és megkérdezte:
- Mivel foglalkozik az elvtárs?
- Sztahanovista vagyok egy nagy gyárban.
- Miért nem eszik valami drágább ételt?
- Nem engedhetem meg magamnak - válaszolta és tovább folytatta az evést.
A következő asztalnál ülő ember bécsi szeletet evett kovászos uborkával.
- Mi a maga foglalkozása? - kérdezte tőle a rendőr.
- Nekem nincs munkám.
- Nincs???? Akkor miből él??
- Engem a fiam támogat.
- És mivel foglalkozik a maga fia?
- Vasesztergályos.
- Ezek szerint sztahanovista vagy élmunkás?
- Nem - válaszolt az ember tömören.
- Akkor biztosan sokat túlórázik?!
- Nem.
Az ekkorra már teljesen tanácstalanná vált rendőr megkérdezte
- És hol dolgozik a maga fia???
- A Fordnál, Detroitban.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt március 30.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő