Német csapatok jelennek meg Luxemburgban, válaszul Franciaország mozgósítja haderejét.Tovább
Tiltott mosoly
Viccek az OSA Archívum gyűjteményéből
Egy paraszt bácsihoz kiszáll a rendőrség. Zsírt keresnek, de János bácsi közli velük, hogy neki bizony csak 1 kg zsírja van. A rendőrök erre kivezetik János bácsit az udvarra, egy ásót hoznak és megmutatják neki, hogy hol ásson. János bácsi nagy nyugalommal elkezd ásni, és hamarosan kiás egy zsírosbödönt. A rendőrök ráripakodnak, hogy miért hazudott, hogy nincs zsírja. Mire János bácsi azt feleli, hogy nincs ebben semmi. Csodálkozva kérdezik a rendőrök János bácsit, hogy miért ásott el egy üres bödönt. – Hát új szomszédom jött – mondja János bácsi – és hát lekádereztem, kérem alássan.
Források
1951
Az orosz megszállóktól elkeseredett zsidók elmennek a bölcs rabbihoz és megkérdezik:
- Mit lehetne tenni, hogy az oroszok kivonuljanak Magyarországról?
A rabbi gondolkodik, majd így válaszol:
- Két módja van: az egyik természetes, a másik pedig csoda.
- ?????????
- A természetes az, amikor az angyalok leszállnak a mennyből, és olyan hangosan fújják meg a harsonáikat, hogy az oroszok azonnal kirohannak.
- És mi lenne a csoda?
- Ó, a csoda? Az az lenne, ha megérkezne az amerikai hadsereg!!
A cigányt titóista összeesküvésben való részvétel és kémkedés miatt tíz évi „nevelő" munkatáborra ítélik.
Megkérdezi a bíró:
- Van-e valamilyen megjegyzése az ítélethez?
- Nacccságos bíró uram, szeretném, ha sztahanovizálnák az ítéletet!
- Hogy-hogy?
- Hát mán úgy, hogy az eeső 5 évet valahogy csak leülöm, és a másodikat felajánlom a nagy Sztálinnak.
Egy felvonuláson a cigány Rákosit meglátva felköszön neki
- Laudetur Jesus Christus!
Rákosi megrökönyödve kérdezi
- Miért köszönsz te nekem így?
- Mert te vagy az Isten fia - feleli a cigány.
(Tulajdonképpen van benne valami, gondolja Rákosi.)
- És hogy köszönnél Sztálin elvtársnak?
- Laudetur Jesus Christus!
- És neki miért?
- Mert Sztálin az Isten - válaszolja a cigány.
Rákosi önelégülten elgondolkodik, majd felteszi a kérdést:
- Hogy köszönnél Trumannak?
- Laudetur Jesus Christus!
- Na de neki miért?
- Mert Truman a megváltó!
Rákosi meglátogatja Sztálint Moszkvában és megkérdezi tőle:
- Itt a Szovjetunióban vannak reakciósok?
- Igen, vannak.
- Hányan vannak?
- Kb. 8 vagy 9 millióan.
- Érdekes, nálunk, Magyarországon is pont ennyien vannak!
Egy paraszt bácsihoz kiszáll a rendőrség házkutatásra. Zsírt keresnek, de János bácsi közli velük, hogy neki bizony csak 1 kg zsírja van.
A rendőrök erre kivezetik János bácsit az udvarra, egy ásót hoznak és megmutatják neki, hogy hol ásson. János bácsi nagy nyugalommal elkezd ásni, és hamarosan kiás egy zsírosbödönt. A rendőrök ráripakodnak, hogy miért hazudott, hogy nincs zsírja. Mire János bácsi azt feleli, hogy nincs ebben semmi. Ezután kiásatják vele egészen a bödönt, felnyitják és valóban üres a bödön.
Csodálkozva kérdezik a rendőrök János bácsit, hogy miért ásott el egy üres bödönt.
- Hát új szomszédom jött - mondja János bácsi - és hát lekádereztem, kérem alássan.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt augusztus 02.
1914
1934
Hindenburg német elnök halála után Adolf Hitler megszerzi az elnöki és a kancellári hatalmat is (vezér és nemzeti kancellár lesz).Tovább
1945
Véget ér a potsdami konferencia, többek közt megállapodás születik a mai lengyel-német határról (Odera-Neisse határvonal) és Berlin négy...Tovább
1945
A Beneš-dekrétumok megfosztják állampolgárságuktól a szlovákiai magyarokat.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek témájukat és keletkezési helyüket is tekintve meglehetősen széttartóak: utóbbira példa, hogy a bemutatott források közül egyet Melbourne-ben, egyet pedig Rómában vetettek papírra – s ezek tematikailag is eltérnek egymástól. Előbbi egy résztvevő visszaemlékezése az 1933-as gödöllői világjamboree-ra, a másik pedig egy beszámoló olaszországi magyar kolónia helyzetéről.
Az időrendet tekintve Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) publikációja az első, amelyben az akkor zajló országos események helyi lecsapódását mutatja be levéltári források segítségével: az 1918–1919-es impériumváltások okozta, finoman szólva is turbulens időszakának tiszadobi eseményeit – külön kiemelve az Andrássy-kastély feldúlását – prezentálja írásában.
Várdai Levente (történész muzeológus, Janus Pannonius Múzeum) különleges forrásra hívja fel a figyelmét ismertetésében: ausztráliai kutatóútja során bukkant rá egy eseményen elhangzott beszéd leiratára, amelyben az 1933-as gödöllői cserkész világtalálkozó egy Victoria állambeli résztvevője tekintett vissza az eseményre. A közölt forrás nemcsak a jamboree mindennapjait, vagy épp az európai út állomásait írja le, hanem az is kiolvasható belőle, hogy az 1930-as évek ausztrál fiataljai számára milyen „kultúrsokkot” jelenhetett a magyarországi tartózkodás.
Már a hidegháborús időszakból közöl forrást Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus), amely azonban kötődik a második világháború lezárását közvetlenül követő időszakhoz. Kada Lajos 1952-ben az Amerikai Magyar Katolikus Liga kérésére állította össze jelentését, amelyben az olaszországi magyarok helyzetéről számolt be, akik között még nagy számban voltak olyanok, akik menekültként érkeztek az országba, és még ekkor is különböző táborokban éltek.
Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésében olyan forrásokat mutat be, amelyek új információkkal szolgálhatnak Mindszenty József édesanyja, Kovács Borbála 1960-ben bekövetkezett halálával és temetésével kapcsolatban. Utóbbi esemény hozadéka volt, hogy a magyar külügyminisztérium fenyegető fellépése miatt az Associated Press és a Reuters tudósítói végül nem utaztak el a temetésre, amelyen amerikai követség tagjai nem, de francia és olasz diplomaták jelen voltak.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. július 23.
Miklós Dániel
főszerkesztő