Felszáll Moszkvából a „szovjet Lindbergh”: Valerij Cskalov (és társai). ANT-25 típusú gépe az Északi-sark érintésével két nap múlva száll...Tovább
Tiltott mosoly
Viccek az OSA Archívum gyűjteményéből
Egy paraszt bácsihoz kiszáll a rendőrség. Zsírt keresnek, de János bácsi közli velük, hogy neki bizony csak 1 kg zsírja van. A rendőrök erre kivezetik János bácsit az udvarra, egy ásót hoznak és megmutatják neki, hogy hol ásson. János bácsi nagy nyugalommal elkezd ásni, és hamarosan kiás egy zsírosbödönt. A rendőrök ráripakodnak, hogy miért hazudott, hogy nincs zsírja. Mire János bácsi azt feleli, hogy nincs ebben semmi. Csodálkozva kérdezik a rendőrök János bácsit, hogy miért ásott el egy üres bödönt. – Hát új szomszédom jött – mondja János bácsi – és hát lekádereztem, kérem alássan.
1967
Megnősült a mechanizmus?
Elvette a munkakedvet.
Hogy hívják a parlamentet? - „Fock-ház".
Moszkvában nagyon elszaporodtak a patkányok. Koszigin kétségbeesésében Johnsonhoz fordult segítségért. Az amerikai elnök postafordultával egy fehér patkányt küldött a Kremlbe. Koszigin csalódottan nézegette a küldeményt, és mivel nem tudta, hogy mihez kezdjen vele, kiengedte az állatot a dobozból. A fehér patkány szélsebesen végigrohant a városon. Egyre több szürke rokona csatlakozott hozzá és végül már ott loholt mögötte Moszkva valamennyi patkánya. A népes sereg meg sem állt a tengerig. A partról a fehér patkány belevetette magát a vízbe, a mögötte rohanók is követték a példáját és valamennyi beleveszett a hullámokba. Koszigin azonnal táviratot küldött Washingtonba: „Köszönet a baráti segítségért stop. Sürgősen kérek egy fehér kínait stop."
Észak-Vietnam visszaküldte a második magyar vérplazmaszállítmányt és többet nem is kér.
„Aki az első magyar vérkonzervból kapott, ellustult, nem lelkesedett a szocializmusért és nem akart az amerikaiak ellen harcolni..." szólt az indokolás.
Mitől félnek a magyar fiatalok?
-???
- A lányok a gólyától, - a fiúk a Czinegétől.
Hogy lehetne meghatározni az új gazdasági mechanizmust Amerikában, a Szovjetunióban, és Magyarországon?
- Amerikában: Érték, minta nélkül.
- Szovjetunióban: Minta, érték nélkül.
- Magyarországon: Minta, mérték nélkül.
Miért járnak a rendőrök kutyával?
- Azért, hogy vissza tudjanak találni az őrszobára.
Miért volt több szavazófülke a budapesti választó helyiségekben?
- Hogy legalább lehessen valami között választani...
Mi a kiút az új gazdasági mechanizmusból?
- Budapest-Hegyeshalom-Bécs...
Milyen az új gazdasági mechanizmus?
- Klasszikus!
- Egyeseknek klassz, másoknak kuss.
Hogyan hívják Mao feleségét?
- Mao fair lady!
Miért volt szesztilalom a választáson?
- Nehogy valaki egy párt helyett kettőt lásson...
A szovjet-kínai határon szuronyt szegezve, ugrásra készen néznek egymással farkasszemet Mao és Brezsnyev hadai. Az égen hirtelen megjelenik Lenin szelleme és egy hosszú transzparenst húz maga után, az alábbi szöveggel:
- „Világ proletárjai oszoljatok!"
Mi tetszik a magyaroknak a kommunizmusban?
- Hogy a csehek is azt nyögik...
Miért járt Koszigin Törökországban?
- Kíváncsi volt arra, hogy sikerült a törököknek 150 évig Magyarországon maradni...
Kállai [Gyula, miniszterelnök] egy üzemlátogatás alkalmával elbeszélget a vállalat személyzetisével és a munkások politikai beállítottsága iránt érdeklődik.
- 20% nyugatimádó, 30% vallásos, 40% nacionalista, a többi titóista!
- És hol vannak a kommunisták?
A személyzetis öntudatosan kihúzza magát és büszkén közli Kállaival:
- Elnök elvtárs, a mi üzemünkben természetesen minden dolgozó tagja a Pártnak!
Kádár találkozik a Körúton egy régi ismerősével, akivel valamikor együtt inaskodott.
- Te vagy az Kovács Pista? Már vagy negyven éve nem láttalak.
- Szabadság, Főtitkár elvtárs!
- Ne tréfálj, szólíts csak úgy, ahogy régen!
- Kovács egy ideig habozik, majd nevetve ráüt Kádár vállára:
- Szevasz, Te féleszű Kádár Jani!
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt június 18.
1937
1940
Franciaország tűzszünetet köt a németekkel.Tovább
1972
Az NSZK labdarúgó válogatottja az Európa-bajnokság brüsszeli döntőjén 3-0-ra győzi le a Szovjetunió csapatát.Tovább
1979
Leonyid Brezsnyev szovjet pártfőtitkár és Jimmy Carter amerikai elnök Bécsben aláírja a SALT-2 megállapodást.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet frissen megjelent idei második lapszámában négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek család-, (kultúr)diplomácia-, valamint politikatörténet számára biztosíthatnak további ismeretanyagot. Jelenlegi számunk különlegessége, hogy nemcsak két, eddig még nem publikált interjút közlünk, ezzel engedve teret az oral history számára, hanem egy olyan, komplex képi-szöveges forrást is bemutat egyik szerzőnk, amely a 20. század gyorsan változó nagypolitikai helyzetének egy megmaradt lenyomata.
Éppen ez utóbbi ismertetés forrása keletkezett a legkorábban. Segyevy Dániel (térképész, Herder-Institut für historische Ostmitteleuropaforschung) saját tudományának diszciplínája szerint mutat be egy 1941-ben publikált szovjet térképet, amelynek különlegessége, hogy Moszkva akkori sajátos nagypolitikai álláspontjának a lenyomata. Ez a helyzet gyorsan megváltozott, ugyanakkor a bemutatott térkép azt az álláspontot-állapotot tükrözi, amely értelmében a Szovjetunió csak a második bécsi döntés területi változásait ismerte el, míg az elsőét nem.
Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-ot követő megtorlások időszakába kalauzolja el az olvasót publikációjában. Az általa ismertetett források központi szereplője Szénási Géza, aki 1957-ben mint legfőbb ügyész működött. Pozíciójából adódóan volt rálátása a megtorló intézkedésekre, és az ezekkel kapcsolatos gondolatait foglalta össze Biszku Béla belügyminiszternek. Levelét nem ad acta kezelte a szaktárca, hanem megvizsgálták Szénási észrevételeit.
A hidegháborús időszakban a befolyásszerzés egyik módszere volt a különböző harmadik világbeli országok egyetemistái számára juttatott ösztöndíjak rendszere. Magyarország a szovjet blokk részeként szintén élt ezzel a módszerrel. Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében a bolíviai-magyar ösztöndíjprogramra vonatkozó dokumentumokat mutat be, köztük egy olyan diplomáciai jelentést is, amely Bolívia első állandó magyarországi diplomáciai képviselőjétől származik.
A Jankovich, Károlyi és Apponyi családok fordulatokkal teli 20. századi történetéhez hozza közelebb az olvasót két, eddig még nem publikált interjúval Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár). Jankovich Ilona és Jankovich-Blanquet Ilona saját szavaikkal mutatják be, hogy miként alakult családjuk sorsa a magyarországi kommunista hatalomátvételt követően a franciaországi emigrációban.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. május 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő