Bessenyei Ferenc színművész, kétszeres Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész, a Nemzet Színésze (†2004)Tovább
Tiltott mosoly
Egy paraszt bácsihoz kiszáll a rendőrség. Zsírt keresnek, de János bácsi közli velük, hogy neki bizony csak 1 kg zsírja van. A rendőrök erre kivezetik János bácsit az udvarra, egy ásót hoznak és megmutatják neki, hogy hol ásson. János bácsi nagy nyugalommal elkezd ásni, és hamarosan kiás egy zsírosbödönt. A rendőrök ráripakodnak, hogy miért hazudott, hogy nincs zsírja. Mire János bácsi azt feleli, hogy nincs ebben semmi. Csodálkozva kérdezik a rendőrök János bácsit, hogy miért ásott el egy üres bödönt. – Hát új szomszédom jött – mondja János bácsi – és hát lekádereztem, kérem alássan.
1967
Megnősült a mechanizmus?
Elvette a munkakedvet.
Hogy hívják a parlamentet? - „Fock-ház".
Moszkvában nagyon elszaporodtak a patkányok. Koszigin kétségbeesésében Johnsonhoz fordult segítségért. Az amerikai elnök postafordultával egy fehér patkányt küldött a Kremlbe. Koszigin csalódottan nézegette a küldeményt, és mivel nem tudta, hogy mihez kezdjen vele, kiengedte az állatot a dobozból. A fehér patkány szélsebesen végigrohant a városon. Egyre több szürke rokona csatlakozott hozzá és végül már ott loholt mögötte Moszkva valamennyi patkánya. A népes sereg meg sem állt a tengerig. A partról a fehér patkány belevetette magát a vízbe, a mögötte rohanók is követték a példáját és valamennyi beleveszett a hullámokba. Koszigin azonnal táviratot küldött Washingtonba: „Köszönet a baráti segítségért stop. Sürgősen kérek egy fehér kínait stop."
Észak-Vietnam visszaküldte a második magyar vérplazmaszállítmányt és többet nem is kér.
„Aki az első magyar vérkonzervból kapott, ellustult, nem lelkesedett a szocializmusért és nem akart az amerikaiak ellen harcolni..." szólt az indokolás.
Mitől félnek a magyar fiatalok?
-???
- A lányok a gólyától, - a fiúk a Czinegétől.
Hogy lehetne meghatározni az új gazdasági mechanizmust Amerikában, a Szovjetunióban, és Magyarországon?
- Amerikában: Érték, minta nélkül.
- Szovjetunióban: Minta, érték nélkül.
- Magyarországon: Minta, mérték nélkül.
Miért járnak a rendőrök kutyával?
- Azért, hogy vissza tudjanak találni az őrszobára.
Miért volt több szavazófülke a budapesti választó helyiségekben?
- Hogy legalább lehessen valami között választani...
Mi a kiút az új gazdasági mechanizmusból?
- Budapest-Hegyeshalom-Bécs...
Milyen az új gazdasági mechanizmus?
- Klasszikus!
- Egyeseknek klassz, másoknak kuss.
Hogyan hívják Mao feleségét?
- Mao fair lady!
Miért volt szesztilalom a választáson?
- Nehogy valaki egy párt helyett kettőt lásson...
A szovjet-kínai határon szuronyt szegezve, ugrásra készen néznek egymással farkasszemet Mao és Brezsnyev hadai. Az égen hirtelen megjelenik Lenin szelleme és egy hosszú transzparenst húz maga után, az alábbi szöveggel:
- „Világ proletárjai oszoljatok!"
Mi tetszik a magyaroknak a kommunizmusban?
- Hogy a csehek is azt nyögik...
Miért járt Koszigin Törökországban?
- Kíváncsi volt arra, hogy sikerült a törököknek 150 évig Magyarországon maradni...
Kállai [Gyula, miniszterelnök] egy üzemlátogatás alkalmával elbeszélget a vállalat személyzetisével és a munkások politikai beállítottsága iránt érdeklődik.
- 20% nyugatimádó, 30% vallásos, 40% nacionalista, a többi titóista!
- És hol vannak a kommunisták?
A személyzetis öntudatosan kihúzza magát és büszkén közli Kállaival:
- Elnök elvtárs, a mi üzemünkben természetesen minden dolgozó tagja a Pártnak!
Kádár találkozik a Körúton egy régi ismerősével, akivel valamikor együtt inaskodott.
- Te vagy az Kovács Pista? Már vagy negyven éve nem láttalak.
- Szabadság, Főtitkár elvtárs!
- Ne tréfálj, szólíts csak úgy, ahogy régen!
- Kovács egy ideig habozik, majd nevetve ráüt Kádár vállára:
- Szevasz, Te féleszű Kádár Jani!
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt február 10.
Komlós Juci színművésznő, a Nemzet Színésze (†2011)Tovább
Göncz Árpád író, műfordító, köztársasági elnökTovább
A Belgrádi Apostoli Nunciatúra – a Trianonban megkötött békeszerződés értelmében Szerb-Horvát-Szlovén Királysághozcsatolt – 62 csanádi...Tovább
Gyöngyösi János külügyminiszter a szövetséges hatalmak képviselõivel aláírta a második világháborút lezáró párizsi békét.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/5-6.
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet idén utoljára jelentkezik friss lapszámmal. Az idei utolsó, összevont lapszámunkban megjelent forrásismertetések országunk határain belülre és kívülre kalauzolják az olvasókat. A publikációk foglalkoznak az első világháború után évekig rendezetlenül maradt magyar-osztrák határkérdés utóéletével, a második világháború alatt Magyarország határaitól távol zajlott Don-kanyarbeli harcokkal, a Budapesten, azonban hivatalosan az Egyesült Államok területén tartózkodó Mindszenty József menedékével, valamint a kárpátaljai magyarság identitásának kérdésével.
Az idei harmadik számunkban jelent meg Fiziker Róbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Vármegye Soproni Levéltára) forrásismertetése, amelyben a szerző a nyugat-magyarországi kérdés rendezésének az utóéletéről mutatott be egy dokumentumot. Az ismertetés időközben kétrészesre bővült: mostani számunkban egy újabb irat kerül bemutatásra, amely a magyar felkelők okozta károk megtérítésének az ügyéhez szolgáltat további információkat.
Egy másik ismertetés folytatása is friss számunkban kapott helyet. Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) Tuba László hadnagy harctéri naplóját adja közre. A második rész a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a Don menti tevékenységét mutatja be 1942. június 28-tól szeptember 12-ig. Az eddig publikálatlan napló a zászlóalj történetének egyedülálló forrása, mivel mindezidáig kevés korabeli kútfő volt ismert a csáktornyai egység doni működésére vonatkozóan.
Mindszenty József bíboros menedékének ügyét Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy sajátos szempontból világítja meg. A szerző az Associated Press korabeli tudósítója, Anthony Pearce cikkei, megnyilvánulásai – illetve a magyar állambiztonságnak adott jelentések – alapján elemzi, hogy az újságíró milyen módon kezelte, adott hírt a budapesti amerikai követségen tartózkodó Mindszenty helyzetéről.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) egy, a kárpátaljai magyarságra vonatkozó sajátos elképzelést, valamint annak utóéletét mutatja be. Balla László az 1970-es évek közepén publikált cikksorozatában fejtette ki álláspontját a „szovjet magyarok” fogalmáról, a „szovjet magyarság” mibenlétéről. Balla elgondolása nem okozott osztatlan sikert, és mint a bemutatott külügyi dokumentumok is bizonyítják: a magyar-szovjet viszonyra is kihatással volt.
Az idei utolsó számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kézirataikat. Köszönjük továbbá a 2024. évben, a korábbi számainkba ismertetéseket küldő szerzőinknek is a bizalmát, amiért megtisztelték szerkesztőségünket írásaikkal. A jövőbe tekintve: az ArchívNet 2025-ben is várja a forrásismertetéseket a 20. század gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténetére vonatkozóan.
Budapest, 2024. december 18.
Miklós Dániel
főszerkesztő