A pokol fedőneve: Waldsee. Magyar foglyok levelei Auschwitzból

Az Auschwitzból magyarországi rokonokhoz, szeretteikhez küldött Waldsee-levelek elsődleges célja az volt, hogy - hamis látszatot keltve - megnyugtassák az otthon maradottakat, hogy jól vannak, életük nem forog veszélyben. Az SS természetesen szigorú cenzúrát alkalmazott, s ennek egyik jeleként a levelek mindig ceruzával íródtak. Az otthoni címekre, esetleg munkaszolgálatos táborba szóló roppant szűkszavú írásokban a foglyok minden esetben csak a legfontosabb, és pedig mindig pozitív információt közölhettek.

Források

 

1. a+b
Bonyhádi és budapesti lakosok levelezése, Waldsee említésével, 1944. szeptember 26.
Jelzet: Holokauszt Emlékközpont, Gyűjtemény: 2011.1675.1.

 

2.a+b
Jelzet: Holokauszt Emlékközpont, Gyűjtemény: 2011.443.11.

 

3.a+b
Jelzet: Holokauszt Emlékközpont, Gyűjtemény: 2011.443.16.

 

4.a+b 
Jelzet: Holokauszt Emlékközpont, Gyűjtemény: 2011.25.1.

 

5.a+b
Jelzet: Holokauszt Emlékközpont, Gyűjtemény: 2013.82.2.

 

6.a+b
Jelzet: Holokauszt Emlékközpont, Gyűjtemény: 2011.574.1.

 

7.a+b+c
A lágerek felszabadulása után a magyar foglyok hazatérése több hónapig is eltarthatott,
a felszabadított raboknak ezalatt lehetőség nyílott levelet írni szülőhazájukba is.
Erről tanúskodik az Auschwitzban, 1945 februárjában magyar fogoly által írott levél.
A küldeményt Láng Irén budapesti, Szív utca 50. sz. alatti lakos címére küldte Schrank Imre,
felszabadult fogoly, az auschwitzi 21. blokk lakója.
Jelzet: Holokauszt Emlékközpont, Gyűjtemény: 2011.472.1.

 

8.a+b
Jelzet: Holokauszt Emlékközpont, Gyűjtemény: 2011.811.

  

 

Átiratok szövegei:

 

  1.  a + b.

Liebe Schwester!

Bin gesund [und] fühle mich gut Schreibe mir in deutscher Sprache.

Grüsst und Küsst Dich

Viola

 

Kedves Nővérem!

Egészséges vagyok [és] jól érzem magam. Írj nekem németül.

Üdvözöl és csókol,

Violád

 

  1. a + b.

Liebe Schwester!

Ich bin gesund schreibe mir bitte bald in deutscher Sprache.

Ich küsse dich

Manci

 

Drága Nővérem!

Egészséges vagyok. Írj nekem kérlek mihamarabb német nyelven.

Csókollak

Manci

 

  1. a +b.

Liebe Frau!

Ich fühle mich gut. Küsse dich

Feri

 

Drága Feleségem!

Jól érzem magam. Csókol

Feri

 

  1. a + b.

Ich bin gesund und hoffe ich bei euch und alles in Ordnung ist.

Nächtenmals hoffe Ich bei uns mehr schreiben können.

Viele Küsse,

Elemér

 

Legközelebb, remélem, többet tudunk írni.

Sokszor csókol,

Elemér

 

  1. a + b.

Mein lieber Bräutigam

Ich bin glücklich angekommen und bin gesund.

Viele Küsse von Deine

Vera

 

Drága vőlegényem!

Szerencsésen megérkeztem és egészséges vagyok.

Sok csók a Te

Verádtól

 

 

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt március 22.

1933

Megnyílik a dachaui koncentrációs tábor, az első náci koncentrációs tábor.Tovább

1939

Kárpátalja visszacsatolása során Szobránc légterében összecsap a szlovák és a magyar légirő. A légi harcban 9 szlovák repülőgép semmisül...Tovább

1945

Kairóban (Egyiptom) megalakul az Arab Liga.Tovább

1946

A népbíróság halálra ítéli Sztójay Döme volt miniszterelnököt.Tovább

1951

Elhunyt Almásy László Afrika-kutató (*1895).Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

A 2023-as év első ArchívNet számát olvashatják az oldalon. Az új lapszám négy forrásismertetést publikál: ezek nem alkotnak egy tematikus egységet, azonban vannak metszéspontjaik egymással. Bár egy Venn-diagramon ezek a metszetek jobban ábrázolhatók lennének, mi ezúttal szövegben mutatjuk be ezeket: két írás a római katolikus egyházhoz köthető, kettő köthető a huszadik századi magyar emigrációhoz, kettő pedig a magyarországi államszocilista időszak mindennapjaihoz.
Az időrendet követve Csóka Géza (közművelődési referens, Magyar Nemzeti Levéltár Közművelődési és Közönségkapcsolati Főosztály) forrásismertetése az első. Idén ünnepeljük Neumann János születésének 120. évfordulóját, a szerző pedig ennek okán mutatja be a tudós és Pelényi János levelezését. Neumann ugyanis arra törekedett, hogy Magyarország akkori washingtoni követét meghívja Princetonba egy előadás erejére.
Szabó Csaba Gábor (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Megyei Levéltára) forrásismertetésének origója a második világháború magyarországi harcai, amelyek nagy változást hoztak Csémpuszta életébe. A helyi káplánlak birtoklásáért folytatott hosszas küzdelem bemutatása nemcsak egy lokális problémát tár fel, hanem azt is, hogy milyen volt a korabeli államhatalom viszonya a katolikus egyházzal.
Csémpuszta lakóira is kiható politikai döntés volt a Rákosi-korszakban bevezetett kötelező beszolgáltatás, amelyet hibái miatt már 1952-ben korrigálni igyekeztek a következő évekre nézve. Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) a begyűjtési rendszer reformjának egyik tervezetét mutatja be írásában.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) a Mindszenty Józseffel egyeztető Zágon József és a Vatikán diplomáciai szolgálatában működő Kada Lajos levelezését mutatja be. Terjedelmi okokból forrásismertetését két részre bontva jelentetjük meg. A mostani, első közlésben olyan levelek olvashatók, amelyek Zágon Mindszentyvel való viszonyát világítják meg.
Idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége idén is várja a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
 

Budapest, 2023. március 7.

Miklós Dániel
Főszerkesztő