Besszarábia csatlakozik Romániához.Tovább
Bárányos Károly földművelésügyi miniszter esete a munkásvadászokkal
Az itt közölt, minisztertanács elé terjesztett kinevezési javaslat az 1945–1948 közötti koalíciós korszak állami személyzeti politikájának egy rendhagyó dokumentuma. A számos – elsősorban a politikai rátermettség szerint szelektáló – kinevezési javaslat között ritka az olyan előterjesztés, amelyben a kisgazdapárti miniszterek hangot mernek adni ellenvetésüknek a munkáspárti jelöltek szakmai hozzá nem értése miatt.
Forrás
Magyar földművelésügyi miniszter
9508/1946. eln. 1.
Előterjesztés a minisztertanácshoz
I.
Sas Árpád szerződéses előadónak miniszteri titkárrá való kinevezése tárgyában. (A pénzügyminiszter úr 111 323/1946. szám alatt hozzájárult.)
II.
A 2500/1945. ME sz. rendelet 2. §-ának (3)
valamint a 8100/1946. ME sz. rendelet alapján tisztelettel kérem a t. Minisztertanácsot, szíveskedjen felhatalmazást adni ahhoz, hogy Sas Árpád szerződéses előadót, aki a Földmívelésügyi Minisztérium Vadászati ügyosztályán a VII. fizetési osztály 3. fokozatának megfelelő illetmények mellett teljesít szolgálatot, a minisztérium központi fogalmazási személyzetének létszámába a VII. fizetési osztály 3. fokozatába, ideiglenesen kinevezhessem.Az 1150/1945. ME számú rendelet
alapján tisztelettel kérem a Minisztertanácsot, szíveskedjen nevezettet a gyakorlati közigazgatási vizsga letétele alól felmenteni, mert az 1933: XVI. tc. 39. §-a (1) bekezdése szerint jogi képesítéshez kötött olyan közigazgatási állásra, amely a IX. vagy annál magasabb fizetési osztályba van sorozva, csak azt lehet alkalmazni, aki az elméleti képzettségen felül a gyakorlati közigazgatási vizsgát is sikerrel letette. Minthogy pedig nevezettet a VII. fizetési osztályba szándékozom kinevezni, a felmentés megadása nélkül kinevezni nem lehetne.Nevezett 1907-ben született, nős, egy gyermeke van, vasesztergályos volt, és a Szakszervezeti Tanács igazolása szerint 1925. óta a magyar szakszervezeti mozgalomnak harcos tagjaként működött. A reakció éveiben önfeláldozóan küzdött a szabad demokratikus Magyarországért.
A múlt évben a Földművelésügyi Minisztériumba került, ahol a Vadászati osztályon szerződéses előadóként nyert alkalmazást. Jelenleg is ott dolgozik, a munkásvadászok ügyeit intézi, a demokrácia érdekében, és a munkások megelégedésére.
Nevezettet ideiglenes jelleggel kívánom kinevezni, mert a 10 070/1945. ME sz. rendelet 7. §-ának (1) bekezdésében megkívánt - a doktori oklevelet pótló -
Tisztelettel kérem előterjesztésem szíves elfogadását, és megjegyzem, hogy ahhoz a pénzügyminiszter úr 111 323/1946. sz. alatt hozzájárult.
MOL XIX-A-83-a-171. sz. jegyzőkönyv 58. napirendi pontjához tartozó előterjesztés. Géppel írt, stencil eljárással sokszorosított, aláírás, illetve hitelesítés és keltezés nélküli tisztázat.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt március 27.
1918
1921
IV. Károly magyar király első visszatérési kísérlete.Tovább
1934
Csurka István Kossuth-díjas magyar író, drámaíró, politikus (MIÉP) (†2012)Tovább
1936
Milan Hodža csehszlovák miniszterelnök megbeszéléseket folytat a Hlinka-féle Szlovák Néppárt képviselőivel a párt kormányba lépéséről, de...Tovább
1968
Jurij Gagarin szovjet repülőtiszt, az első űrhajós (*1934)Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő