Azok, akik a cserkészetet a keresztény-nemzeti gondolat szolgálatába akarták állítani, a mielőbbi összefogás érdekében konferenciát hívtak...Tovább
Bárányos Károly földművelésügyi miniszter esete a munkásvadászokkal
Az itt közölt, minisztertanács elé terjesztett kinevezési javaslat az 1945–1948 közötti koalíciós korszak állami személyzeti politikájának egy rendhagyó dokumentuma. A számos – elsősorban a politikai rátermettség szerint szelektáló – kinevezési javaslat között ritka az olyan előterjesztés, amelyben a kisgazdapárti miniszterek hangot mernek adni ellenvetésüknek a munkáspárti jelöltek szakmai hozzá nem értése miatt.
Forrás
Magyar földművelésügyi miniszter
9508/1946. eln. 1.
Előterjesztés a minisztertanácshoz
I.
Sas Árpád szerződéses előadónak miniszteri titkárrá való kinevezése tárgyában. (A pénzügyminiszter úr 111 323/1946. szám alatt hozzájárult.)
II.
A 2500/1945. ME sz. rendelet 2. §-ának (3)
valamint a 8100/1946. ME sz. rendelet alapján tisztelettel kérem a t. Minisztertanácsot, szíveskedjen felhatalmazást adni ahhoz, hogy Sas Árpád szerződéses előadót, aki a Földmívelésügyi Minisztérium Vadászati ügyosztályán a VII. fizetési osztály 3. fokozatának megfelelő illetmények mellett teljesít szolgálatot, a minisztérium központi fogalmazási személyzetének létszámába a VII. fizetési osztály 3. fokozatába, ideiglenesen kinevezhessem.Az 1150/1945. ME számú rendelet
alapján tisztelettel kérem a Minisztertanácsot, szíveskedjen nevezettet a gyakorlati közigazgatási vizsga letétele alól felmenteni, mert az 1933: XVI. tc. 39. §-a (1) bekezdése szerint jogi képesítéshez kötött olyan közigazgatási állásra, amely a IX. vagy annál magasabb fizetési osztályba van sorozva, csak azt lehet alkalmazni, aki az elméleti képzettségen felül a gyakorlati közigazgatási vizsgát is sikerrel letette. Minthogy pedig nevezettet a VII. fizetési osztályba szándékozom kinevezni, a felmentés megadása nélkül kinevezni nem lehetne.Nevezett 1907-ben született, nős, egy gyermeke van, vasesztergályos volt, és a Szakszervezeti Tanács igazolása szerint 1925. óta a magyar szakszervezeti mozgalomnak harcos tagjaként működött. A reakció éveiben önfeláldozóan küzdött a szabad demokratikus Magyarországért.
A múlt évben a Földművelésügyi Minisztériumba került, ahol a Vadászati osztályon szerződéses előadóként nyert alkalmazást. Jelenleg is ott dolgozik, a munkásvadászok ügyeit intézi, a demokrácia érdekében, és a munkások megelégedésére.
Nevezettet ideiglenes jelleggel kívánom kinevezni, mert a 10 070/1945. ME sz. rendelet 7. §-ának (1) bekezdésében megkívánt - a doktori oklevelet pótló -
Tisztelettel kérem előterjesztésem szíves elfogadását, és megjegyzem, hogy ahhoz a pénzügyminiszter úr 111 323/1946. sz. alatt hozzájárult.
MOL XIX-A-83-a-171. sz. jegyzőkönyv 58. napirendi pontjához tartozó előterjesztés. Géppel írt, stencil eljárással sokszorosított, aláírás, illetve hitelesítés és keltezés nélküli tisztázat.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 28.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.
Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."
Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.
A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.
Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. december 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő