Föld körüli pályára indul a Vosztok–6 űrhajó, fedélzetén Valentyina Tyereskovával, a világ első női űrhajósával.Tovább
Bárányos Károly földművelésügyi miniszter esete a munkásvadászokkal
Az itt közölt, minisztertanács elé terjesztett kinevezési javaslat az 1945–1948 közötti koalíciós korszak állami személyzeti politikájának egy rendhagyó dokumentuma. A számos – elsősorban a politikai rátermettség szerint szelektáló – kinevezési javaslat között ritka az olyan előterjesztés, amelyben a kisgazdapárti miniszterek hangot mernek adni ellenvetésüknek a munkáspárti jelöltek szakmai hozzá nem értése miatt.
Forrás
Magyar földművelésügyi miniszter
9508/1946. eln. 1.
Előterjesztés a minisztertanácshoz
I.
Sas Árpád szerződéses előadónak miniszteri titkárrá való kinevezése tárgyában. (A pénzügyminiszter úr 111 323/1946. szám alatt hozzájárult.)
II.
A 2500/1945. ME sz. rendelet 2. §-ának (3)
valamint a 8100/1946. ME sz. rendelet alapján tisztelettel kérem a t. Minisztertanácsot, szíveskedjen felhatalmazást adni ahhoz, hogy Sas Árpád szerződéses előadót, aki a Földmívelésügyi Minisztérium Vadászati ügyosztályán a VII. fizetési osztály 3. fokozatának megfelelő illetmények mellett teljesít szolgálatot, a minisztérium központi fogalmazási személyzetének létszámába a VII. fizetési osztály 3. fokozatába, ideiglenesen kinevezhessem.Az 1150/1945. ME számú rendelet
alapján tisztelettel kérem a Minisztertanácsot, szíveskedjen nevezettet a gyakorlati közigazgatási vizsga letétele alól felmenteni, mert az 1933: XVI. tc. 39. §-a (1) bekezdése szerint jogi képesítéshez kötött olyan közigazgatási állásra, amely a IX. vagy annál magasabb fizetési osztályba van sorozva, csak azt lehet alkalmazni, aki az elméleti képzettségen felül a gyakorlati közigazgatási vizsgát is sikerrel letette. Minthogy pedig nevezettet a VII. fizetési osztályba szándékozom kinevezni, a felmentés megadása nélkül kinevezni nem lehetne.Nevezett 1907-ben született, nős, egy gyermeke van, vasesztergályos volt, és a Szakszervezeti Tanács igazolása szerint 1925. óta a magyar szakszervezeti mozgalomnak harcos tagjaként működött. A reakció éveiben önfeláldozóan küzdött a szabad demokratikus Magyarországért.
A múlt évben a Földművelésügyi Minisztériumba került, ahol a Vadászati osztályon szerződéses előadóként nyert alkalmazást. Jelenleg is ott dolgozik, a munkásvadászok ügyeit intézi, a demokrácia érdekében, és a munkások megelégedésére.
Nevezettet ideiglenes jelleggel kívánom kinevezni, mert a 10 070/1945. ME sz. rendelet 7. §-ának (1) bekezdésében megkívánt - a doktori oklevelet pótló -
Tisztelettel kérem előterjesztésem szíves elfogadását, és megjegyzem, hogy ahhoz a pénzügyminiszter úr 111 323/1946. sz. alatt hozzájárult.
MOL XIX-A-83-a-171. sz. jegyzőkönyv 58. napirendi pontjához tartozó előterjesztés. Géppel írt, stencil eljárással sokszorosított, aláírás, illetve hitelesítés és keltezés nélküli tisztázat.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt június 16.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet frissen megjelent idei második lapszámában négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek család-, (kultúr)diplomácia-, valamint politikatörténet számára biztosíthatnak további ismeretanyagot. Jelenlegi számunk különlegessége, hogy nemcsak két, eddig még nem publikált interjút közlünk, ezzel engedve teret az oral history számára, hanem egy olyan, komplex képi-szöveges forrást is bemutat egyik szerzőnk, amely a 20. század gyorsan változó nagypolitikai helyzetének egy megmaradt lenyomata.
Éppen ez utóbbi ismertetés forrása keletkezett a legkorábban. Segyevy Dániel (térképész, Herder-Institut für historische Ostmitteleuropaforschung) saját tudományának diszciplínája szerint mutat be egy 1941-ben publikált szovjet térképet, amelynek különlegessége, hogy Moszkva akkori sajátos nagypolitikai álláspontjának a lenyomata. Ez a helyzet gyorsan megváltozott, ugyanakkor a bemutatott térkép azt az álláspontot-állapotot tükrözi, amely értelmében a Szovjetunió csak a második bécsi döntés területi változásait ismerte el, míg az elsőét nem.
Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-ot követő megtorlások időszakába kalauzolja el az olvasót publikációjában. Az általa ismertetett források központi szereplője Szénási Géza, aki 1957-ben mint legfőbb ügyész működött. Pozíciójából adódóan volt rálátása a megtorló intézkedésekre, és az ezekkel kapcsolatos gondolatait foglalta össze Biszku Béla belügyminiszternek. Levelét nem ad acta kezelte a szaktárca, hanem megvizsgálták Szénási észrevételeit.
A hidegháborús időszakban a befolyásszerzés egyik módszere volt a különböző harmadik világbeli országok egyetemistái számára juttatott ösztöndíjak rendszere. Magyarország a szovjet blokk részeként szintén élt ezzel a módszerrel. Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében a bolíviai-magyar ösztöndíjprogramra vonatkozó dokumentumokat mutat be, köztük egy olyan diplomáciai jelentést is, amely Bolívia első állandó magyarországi diplomáciai képviselőjétől származik.
A Jankovich, Károlyi és Apponyi családok fordulatokkal teli 20. századi történetéhez hozza közelebb az olvasót két, eddig még nem publikált interjúval Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár). Jankovich Ilona és Jankovich-Blanquet Ilona saját szavaikkal mutatják be, hogy miként alakult családjuk sorsa a magyarországi kommunista hatalomátvételt követően a franciaországi emigrációban.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. május 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő