Megalakult a Hunnia Filmgyár RtTovább
Buzgó Mócsing, az igazi Trebitsch
Rejtő Jenő: Piszkos Fred, a kapitány című regényében szereplő Buzgó Mócsing figurája nem csupán az írói fantázia szüleménye, hanem alakját valóságos, létező személy ihlette. Bár az igazi Trebitsch, azaz Trebitsch-Lincoln Timotheus Ignác kalandos, meglepő (pál)fordulatokban bővelkedő élete regényes túlzásnak is tűnhetne, de nem az. Ki volt, milyen életet élt meg az az ember, aki önmagát – tetszetősen – a XX. század legnagyobb kalandorának nevezte? Egy ilyen „világpolgár” miért akart élete alkonyán hazatérni Magyarországra?
Chao Kung apát írógéppel írott levele Kövér Györgynek, a Pesti Hír szerkesztőjének
Tiencsin, 1937. október 8.
THE BUDDHIST HOUSE
CHAO KUNG
ABBOT
TIENTSIN, CHINA, 1937. október 8.
110. POPPE ROAD THIRD SPECIAL AREA
Sehr geehrter und lieber Herr Kövér,
Ihr eingeschriebener Brief vom 24 Juli kam vor zwei Tagen erst an! Also über zwei Monate irgendwo unterwegs gewesen. Der Brief war ganz offen; bitte in Zukunft Briefumschlag aus stärkerem Papier zu verwenden. Von den Beilagen war alles drin, nur nicht Ihr Rekl. Carte Integrale. Sie haben wohl inzwischen alle meine Briefe und Postkarten, Bücher empfangen.
Vor allem bitte ich Sie meine Adressenveränderung zu merken. Zerreissen Sie die noch übrigen alten Adressen und gebrauchen Sie von nun an die neuen, hiermit beigelegt. Es kann auch sein, dass ich in der nächsten Zeit nach Japan reise; das macht aber nichts. Briefe werden mir immer nachgeschickt. Falls ich aber längere Zeit in Japan bleiben sollte, was nicht ausgeschlossen ist, dann bekommen Sie von mir ein Telegram meine dortige Adresse angebend, die Sie dann genau kopieren und gebrauchen müssen.
Für Ihren Brief empfangen Sie meinen Dank. Ich nehme nun Punkt für Punkt:
Meine Heimreise nach Ungarn steht gut; ich kann Ihnen nichts näheres darüber schreiben, nur sagen, dass in der allerletzten Zeit sich etwas ereignet hat, was meine Heimreise sehr fördert. Für Ihre Tätigkeit in dieser Angelegenheit spreche ich Ihnen meinen herzlichen Dank aus.
Ich sandte Ihnen gestern per Postanweisung ungefähr Pengő 5.40. Ich sage ungefähr, denn von hier kann man kein Geld nach Budapest senden; es muss in englischer Währung über London gehen. Ich sandte Ihnen vier englische Schillings und Sie bekommen dies direkt von der Post in Budapest zugeschickt. Diese kleine Summe ist für die Auslagen für mein Geburtszeugniss. Bitte dies auf alle Fälle sofort zu besorgen und mir per eingeschriebenem Brief für mich zu besorgen. Die italienische Regierung müsste den italienischen Konsul in Tiensin gemäss instruieren.
Betreff Copyright meines Buches:
Von Shanghai Times noch nicht über Ihren Brief erhalten. Seien Sie versichert, dass Sie Copyright für die Ungarische Übersetzung zu Ausnahmspreisen bezw. Bedingungen bekommen werden. Doch darf nichts gedruckt werden, bis ich die Übersetzung nicht gutgeheissen habe.
A Mai Nap erhalten: Das ist Blödsinn, aber berührt mich weiter nicht.
Nur warten meine Herren es kommt noch anders ....
Bitte zeigen Sie diesen Brief an meine Schwester und Schwager und falls Sie von mir ein Telegram aus Japan erhalten eine neue Adresse angebend, bitte diese Adresse sofort auch an Dr. Áldor weiter zu geben.
Ich bedauere ich kann nicht mehr als 4 Schillings für Ihre Auslagen senden, aber Kriegszustände hier haben uns auch schwer getroffen finanziell. Ich habe übrigens zwei meiner Zöglinge weg[g]eschickt und falls ich nach Ungarn komme, komme ich nur mit zwei, ein französischer Mönch und eine latvische Nonne.
Dies wäre alles für heute
Herzliche Grüsse und alle guten Wünsche.
Beiliegend ein von mir herausgegebenes Cirkular; weitere Exemplare per Drucksache: bitte für weiteste Verbreitung in Ungarn zu sorgen. Die britische Grossmacht, nimmersatt, gierig, voller Hass, verbreitet jetzt faustdicke Lügen über Japan, wie sie im Weltkrieg über Deutschland, Österreich-Ungarn verbreitet hat. Und die dummen Menschen glauben immer was falsch ist und nicht was war ist. Aber unsere Pflicht ist es, die Wahrheit immer und überall zu verbreiten!
Einige Exemplare
Gingen vor einigen Tagen
THE BUDDHIST HOUSE
CHAO KUNG
ABBOT
TIENCSIN, KÍNA, 1937. október 8.
110. POPPE ROAD THIRD SPECIAL AREA
Igen tisztelt és kedves Kövér Úr,
Július 24-i ajánlott levele csak két nappal ezelőtt érkezett meg! Tehát több mint két hónapig úton volt valahol. A levél teljesen nyitva érkezett; kérem a jövőben erősebb papírból készült borítékot használjon. A mellékletek hiánytalanul megérkeztek, kivéve a Rekl. Carte Integrálé-t. Időközben bizonyára megkapta a leveleimet, a képeslapokat és a könyveket.
Mindenekelőtt felhívom a figyelmét a címváltozásra. Tépje össze a régi címeket, és mostantól használja az újat, melyet mellékelek. Előfordulhat, hogy a közeljövőben Japánba utazom, ez azonban nem fog problémát okozni. A leveleket mindig utánam küldik. Ha esetleg hosszabb ideig kell Japánban tartózkodnom, amit nem lehet kizárni, küldök Önnek egy táviratot az ottani címemmel, amelyet lemásolhat, és amelyet aztán használnia kell.
Fogadja hálás köszönetemet leveléért. Pontról pontra haladok:
Magyarországi hazautazásom ügye jól áll; semmi közelebbit nem tudok erről írni, csak azt mondhatom, hogy a közel múltban történt valami, ami megköveteli hazautazásomat. Ebben való közreműködéséért kérem, fogadja hálás köszönetemet.
Tegnap postautalvánnyal küldtem Önnek körülbelül 5. 40 pengőt. Azért mondom, hogy körülbelül, mert innen nem lehet Budapestre pénzt küldeni; angol valutában Londonon keresztül kell mennie. Négy angol schillinget küldtem, amelyet Budapesten a posta kézbesít Önnek. Ezt a szerény összeget a születési okmányaimmal kapcsolatos költségekre küldöm. Kérem, mindenképpen azonnal intézkedjen, és továbbítsa nekem az okmányokat ajánlott levélben. Az olasz kormánynak utasítania kellene az olasz konzult Tiencsinben.
Ami a könyvem közlési jogát illeti:
A Shanghai Times-tól még nem érkezett levél. Biztosíthatom arról, hogy a magyar nyelvű fordítás kiadási jogát kedvező áron, illetve kedvező feltételekkel fogja megkapni. Semmit sem szabad kinyomtatni addig, amíg a fordítást jóvá nem hagytam.
Amit a Mai Nap ír: badarság, a továbbiakban nem foglalkozom vele. Várjanak csak az újságírók, lesz ez még másképp....
Kérem, mutassa meg ezt a levelet a nővéremnek és a sógoromnak, és ha táviratilag közölném Japánból az új címemet, azonnal értesítse erről Dr. Áldort is.
Sajnálom, hogy 4 schillingnél nem tudok többet küldeni a kiadásokra, de a háborús helyzet anyagilag nagyon megvisel itt minket. Egyébként elbocsátottam két növendékemet, ha Magyarországra utazom, csak két szerzetessel megyek, egy francia baráttal és egy litván apácával.
Ez minden mára
Szívélyes üdvözlettel, minden jót kívánok.
Chao Kung
Mellékelek egy általam kiadott röpiratot; a további példányok nyoma
kérem, gondoskodjon a lehető legszélesebb körben történő terjesztéséről Magyarországon. Az angol nagyhatalom, telhetetlen, kapzsi, tele van gyűlölettel, szemen szedett hazugságokat terjeszt Japánról, mint ahogyan azt Németországról és Ausztria-Magyarországról is tette a világháborúban. És a buta emberek mindig a hazugságokat hiszik el, és nem a valóságot. De a mi kötelességünk, hogy mindig, mindenhol hirdessük az igazságot!Chao K
Néhány példányt pár nappal ezelőtt
elküldtem mindannyiuknak!
MOL Mikrofilmtár X 4962 13466/4 mikrofilm 1937. év (Magyar Országos Levéltár - Mikrofilmtár - Magyarországi Buddhista Egyház - Trebitsch-Lincoln Ignác (Chao-Kung) levelei - 1937. év - 13466/4 mikrofilm)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt január 01.
1929
1948
Államosították, majd felszámolták a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Kálvin téren álló bankját.Tovább
1948
A Kiskőrösön megrendezett Petőfi-ünnepségekkel megkezdődött a centenáriumi év.Tovább
1949
A VKM bizalmas utasítása értelmében a tanulók – fegyelmi vétség terhe mellett – nem érintkezhettek egyházi személyekkel, semmiféle...Tovább
1966
Életbe lép a magyar közutak új számozási rendszere. Az „E” jelű nemzetközi útvonalak magyar „M” jelzést is kapnak (például az „E5” út...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.
Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."
Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.
A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.
Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. december 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő