Eperjesen kikiáltják a Szlovák Tanácsköztársaságot.Tovább
Buzgó Mócsing, az igazi Trebitsch
Rejtő Jenő: Piszkos Fred, a kapitány című regényében szereplő Buzgó Mócsing figurája nem csupán az írói fantázia szüleménye, hanem alakját valóságos, létező személy ihlette. Bár az igazi Trebitsch, azaz Trebitsch-Lincoln Timotheus Ignác kalandos, meglepő (pál)fordulatokban bővelkedő élete regényes túlzásnak is tűnhetne, de nem az. Ki volt, milyen életet élt meg az az ember, aki önmagát – tetszetősen – a XX. század legnagyobb kalandorának nevezte? Egy ilyen „világpolgár” miért akart élete alkonyán hazatérni Magyarországra?
Chao Kung apát írógéppel írott levele Kövér Györgynek, a Pesti Hír szerkesztőjének
Tiencsin, 1937. december 12.
THE BUDDHIST HOUSE
CHAO KUNG
ABBOT
TIENTSIN, CHINA, Dec. 12./37.
110. POPPE ROAD THIRD SPECIAL AREA
Herrn Ibrahim György Kövér
A „Pesti Hír" szerkesztője
Budapest, VII. Rákóczi út 64-III.-40
Sehr verehrter Herr Kövér,
Die Drucksache „Százhúros Hegedű" nebst beigelegten Schriften am 27. Nov.; Ihren eingeschriebenen Brief, mein Geburtszeugniss erhaltend am 7. Dec. erhalten. Ich danke Ihnen herzlichst, ganz besonders für die Beschaffung und Übersendung des Geburtsscheins. Der in Ihrem Brief erwähnter Brief von meinem Schwager hingegen ist nicht angekommen.
Es wird sehr angebracht sein von nun an nur recommandierte an mich zu richten. Um Porto zu sparen, könnten Sie ja stets Ihre Briefe zusammen mit den Briefen meines Schwagers senden.
Haben Sie die 4 Schillings eng. Währung erhalten?
Ich war gestern in Peking und bat die hollandische
Alles andere ersehen Sie aus Abschriften der beigelegten Briefe. Bitte zeigen all dieses auch meinen Schwager und nun heisst es dort in Budapest eifrig und tatkräftig zu handeln. Bitte informieren Sie auch Herrn Dr. von Kreitner, damit er auch helfend eingreifen kann.
Beiliegend einige Photographien die auf Veranlassung von Freunden gemacht worden sind,: das Gruppenbild mit einem japanischen Laienbuddhisten hier, das einzelne Bild auf dem Dampfer zwischen Shanghai und Tientsin im Frühjahr - Diese Bilder sind für meine Schwester und Sie nach Belieben.
Ihren weiteren guten Nachrichten entgegensehend und mit den herzlichsten Grüssen an Sie, meine Schwester und Schwager.
Den Brief an
Admiral Horthy habe ich ungarisch geschrieben, wenn auch sicherlich FehlerTHE BUDDHIST HOUSE
CHAO KUNG
ABBOT
TIENTSIN, CHINA, Dec. 12./37.
110. POPPE ROAD THIRD SPECIAL AREA
Kövér György Úrnak
A „Pesti Hír" szerkesztője
Budapest, VII. Rákóczi út 64-III. -40
Igen tisztelt Kövér Úr,
A „Százhúros Hegedű" röpiratot november 27-i levelemhez mellékeltem; ajánlott levelét születési okmányaimmal december 7-én megkaptam. Szívből köszönöm Önnek, különösen a papírok megszerzését és elküldését. A levelében említett levél a sógoromtól nem érkezett meg.
Célszerű lenne mostantól csak ajánlott leveleket küldeni nekem. Hogy megspóroljuk a portó költségeket, tudná együtt küldeni a leveleit a sógorom leveleivel?
Megkapta a négy angol schillinget?
Tegnap Pekingben voltam, és kértem a holland követséget, hogy adjon nekem hazautazás céljából magyar útlevelet. De pusztán születési okmányaim ellenében ez innen lehetetlen. Azt mondták nekem, hogy nem szól semmi a hazautazásom ellen, és hogy kétségtelenül megkapom a magyar útlevelet, de azt a követség csak budapesti utasításra állíthatja ki.
Minden más kiderül a mellékelt levelek másolataiból. Kérem, mutassa meg mindezeket a sógoromnak, úgy mondják Budapesten, hogy gyors és hatékony intézkedést várok. Kérem, tájékoztassa von Kreitner doktort is, hogy ő is segíthessen.
Mellékelve néhány fénykép, mely baráti társaságban készült; a csoportkép egy világi buddhistával, az egyedülálló kép egy gőzösön Shanghai és Tiencsin között tavasszal - ezeket a képeket a nővéremnek és Önnek küldöm, válasszanak kedvük szerint.
További jó híreket remélve üdvözlöm Önt, a nővéremet és a sógoromat.
Chao Kung
Az Őfőméltósága Horthy ellentengernagynak szóló levelet magyarul írtam, így hibák lehetnek benne.
MOL Mikrofilmtár X 4962 13466/4 mikrofilm 1937. év (Magyar Országos Levéltár - Mikrofilmtár - Magyarországi Buddhista Egyház - Trebitsch-Lincoln Ignác (Chao-Kung) levelei - 1937. év - 13466/4 mikrofilm)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt június 16.
1919
1940
A Szovjetunió megkezdi Észtország megszállását.Tovább
1944
Jaross Andor belügyminiszter a közrend és a közbiztonság megőrzésére hivatkozva feloszlatja a Gyermekbarát Egyesületet. A "veszélyt...Tovább
1948
A Nemzetgyűlés elfogadja az egyházi iskolák államosításáról szóló törvényjavaslatot (1948:XXXIII. tv.), amelynek végrehajtása...Tovább
1958
Nagy Imre, Maléter Pál és Gimes Miklós halálos ítéletének végrehajtása.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet frissen megjelent idei második lapszámában négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek család-, (kultúr)diplomácia-, valamint politikatörténet számára biztosíthatnak további ismeretanyagot. Jelenlegi számunk különlegessége, hogy nemcsak két, eddig még nem publikált interjút közlünk, ezzel engedve teret az oral history számára, hanem egy olyan, komplex képi-szöveges forrást is bemutat egyik szerzőnk, amely a 20. század gyorsan változó nagypolitikai helyzetének egy megmaradt lenyomata.
Éppen ez utóbbi ismertetés forrása keletkezett a legkorábban. Segyevy Dániel (térképész, Herder-Institut für historische Ostmitteleuropaforschung) saját tudományának diszciplínája szerint mutat be egy 1941-ben publikált szovjet térképet, amelynek különlegessége, hogy Moszkva akkori sajátos nagypolitikai álláspontjának a lenyomata. Ez a helyzet gyorsan megváltozott, ugyanakkor a bemutatott térkép azt az álláspontot-állapotot tükrözi, amely értelmében a Szovjetunió csak a második bécsi döntés területi változásait ismerte el, míg az elsőét nem.
Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-ot követő megtorlások időszakába kalauzolja el az olvasót publikációjában. Az általa ismertetett források központi szereplője Szénási Géza, aki 1957-ben mint legfőbb ügyész működött. Pozíciójából adódóan volt rálátása a megtorló intézkedésekre, és az ezekkel kapcsolatos gondolatait foglalta össze Biszku Béla belügyminiszternek. Levelét nem ad acta kezelte a szaktárca, hanem megvizsgálták Szénási észrevételeit.
A hidegháborús időszakban a befolyásszerzés egyik módszere volt a különböző harmadik világbeli országok egyetemistái számára juttatott ösztöndíjak rendszere. Magyarország a szovjet blokk részeként szintén élt ezzel a módszerrel. Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében a bolíviai-magyar ösztöndíjprogramra vonatkozó dokumentumokat mutat be, köztük egy olyan diplomáciai jelentést is, amely Bolívia első állandó magyarországi diplomáciai képviselőjétől származik.
A Jankovich, Károlyi és Apponyi családok fordulatokkal teli 20. századi történetéhez hozza közelebb az olvasót két, eddig még nem publikált interjúval Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár). Jankovich Ilona és Jankovich-Blanquet Ilona saját szavaikkal mutatják be, hogy miként alakult családjuk sorsa a magyarországi kommunista hatalomátvételt követően a franciaországi emigrációban.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. május 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő