Buzgó Mócsing, az igazi Trebitsch

Rejtő Jenő: Piszkos Fred, a kapitány című regényében szereplő Buzgó Mócsing figurája nem csupán az írói fantázia szüleménye, hanem alakját valóságos, létező személy ihlette. Bár az igazi Trebitsch, azaz Trebitsch-Lincoln Timotheus Ignác kalandos, meglepő (pál)fordulatokban bővelkedő élete regényes túlzásnak is tűnhetne, de nem az. Ki volt, milyen életet élt meg az az ember, aki önmagát – tetszetősen – a XX. század legnagyobb kalandorának nevezte? Egy ilyen „világpolgár” miért akart élete alkonyán hazatérni Magyarországra?

Chao Kung levele Horthy Miklós kormányzónak    

The Buddhist House
            Chao Kung,
                           Abbot
                                                                                       TienCSin, KÍna. 1937. december 12.
                                                                                                110. Poppe Road
                                                                                             Third Special Area

Őfőméltósága
Vitéz Nagybányai Horthy Miklós
Magyarország Kormányzójának
Budapest.
Őfőméltóságod!

         Az élet, mint egy folyó, haladéktalanul tovább siet, míg a halál kapuján át beleömlik a Nagy Óceánba, abba a rejtelmes, legtöbb embernek ismeretlen tájba, amelynek túlsó partja láthatatlan.
Akár mi legyen vallásos vagy filozófiai álláspontunk, mindannyian elismerjük, hogy miután személyünk eltávozott, tetteink élnek, maradnak. Boldog az az ember, aki át tudta futni az életet olyan módon, hogy jó és nemes tettei távozása után még sok századokig hirdetik voltának, létének jóságos befolyását.
A Főméltóságos Kormányzó Úr egy szenvedő, majdnem eltiport népnek és országnak lett hősös és nemes Vezére, átkormányozva ezt a Nemzetet, éppen Magyarországot, sötét és viharos éveken. Egy hálás nemzet szíve és egy igazságos történet a Kormányzó Úr mentő művét meg fogja örökíteni. De Főméltóságos Kormányzó Úr nem csak e nagy, történelmi munkát végezte, hanem, mint évek óta az újságokból tudom, kisebb, egyéni, személyes esetekben nemes gondolkozását és jó szívét bőven kimutatta.
Ezért bizalommal fordulok Főméltóságodhoz azzal a kéréssel, hogy kegyeskedjék jó indulattal utasítást adni, hogy a hollandiai kir[ályi] Nagykövetség Pekingben nekem végleges hazatérésem céljára útlevelet szíveskedjék adni.
Főméltóságos Kormányzó Úr tudja és ismeri azokat az eseményeket, amelyek ezt a tőlem forrón remélt és akart tervet eddig megakadályozták.
A Magyar Népnek, sok minden más jó és nemes jelleme mellett van egy külön jellemvonása, amely a Magyar Népet kitünteti: ez a Magyar Nép igazság szeretete. A mi történetünkben nem a „Nagy" királyok játszották a nagy szerepet - habár van egy Nagy Lajosunk -, hanem a mi történetünkben Mátyás Király az Igazságos az ünnepelt Hős, a magyar Nemzet jellemző ké[p]viselője.
Főméltóságos Kormányzó Úr! Méltóztassék kegyelemmel és igazsággal kérésemet megvalósítani!
Nem csak én, de sok ember Ázsiában, Európában, Amerikában, hálás szívvel és köszönettel fogják Főméltóságos Kormányzó Úr nevét megőrizni.

                                       Hazatérésem csak hasznára lesz hazámnak.
                                      

                                                                        Öszinte hódolattal
                                                                        Chao Kung
                                                                       

                                                                         

Mellékelve beküldöm a pekingi hollandiai Nagykövetséghez intézett levelemnek másolatát és itteni cimemet.

MOL Mikrofilmtár X 4233 8938. mikrofilm 1937. év (Magyar Országos Levéltár - Mikrofilmtár - Kormányzó iratai (K 589) - Félhivatalos levelek és feljegyzések - Chao Kung hazatérését kérő levele - 1937. év - 8938. mikrofilm)

A levelet feltehetőleg angol klaviatúrát használva gépelték, a gépelési hibák ennek tulajdoníthatók.  Az ékezeteket utólag kézzel írta hozzá a levélíró, többször hibásan. Az átgépelt levelet a mai helyesírási szabályoknak megfelelően közöljük! 
 

Ezen a napon történt augusztus 01.

1914

A Német Birodalom hadat üzen az Orosz Birodalomnak.Tovább

1919

Elbukik a Magyar Tanácsköztársaság. Peidl Gyula alakít kormányt.Tovább

1941

Megszűnik a Nyugat c. irodalmi folyóirat.Tovább

1944

Kirobban a Varsói felkelés, amelynek célja a náci elnyomás megtörése.Tovább

1946

Bevezetik az új magyar fizetőeszközt, a forintot.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

 

Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek témájukat és keletkezési helyüket is tekintve meglehetősen széttartóak: utóbbira példa, hogy a bemutatott források közül egyet Melbourne-ben, egyet pedig Rómában vetettek papírra – s ezek tematikailag is eltérnek egymástól. Előbbi egy résztvevő visszaemlékezése az 1933-as gödöllői világjamboree-ra, a másik pedig egy beszámoló olaszországi magyar kolónia helyzetéről.

 

Az időrendet tekintve Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) publikációja az első, amelyben az akkor zajló országos események helyi lecsapódását mutatja be levéltári források segítségével: az 1918–1919-es impériumváltások okozta, finoman szólva is turbulens időszakának tiszadobi eseményeit – külön kiemelve az Andrássy-kastély feldúlását – prezentálja írásában.

 

Várdai Levente (történész muzeológus, Janus Pannonius Múzeum) különleges forrásra hívja fel a figyelmét ismertetésében: ausztráliai kutatóútja során bukkant rá egy eseményen elhangzott beszéd leiratára, amelyben az 1933-as gödöllői cserkész világtalálkozó egy Victoria állambeli résztvevője tekintett vissza az eseményre. A közölt forrás nemcsak a jamboree mindennapjait, vagy épp az európai út állomásait írja le, hanem az is kiolvasható belőle, hogy az 1930-as évek ausztrál fiataljai számára milyen „kultúrsokkot” jelenhetett a magyarországi tartózkodás.

 

Már a hidegháborús időszakból közöl forrást Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus), amely azonban kötődik a második világháború lezárását közvetlenül követő időszakhoz. Kada Lajos 1952-ben az Amerikai Magyar Katolikus Liga kérésére állította össze jelentését, amelyben az olaszországi magyarok helyzetéről számolt be, akik között még nagy számban voltak olyanok, akik menekültként érkeztek az országba, és még ekkor is különböző táborokban éltek.

 

Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésében olyan forrásokat mutat be, amelyek új információkkal szolgálhatnak Mindszenty József édesanyja, Kovács Borbála 1960-ben bekövetkezett halálával és temetésével kapcsolatban. Utóbbi esemény hozadéka volt, hogy a magyar külügyminisztérium fenyegető fellépése miatt az Associated Press és a Reuters tudósítói végül nem utaztak el a temetésre, amelyen amerikai követség tagjai nem, de francia és olasz diplomaták jelen voltak.

 

Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2025. július 23.

Miklós Dániel

főszerkesztő