Buzgó Mócsing, az igazi Trebitsch
Rejtő Jenő: Piszkos Fred, a kapitány című regényében szereplő Buzgó Mócsing figurája nem csupán az írói fantázia szüleménye, hanem alakját valóságos, létező személy ihlette. Bár az igazi Trebitsch, azaz Trebitsch-Lincoln Timotheus Ignác kalandos, meglepő (pál)fordulatokban bővelkedő élete regényes túlzásnak is tűnhetne, de nem az. Ki volt, milyen életet élt meg az az ember, aki önmagát – tetszetősen – a XX. század legnagyobb kalandorának nevezte? Egy ilyen „világpolgár” miért akart élete alkonyán hazatérni Magyarországra?
Chao Kung apát írógéppel írott levele Kövér Györgynek, a Pesti Hír szerkesztőjének
Tiencsin, 1937. december 12.
THE BUDDHIST HOUSE
CHAO KUNG
ABBOT
TIENTSIN, CHINA, Dec. 12./37.
110. POPPE ROAD THIRD SPECIAL AREA
Herrn Ibrahim György Kövér
A „Pesti Hír" szerkesztője
Budapest, VII. Rákóczi út 64-III.-40
Sehr verehrter Herr Kövér,
Die Drucksache „Százhúros Hegedű" nebst beigelegten Schriften am 27. Nov.; Ihren eingeschriebenen Brief, mein Geburtszeugniss erhaltend am 7. Dec. erhalten. Ich danke Ihnen herzlichst, ganz besonders für die Beschaffung und Übersendung des Geburtsscheins. Der in Ihrem Brief erwähnter Brief von meinem Schwager hingegen ist nicht angekommen.
Es wird sehr angebracht sein von nun an nur recommandierte an mich zu richten. Um Porto zu sparen, könnten Sie ja stets Ihre Briefe zusammen mit den Briefen meines Schwagers senden.
Haben Sie die 4 Schillings eng. Währung erhalten?
Ich war gestern in Peking und bat die hollandische
Alles andere ersehen Sie aus Abschriften der beigelegten Briefe. Bitte zeigen all dieses auch meinen Schwager und nun heisst es dort in Budapest eifrig und tatkräftig zu handeln. Bitte informieren Sie auch Herrn Dr. von Kreitner, damit er auch helfend eingreifen kann.
Beiliegend einige Photographien die auf Veranlassung von Freunden gemacht worden sind,: das Gruppenbild mit einem japanischen Laienbuddhisten hier, das einzelne Bild auf dem Dampfer zwischen Shanghai und Tientsin im Frühjahr - Diese Bilder sind für meine Schwester und Sie nach Belieben.
Ihren weiteren guten Nachrichten entgegensehend und mit den herzlichsten Grüssen an Sie, meine Schwester und Schwager.
Den Brief an
Admiral Horthy habe ich ungarisch geschrieben, wenn auch sicherlich FehlerTHE BUDDHIST HOUSE
CHAO KUNG
ABBOT
TIENTSIN, CHINA, Dec. 12./37.
110. POPPE ROAD THIRD SPECIAL AREA
Kövér György Úrnak
A „Pesti Hír" szerkesztője
Budapest, VII. Rákóczi út 64-III. -40
Igen tisztelt Kövér Úr,
A „Százhúros Hegedű" röpiratot november 27-i levelemhez mellékeltem; ajánlott levelét születési okmányaimmal december 7-én megkaptam. Szívből köszönöm Önnek, különösen a papírok megszerzését és elküldését. A levelében említett levél a sógoromtól nem érkezett meg.
Célszerű lenne mostantól csak ajánlott leveleket küldeni nekem. Hogy megspóroljuk a portó költségeket, tudná együtt küldeni a leveleit a sógorom leveleivel?
Megkapta a négy angol schillinget?
Tegnap Pekingben voltam, és kértem a holland követséget, hogy adjon nekem hazautazás céljából magyar útlevelet. De pusztán születési okmányaim ellenében ez innen lehetetlen. Azt mondták nekem, hogy nem szól semmi a hazautazásom ellen, és hogy kétségtelenül megkapom a magyar útlevelet, de azt a követség csak budapesti utasításra állíthatja ki.
Minden más kiderül a mellékelt levelek másolataiból. Kérem, mutassa meg mindezeket a sógoromnak, úgy mondják Budapesten, hogy gyors és hatékony intézkedést várok. Kérem, tájékoztassa von Kreitner doktort is, hogy ő is segíthessen.
Mellékelve néhány fénykép, mely baráti társaságban készült; a csoportkép egy világi buddhistával, az egyedülálló kép egy gőzösön Shanghai és Tiencsin között tavasszal - ezeket a képeket a nővéremnek és Önnek küldöm, válasszanak kedvük szerint.
További jó híreket remélve üdvözlöm Önt, a nővéremet és a sógoromat.
Chao Kung
Az Őfőméltósága Horthy ellentengernagynak szóló levelet magyarul írtam, így hibák lehetnek benne.
MOL Mikrofilmtár X 4962 13466/4 mikrofilm 1937. év (Magyar Országos Levéltár - Mikrofilmtár - Magyarországi Buddhista Egyház - Trebitsch-Lincoln Ignác (Chao-Kung) levelei - 1937. év - 13466/4 mikrofilm)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 31.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek témájukat és keletkezési helyüket is tekintve meglehetősen széttartóak: utóbbira példa, hogy a bemutatott források közül egyet Melbourne-ben, egyet pedig Rómában vetettek papírra – s ezek tematikailag is eltérnek egymástól. Előbbi egy résztvevő visszaemlékezése az 1933-as gödöllői világjamboree-ra, a másik pedig egy beszámoló olaszországi magyar kolónia helyzetéről.
Az időrendet tekintve Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) publikációja az első, amelyben az akkor zajló országos események helyi lecsapódását mutatja be levéltári források segítségével: az 1918–1919-es impériumváltások okozta, finoman szólva is turbulens időszakának tiszadobi eseményeit – külön kiemelve az Andrássy-kastély feldúlását – prezentálja írásában.
Várdai Levente (történész muzeológus, Janus Pannonius Múzeum) különleges forrásra hívja fel a figyelmét ismertetésében: ausztráliai kutatóútja során bukkant rá egy eseményen elhangzott beszéd leiratára, amelyben az 1933-as gödöllői cserkész világtalálkozó egy Victoria állambeli résztvevője tekintett vissza az eseményre. A közölt forrás nemcsak a jamboree mindennapjait, vagy épp az európai út állomásait írja le, hanem az is kiolvasható belőle, hogy az 1930-as évek ausztrál fiataljai számára milyen „kultúrsokkot” jelenhetett a magyarországi tartózkodás.
Már a hidegháborús időszakból közöl forrást Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus), amely azonban kötődik a második világháború lezárását közvetlenül követő időszakhoz. Kada Lajos 1952-ben az Amerikai Magyar Katolikus Liga kérésére állította össze jelentését, amelyben az olaszországi magyarok helyzetéről számolt be, akik között még nagy számban voltak olyanok, akik menekültként érkeztek az országba, és még ekkor is különböző táborokban éltek.
Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésében olyan forrásokat mutat be, amelyek új információkkal szolgálhatnak Mindszenty József édesanyja, Kovács Borbála 1960-ben bekövetkezett halálával és temetésével kapcsolatban. Utóbbi esemény hozadéka volt, hogy a magyar külügyminisztérium fenyegető fellépése miatt az Associated Press és a Reuters tudósítói végül nem utaztak el a temetésre, amelyen amerikai követség tagjai nem, de francia és olasz diplomaták jelen voltak.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. július 23.
Miklós Dániel
főszerkesztő