Buzgó Mócsing, az igazi Trebitsch

Rejtő Jenő: Piszkos Fred, a kapitány című regényében szereplő Buzgó Mócsing figurája nem csupán az írói fantázia szüleménye, hanem alakját valóságos, létező személy ihlette. Bár az igazi Trebitsch, azaz Trebitsch-Lincoln Timotheus Ignác kalandos, meglepő (pál)fordulatokban bővelkedő élete regényes túlzásnak is tűnhetne, de nem az. Ki volt, milyen életet élt meg az az ember, aki önmagát – tetszetősen – a XX. század legnagyobb kalandorának nevezte? Egy ilyen „világpolgár” miért akart élete alkonyán hazatérni Magyarországra?

Chao Kung levele Horthy Miklós kormányzónak    

The Buddhist House
            Chao Kung,
                           Abbot
                                                                                       TienCSin, KÍna. 1937. december 12.
                                                                                                110. Poppe Road
                                                                                             Third Special Area

Őfőméltósága
Vitéz Nagybányai Horthy Miklós
Magyarország Kormányzójának
Budapest.
Őfőméltóságod!

         Az élet, mint egy folyó, haladéktalanul tovább siet, míg a halál kapuján át beleömlik a Nagy Óceánba, abba a rejtelmes, legtöbb embernek ismeretlen tájba, amelynek túlsó partja láthatatlan.
Akár mi legyen vallásos vagy filozófiai álláspontunk, mindannyian elismerjük, hogy miután személyünk eltávozott, tetteink élnek, maradnak. Boldog az az ember, aki át tudta futni az életet olyan módon, hogy jó és nemes tettei távozása után még sok századokig hirdetik voltának, létének jóságos befolyását.
A Főméltóságos Kormányzó Úr egy szenvedő, majdnem eltiport népnek és országnak lett hősös és nemes Vezére, átkormányozva ezt a Nemzetet, éppen Magyarországot, sötét és viharos éveken. Egy hálás nemzet szíve és egy igazságos történet a Kormányzó Úr mentő művét meg fogja örökíteni. De Főméltóságos Kormányzó Úr nem csak e nagy, történelmi munkát végezte, hanem, mint évek óta az újságokból tudom, kisebb, egyéni, személyes esetekben nemes gondolkozását és jó szívét bőven kimutatta.
Ezért bizalommal fordulok Főméltóságodhoz azzal a kéréssel, hogy kegyeskedjék jó indulattal utasítást adni, hogy a hollandiai kir[ályi] Nagykövetség Pekingben nekem végleges hazatérésem céljára útlevelet szíveskedjék adni.
Főméltóságos Kormányzó Úr tudja és ismeri azokat az eseményeket, amelyek ezt a tőlem forrón remélt és akart tervet eddig megakadályozták.
A Magyar Népnek, sok minden más jó és nemes jelleme mellett van egy külön jellemvonása, amely a Magyar Népet kitünteti: ez a Magyar Nép igazság szeretete. A mi történetünkben nem a „Nagy" királyok játszották a nagy szerepet - habár van egy Nagy Lajosunk -, hanem a mi történetünkben Mátyás Király az Igazságos az ünnepelt Hős, a magyar Nemzet jellemző ké[p]viselője.
Főméltóságos Kormányzó Úr! Méltóztassék kegyelemmel és igazsággal kérésemet megvalósítani!
Nem csak én, de sok ember Ázsiában, Európában, Amerikában, hálás szívvel és köszönettel fogják Főméltóságos Kormányzó Úr nevét megőrizni.

                                       Hazatérésem csak hasznára lesz hazámnak.
                                      

                                                                        Öszinte hódolattal
                                                                        Chao Kung
                                                                       

                                                                         

Mellékelve beküldöm a pekingi hollandiai Nagykövetséghez intézett levelemnek másolatát és itteni cimemet.

MOL Mikrofilmtár X 4233 8938. mikrofilm 1937. év (Magyar Országos Levéltár - Mikrofilmtár - Kormányzó iratai (K 589) - Félhivatalos levelek és feljegyzések - Chao Kung hazatérését kérő levele - 1937. év - 8938. mikrofilm)

A levelet feltehetőleg angol klaviatúrát használva gépelték, a gépelési hibák ennek tulajdoníthatók.  Az ékezeteket utólag kézzel írta hozzá a levélíró, többször hibásan. Az átgépelt levelet a mai helyesírási szabályoknak megfelelően közöljük! 
 

Ezen a napon történt július 20.

1944

Sikertelen merénylet Claus von Stauffenberg ezredes által Adolf Hitler ellenTovább

1969

Neil Armstrong holdsétája - "Kis lépés egy embernek, nagy ugrás az emberiségnek"Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!
 

A 2024. év második ArchívNet számát ajánljuk figyelmükbe, amelyben ismét négy forrásismertetés található, amelyek a 20. század szűk ötven évét fedik le. Két publikáció foglalkozik az első és a második világháború alatt történet eseményekkel, egy az 1950-es évek végi magyarországi ruhaipar helyzetét mutatja be, egy pedig helytörténeti témában prezentál dokumentumokat.

Suslik Ádám (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) az első világháború szerbiai frontjának eseményeit idézi fel egy 1915-ből származó dokumentum segítségével. A belgrádi kormány által kiadott utasítás szerint kellett volna megvizsgálnia kivonuló bizottságoknak az osztrák-magyar haderő által okozott károk mértékét. Erre végül nem került sor, mivel a nehézkesen haladó osztrák-magyar támadás külső (bolgár, német) segítséggel végül 1915 végére elérte a célját: Szerbia összeomlott, a politikai vezetés és a hadsereg elmenekült.

Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) nyolcvan évvel ezelőtti történéseket mutat be. Forrásismertetésében megvilágítja, hogy Kárpátalján 1944 folyamán miként zajlott a deportált zsidók földjeinek kisajátítása, felhasználása – illetve, hogy az ilyen módon haszonbérletbe juttatott földek használatát miként ellenőrizték az év második felében.

Nagyobb időtávot fog át Szabó Csaba Gábor (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) helytörténeti témájú írása, azonban forrásokat 1z 1945–1957 közötti időszakról mutat be. A dokumentumok Komárom város labdarúgásának történetéhez (amelyről már korábban születtek összefoglaló igényű munkák) adnak kontextualizáló, hasznos adalékokat. Értve ez alatt a második világháború utáni újrakezdést, amikor is a világégés során gyakorlatilag megsemmisült sporttelepet is pótolniuk kellett a városban.

Az időrendet tekintve negyedik Tömő Ákos (doktorandusz, Eötvös Loránd tudományegyetem) publikációja mostani számunkban. A szerző az 1950-es évek magyarországi – változás alatt álló – divatvilágába, valamint a ruhaipar helyzetébe enged betekintést két levél segítségével. A két bemutatott forrásból kiderül: a divat és a ruhaipar terén a kívánt, és engedett változás korántsem ment olyan simán, mint ahogyan azt a kiépülő Kádár-rendszer tervezte.

A mostani számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben ismét felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2024. július 9.

Miklós Dániel

főszerkesztő