Buzgó Mócsing, az igazi Trebitsch

Rejtő Jenő: Piszkos Fred, a kapitány című regényében szereplő Buzgó Mócsing figurája nem csupán az írói fantázia szüleménye, hanem alakját valóságos, létező személy ihlette. Bár az igazi Trebitsch, azaz Trebitsch-Lincoln Timotheus Ignác kalandos, meglepő (pál)fordulatokban bővelkedő élete regényes túlzásnak is tűnhetne, de nem az. Ki volt, milyen életet élt meg az az ember, aki önmagát – tetszetősen – a XX. század legnagyobb kalandorának nevezte? Egy ilyen „világpolgár” miért akart élete alkonyán hazatérni Magyarországra?

Chao Kung levele Horthy Miklós kormányzónak    

The Buddhist House
            Chao Kung,
                           Abbot
                                                                                       TienCSin, KÍna. 1937. december 12.
                                                                                                110. Poppe Road
                                                                                             Third Special Area

Őfőméltósága
Vitéz Nagybányai Horthy Miklós
Magyarország Kormányzójának
Budapest.
Őfőméltóságod!

         Az élet, mint egy folyó, haladéktalanul tovább siet, míg a halál kapuján át beleömlik a Nagy Óceánba, abba a rejtelmes, legtöbb embernek ismeretlen tájba, amelynek túlsó partja láthatatlan.
Akár mi legyen vallásos vagy filozófiai álláspontunk, mindannyian elismerjük, hogy miután személyünk eltávozott, tetteink élnek, maradnak. Boldog az az ember, aki át tudta futni az életet olyan módon, hogy jó és nemes tettei távozása után még sok századokig hirdetik voltának, létének jóságos befolyását.
A Főméltóságos Kormányzó Úr egy szenvedő, majdnem eltiport népnek és országnak lett hősös és nemes Vezére, átkormányozva ezt a Nemzetet, éppen Magyarországot, sötét és viharos éveken. Egy hálás nemzet szíve és egy igazságos történet a Kormányzó Úr mentő művét meg fogja örökíteni. De Főméltóságos Kormányzó Úr nem csak e nagy, történelmi munkát végezte, hanem, mint évek óta az újságokból tudom, kisebb, egyéni, személyes esetekben nemes gondolkozását és jó szívét bőven kimutatta.
Ezért bizalommal fordulok Főméltóságodhoz azzal a kéréssel, hogy kegyeskedjék jó indulattal utasítást adni, hogy a hollandiai kir[ályi] Nagykövetség Pekingben nekem végleges hazatérésem céljára útlevelet szíveskedjék adni.
Főméltóságos Kormányzó Úr tudja és ismeri azokat az eseményeket, amelyek ezt a tőlem forrón remélt és akart tervet eddig megakadályozták.
A Magyar Népnek, sok minden más jó és nemes jelleme mellett van egy külön jellemvonása, amely a Magyar Népet kitünteti: ez a Magyar Nép igazság szeretete. A mi történetünkben nem a „Nagy" királyok játszották a nagy szerepet - habár van egy Nagy Lajosunk -, hanem a mi történetünkben Mátyás Király az Igazságos az ünnepelt Hős, a magyar Nemzet jellemző ké[p]viselője.
Főméltóságos Kormányzó Úr! Méltóztassék kegyelemmel és igazsággal kérésemet megvalósítani!
Nem csak én, de sok ember Ázsiában, Európában, Amerikában, hálás szívvel és köszönettel fogják Főméltóságos Kormányzó Úr nevét megőrizni.

                                       Hazatérésem csak hasznára lesz hazámnak.
                                      

                                                                        Öszinte hódolattal
                                                                        Chao Kung
                                                                       

                                                                         

Mellékelve beküldöm a pekingi hollandiai Nagykövetséghez intézett levelemnek másolatát és itteni cimemet.

MOL Mikrofilmtár X 4233 8938. mikrofilm 1937. év (Magyar Országos Levéltár - Mikrofilmtár - Kormányzó iratai (K 589) - Félhivatalos levelek és feljegyzések - Chao Kung hazatérését kérő levele - 1937. év - 8938. mikrofilm)

A levelet feltehetőleg angol klaviatúrát használva gépelték, a gépelési hibák ennek tulajdoníthatók.  Az ékezeteket utólag kézzel írta hozzá a levélíró, többször hibásan. Az átgépelt levelet a mai helyesírási szabályoknak megfelelően közöljük! 
 

Ezen a napon történt június 16.

1919

Eperjesen kikiáltják a Szlovák Tanácsköztársaságot.Tovább

1940

A Szovjetunió megkezdi Észtország megszállását.Tovább

1944

Jaross Andor belügyminiszter a közrend és a közbiztonság megőrzésére hivatkozva feloszlatja a Gyermekbarát Egyesületet. A "veszélyt...Tovább

1948

A Nemzetgyűlés elfogadja az egyházi iskolák államosításáról szóló törvényjavaslatot (1948:XXXIII. tv.), amelynek végrehajtása...Tovább

1958

Nagy Imre, Maléter Pál és Gimes Miklós halálos ítéletének végrehajtása.Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő