Egy hamis igazolvány nyomában
„Adonyi zászlóalj parancsnokság a nemzeti hadsereg kötelékében nincsen. F l o r e n c z György vallomása szerint őt az Ébredő Magyarok Egyesülete küldte ki agitációs célból; szerinte az Ébredő Magyarok Egyesülete legtöbb tagjainak van ilyen igazolványa. Alárendelt katonai hatóságokat utasítottam, hogy azon katonai egyenruhában megjelenő egyéneket, kiknél ilyen igazolványt találnak, a polgári hatóságoknak adják át, s magát az igazolványt pedig az illetőktől kobozzák el."
Forrás
I.
M. kir. honvédelmi miniszter. Bizalmas! Boríték alatt kezelendő!
89.054. szám.
eln. A.-1920.
Az „Ébredő Magyarok" egyes tagjai
a H.M. felírással ellátott hamis
igazolvánnyal vannak ellátva.
A m. kir. Belügyminiszter Úrnak,
Budapest, 192. [!] évi deczember hó 31-én B u d a p e s t
F l o r e n c z G y ö r g y tartalékos (leszerelt) hadapródjelölt folyó évi november hó 8-án a dunavecsei járás főszolgabírájától előfogatok kiállítását kérte. F l o r e n c z György igazolásra az alábbi szövegű fényképes igazolványt mutatta fel:
„Magyar Királyi Honvédelmi Ministerium".
„I g a z o l v á n y"
„F l o r e n c z György úr részére, ki különleges bizalmi szolgálatban áll, katonai egyenruha és fegyver viselésére jogosult. Nevezett a katonai távbeszélő állomásokat is igénybe veheti és bármely közlekedési eszközt (tehervonatot, gépvonatot, futárszakaszt) az előirt illetékek megtérítése ellenében igénybe veheti."
„Felkéretnek az összes katonai és polgári hatóságok nevezettet működésében legmesszebbmenően támogatni."
„Ezen igazolvány Budapesttől Kecskemétig és Pest megye területére 1920. november hó 15-ig érvényes."
„Budapest, 1920. augusztus 31." Az igazolványon „Adonyi zászlóalj parancsnokság" körbélyegzője, valamint Adonyi és Szekszárdi aláírások vannak.
Ily igazolványokat a honvédelmi minisztérium sohasem állított ki, és másnak sem adott felhatalmazást ilyenek kiállítására. Az igazolványon lévő körpecsét szövegében olvasható „Adonyi zászlóalj parancsnokság" a nemzeti hadsereg kötelékében nincsen.
F l o r e n c z György vallomása szerint őt az Ébredő Magyarok Egyesülete küldte ki agitációs célból; szerinte az Ébredő Magyarok Egyesülete legtöbb tagjainak van ilyen igazolványa.
Alárendelt katonai hatóságokat utasítottam, hogy azon katonai egyenruhában megjelenő egyéneket, kiknél ilyen igazolványt találnak, a polgári hatóságoknak adják át, s magát az igazolványt pedig az illetőktől kobozzák el.
A Nemzeti hadsereg tekintélye és az egyenruhával való visszaélés megakadályozása érdekében van szerencsém Nagyméltóságod szíves és bölcs intézkedését kérni, hogy egyesületek a fent vázolt visszaéléseket is [áthúzva!] szüntessék be.
[olvashatatlan aláírás]
honvédelmi
[Téglalap alapú érkeztető bélyegző lenyomata]
MAGYAR KIR. BELÜGYMINISTERIUM.
Érkezett: 1921 JAN 10.]
47 szám [olvashatatlan]: oszt.
MELLÉKLETEK SZÁMA: -
Jelzet: MNL OL K 149-1921-8-47-res - Eredeti, gépelt, aláírással ellátott irat.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 15.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.
Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.
Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.
Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.
Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.
Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. szeptember 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő