I. világháború: A német haderő lerohanja Belgiumot, hogy megindíthassa támadását Franciaország ellen. Válaszul Nagy-Britannia hadat üzen...Tovább
Egy nyilas képviselő hihetetlen kalandjai a Szovjetunióban
„A Rátz Kálmánnal folytatott, s nekem megküldött feljegyzésére hivatkozva közlöm, hogy okvetlenül tartózkodjon attól, hogy ígéreteket tegyen Rátznak magyar és szovjet filharmoni-kusok szovjetunióbeli és magyarországi koncertjével kapcsolatban, illetve semmilyen segítsé-get ne nyújtson neki az itteni levéltárak és könyvtárak anyagának tanulmányozásában. Rátz igényeinek kielégítését a színházakkal való megismerkedésre, hanglemezek, kották, fényképek stb. cseréjére kell korlátoznia.”
A Magyar Általános Hitelbank egyik vezetőjének feljegyzése Rátz Kálmánnal folytatott megbeszéléséről
Budapest, 1941. március 13-18.
Feljegyzés
Felkeresett a mai napon Rátz Kálmán országgyűlési képviselő, és korábban tett közleményeire való hivatkozással tudomásomra hozta, hogy a közeli napokban Oroszországba fog utazni. Utazásának célja az oroszok felé a kulturális kapcsolatok felvétele, és erre való tekintettel a Kultuszminisztérium ajánlását megkapta. Oroszországi látogatásának tulajdonképpeni célja azonban az, hogy állítólagos összeköttetései felhasználásával megkísérelje, hogy Magyarország részére fémeket vásároljon. Ezzel kapcsolatban felmutatta Budapest Székesfőváros Elektromos Műveinek hozzá intézett levelét, amelyben megbízást kapott réz, molibdén és ón vásárlására.
A fent előadottakra való tekintettel Rátz képviselő úr két kérését adta elő éspedig 1.) adjunk utasítást Moszkvában tartózkodó képviselőnknek, Haris úrnak, hogy neki tárgyalásainál segítségére legyen és 2.) arra az esetre, ha sikerülne a fémeket tényleg megvásárolnia, bocsássuk rendelkezésére a behozatalhoz szükséges hiteleket.
Az első kérésére azonnal igent mondottam, míg a másodikkal kapcsolatban azt a választ adtam, hogy elvben hajlandók vagyunk a finanszírozást elvállalni, kötelező nyilatkozatot azonban csak az összes részletek ismeretében tehetünk. Kértem tehát, hogy akkor forduljon majd hozzánk, ha már konkréten meg tudja jelölni a finanszírozás tárgyát képező tranzakciót.
Végül Rátz képviselő korábbi megbeszélésünkre való hivatkozással újból kérdést intézett hozzám, nem volna-e hajlandó az orosz üzletben részt vevő két pénzintézet ennek az üzletnek a lebonyolítására az ő vezetése alatt egy külön társaságot alapítani. Válaszképpen megismételtem a vele már korábban közölt álláspontomat, hogy külön társaság alapítását nem tartjuk célszerűnek, mert annak az orosz üzletek lebonyolítására vonatkozó kizárólagossági engedély hiányában nem volna belső tartalma.
Fentieket közöltem
aki elfoglalt álláspontunkat mindenben helyesnek találta.Budapest, 1941. március 13.
[popup title="[Olvashatatlan aláírás]" format="Default click" activate="click" close text="A feljegyzés szerzőjének személyét nem sikerült egyértelműen megállapítanunk. A nehezen olvasható kézjegy alapján valószínűleg Kállay Rudolf, a Magyar Általános Hitelbank egyik ügyvezető igazgatója lehetett."]
A mai napon újból felkeresett Rátz képviselő és
jelenlétében folytattam vele tárgyalásokat. Visszatért az első találkozásunk alkalmából előadott terveire és újból az iránt érdeklődött, hogy az orosz behozatalának finanszírozását mily feltételek mellett vállaljuk el, továbbá hajlandók vagyunk-e az általa lebonyolítandó árubehozatalban részt venni. Válaszképpen közöltem vele, hogy a finanszírozást a piaci tételek mellett vagyunk hajlandók elvállalni, az áruüzletben való részvétel tekintetében azonban csak akkor nyilatkozhatunk, ha konkrét elgondolásait ismerjük, és rendelkezésünkre bocsátja azt az engedélyt is, amelynek alapján az árubehozatalt ténylegesen lebonyolítani kívánja. Erre Rátz képviselő azt adta elő, hogy a tervbe vett orosz üzletek lebonyolítására külön társaságot kíván alapítani abból a célból, hogy saját neve lehetőleg ne szerepeljen kifelé, és úgy hiszi, hogy ez a társaság engedélyt fog kapni arra, hogy a tervbe vett fémimportot a saját neve alatt bonyolíthassa le. Úgy hiszi, hogy ezeken az üzleteken könnyen lehet 20-25%-os nyereséget elérni. A magam részéről azon véleményemnek adtam kifejezést, hogy kizártnak tartom, miszerint az általa alapítandó társaság széleskörű behozatali engedélyt kaphasson, de ha ezt még sikerülne is kieszközölnie, a 20-25%-os keresetről szó sem lehet és rámutattam arra, hogy mi az általunk közvetített ilynemű üzletek után legfeljebb 3% jutalékot tudunk elérni. Rátz képviselő erre kijelentette, hogy elutazása előtt írásbeli engedélyeket fog szerezni az Iparügyi Minisztériumtól a kérdéses ügyleteknek az általa elgondolt feltételek mellett való lebonyolítására, és ezen engedélyek birtokában újból fel fog keresni bennünket.Budapest, 1941. március 18.
[Olvashatatlan aláírás]
Jelzet: MOL Z 51, 31. cs. 397. t. Géppel írt eredeti.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt augusztus 04.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő
