Sikertelen merénylet Claus von Stauffenberg ezredes által Adolf Hitler ellenTovább
Egy nyilas képviselő hihetetlen kalandjai a Szovjetunióban
„A Rátz Kálmánnal folytatott, s nekem megküldött feljegyzésére hivatkozva közlöm, hogy okvetlenül tartózkodjon attól, hogy ígéreteket tegyen Rátznak magyar és szovjet filharmoni-kusok szovjetunióbeli és magyarországi koncertjével kapcsolatban, illetve semmilyen segítsé-get ne nyújtson neki az itteni levéltárak és könyvtárak anyagának tanulmányozásában. Rátz igényeinek kielégítését a színházakkal való megismerkedésre, hanglemezek, kották, fényképek stb. cseréjére kell korlátoznia.”
I. V. Kanyisevszkij feljegyzése a Rátz Kálmánnal folytatott újabb megbeszéléséről
Moszkva, 1941. május 6.
| Titkos | 1941. május 6. |
A megbeszélésen részt vett Sensev elvtárs.
Rátz Kálmán, mielőtt elutazott volna Budapestre (május 7-én utazik el), szerette volna tisztázni a VOKSZ-nál, hogy a budapesti Hangversenyrendező Iroda két képviselője, Kodály úr és Bartók úr milyen módon jöhetnének Moszkvába, abból a célból, hogy tárgyalásokat folytassanak egy kulturális egyezmény megkötése végett. Rátz azt mondta, hogy a budapesti szovjet követség nem ad beutazóvízumot a Szovjetunióba a szovjet kulturális szervek külön kérvénye nélkül, ezért szeretné megtudni, hogy hová forduljanak ilyen engedélyért.
Közöltük vele, hogy ez a kérdés nem tartozik a VOKSZ kompetenciájába, és javasoltuk, hogy forduljon ez ügyben a budapesti szovjet követséghez.
Majd Rátz ismét kérte, mondjuk meg neki, hogy hol van egy olyan bolt, ahol megvehetné a „Tajgától a brit tengerekig" című hanglemezt. Ez a lemez azért érdekli, mert ezt a dalt énekelték, amikor Taskentben volt, ahol a Vörös Hadsereg tisztjeként a bolsevikokkal együtt harcolt a csehek ellen.
Ezen kívül Ilja Ilf és Jevgenyij Petrov „Tizenkét szék" és az „Aranybárány" című könyve is érdekli őt, amelyeket szeretne magyarra fordítani. Kérte, hogy amennyiben lehetséges, küldjük el számára ezeket a könyveket a budapesti címére könyvcsere keretén belül. Itt hagyta a névjegykártyáját. Elmenve megköszönte azt a figyelmet, amelyet a VOKSZ nyújtott neki.
Kanyisevszkij
Jelzet: AVP RF, f. 077. op. 21. p. 111. gy. 15. l. 26. Géppel írt másolat.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 20.
1944
1969
Neil Armstrong holdsétája - "Kis lépés egy embernek, nagy ugrás az emberiségnek"Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő