MEFESZ IB ülésén – az április 8-ai titkársági ülés felfogásával összhangban – elvetették a kisebbség elképzelését a rétegszervezet hosszú...Tovább
Egy nyilas képviselő hihetetlen kalandjai a Szovjetunióban
„A Rátz Kálmánnal folytatott, s nekem megküldött feljegyzésére hivatkozva közlöm, hogy okvetlenül tartózkodjon attól, hogy ígéreteket tegyen Rátznak magyar és szovjet filharmoni-kusok szovjetunióbeli és magyarországi koncertjével kapcsolatban, illetve semmilyen segítsé-get ne nyújtson neki az itteni levéltárak és könyvtárak anyagának tanulmányozásában. Rátz igényeinek kielégítését a színházakkal való megismerkedésre, hanglemezek, kották, fényképek stb. cseréjére kell korlátoznia.”
I. V. Kanyisevszkijnek, a VOKSZ 2. Nyugati osztálya vezetőjének feljegyzése a Rátz Kálmánnal folytatott megbeszélésről
Moszkva, 1941. április 24.
| Titkos | 1941. április 24. |
Dr. Rátz Kálmán a moszkvai magyar misszió munkatársnője, Vargyas Klára kíséretében jött el. A beszélgetésen részt vett Sneerszon és Kanyisevszkij elvtárs.
Rátz Kálmán úr átadott a
néhány (magyar népdalok felvételeit tartalmazó) hanglemezt, és 4 (szintén magyar népzenei) kottás füzetet. Majd átadta a budapesti Hangversenyrendező Iroda (Budapest, VI. Andrássy út 26.) levelét, amelyben javasolják, hogy magyar és szovjet filharmonikusok adjanak koncertet a másik országban. Az Iroda azt szeretné, ha Budapesten egy olyan koncertet szerveznénk, amely fiatal kortárs szovjet zeneszerzők műveit mutatná be a magyar közönségnek, szovjet zenekarok közreműködésével és szovjet karnagyok vezényletével. Kívánatos lenne, ha Budapesten egy szovjet kórus is fellépne szólistákkal.Ahogy a levélben írják, az Iroda megszerezte ehhez a magyar külügyminisztérium és a budapesti szovjet követség támogatását is. Az Iroda kéri, hogy küldjenek számára kottákat és sajtóanyagot, hogy előzetesen reklámozhassa az eseményt a sajtóban.
Rátz Kálmán úr 10-15 napig kíván Moszkvában maradni. Reméli, hogy ez idő alatt választ kap a VOKSZ-tól arra a javaslatára, hogy szervezzék meg szovjet filharmonikusok koncertjeit Budapesten. Ezek után azt kérte a VOKSZ-tól, hogy segítsen neki abban, hogy szovjet levéltárak és könyvtárak anyagát tanulmányozhassa, különös tekintettel a társadalomtudományok körében. (Rátz Kálmán úr társadalomkutató professzor, „A pánszlávizmus története" és „Az utópikus szocializmus története" című
szerzője.)Bemutatta továbbá a Budapesti Egyetem ajánlólevelét Kaplun professzorhoz
amelyben kérik, hogy segítse Rátz moszkvai munkáját.Moszkvai tartózkodását ki szeretné használni arra is, hogy színházakba, múzeumokba és koncertekre látogasson el. Kérte, hogy szerezzünk be számára hanglemezeket, a tádzsik kultúra ünnepéről készült fényképeket, kottás füzeteket stb. Megkérdezte még, hogy hogyan juthatna hozzá a „Bogdan Hmelnyickij" című filmhez, amelyet Budapesten szeretne bemutatni.
Rátz Kálmán úr a Nacional szállóban szállt meg. Egy kicsit beszél oroszul, mivel egy ideig hadifogoly volt Oroszországban.
Kanyisevszkij
Jelzet: AVP RF, f. 077. op. 21. p. 111. gy. 15. l. 23. Géppel írt másolat.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 15.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő