Embernek maradni

Erb Jenő munkaszolgálatos századparancsnok-helyettes a II. világháborúban

Egy volt munkaszolgálatos levele hajdani parancsnokának

„Én Önre – és meggyőződésem, hogy minden életben lévő volt bajtársam – szeretettel gondolok, és mindenkor mintaképül állítom Önt, mint aki abban a nehéz időben, amikor minket zsidókat a rendelkezések sújtottak, Ön mint századparancsnok helyettesünk (de gyakorlatilag századparancsnokunk volt) mindent megtett nehéz sorsunk enyhítésére, még a német megszállás után és a nyilas hatalomátvétel után is, amíg Ön velünk volt.”

Forrás

G. L. egykori munkaszolgálatos levele hajdani parancsnokának, Erb Jenőnek

  

1970. március 30.

 

„Arlington, Va. March 30, 1970

 

Kedves Erb Jenő Úr!

Ha a feladót nézi, az nem sokat árul el Önnek, mert nem tartom valószínűnek, hogy erre a nevemre emlékezne, hisz eredeti nevemet csak a felszabadulás után változtattam meg a mai nevemre. Az eredeti nevem: G. L. és az Ön századában szolgáltam (hála Isten) és együtt voltam Önnel, amíg Önnel az a sajnálatos szerencsétlenség nem

. A felszabadulás után pedig a bátyám cukorka üzletében a Jókai téren volt rövid ideig egy kis élelmiszer üzletem. Ezek után azt hiszem, semmi kétségem sincsen, hogy emlékezni fog rám. Én Önre - és meggyőződésem, hogy minden életben lévő volt bajtársam - szeretettel gondolok, és mindenkor mintaképül állítom Önt, mint aki abban a nehéz időben, amikor minket zsidókat a rendelkezések sújtottak, Ön mint századparancsnok helyettesünk (de gyakorlatilag századparancsnokunk volt) mindent megtett nehéz sorsunk enyhítésére, még a német megszállás után és a nyilas hatalomátvétel után is, amíg Ön velünk volt. És ennek tudható be, hogy ottlétéig csak egyetlen halottunk volt (), aki[t] azon az emlékezetes visszavonuláskor (mikor szekereket és ágyúkat toltunk fel a szerpentinen) egy ágyútalp agyonnyomta.[!]

Én 13 éve élek itt az Egyesült Államokban, viszonylag nyugodt életkörülmények között, sikerült ez idő alatt a jövőmet megalapozni, életet teremteni. Egy lakás és házfestő vállalatom van, ami az ún. nyugodt megélhetést biztosítja. A lányom öt évvel ezelőtt kijött, mint látogató, itt tudtam tartani, és két évvel ezelőtt férjhez ment egy repülő ezredeshez, Californiában lakik, kifogástalan életkörülmények között és boldogan. 1958 szeptemberében látogatóban voltam otthon feleségemmel (közben ismét megnősültem itt), de Pécsett csak két órát töltöttem, amíg a temetőbe mentem imádkozni. Így sajnos senkivel sem tudtam találkozni. Jövőre szándékozok ismét hazamenni, és remélem akkor sikerülni fog Önnel is találkoznom.

Nyilván felmerül Önben a kérdés, hogy mi késztetett engem ennek a levélnek a megírására. Őszintén mondom, semmi különös okom nem volt, mint a napokban a kezembe került egy érdekes könyv, ami a régi időkkel foglalkozott és különösen sok esetet említ az akkori idők kegyetlenkedéseiről a munkaszolgálatosokkal. Ez ébresztett fel bennem gondolatokat az együtt töltött időről és szeretném, ha válaszolna és közölne levelében sok pécsi érdekességet, valamint hogy kik vannak még meg otthon a régi bajtársak közül. Igen, sajnos arra is kell gondolni, hogy kik vannak meg, mert bizony, ha nem is öregedtünk meg, az idő bizony eljárt. Én is a 63. évemben vagyok, de hála Isten jó egészségben. Remélem Önről és kedves családjáról ugyanazt fogom olvasni kedves levelében.

 

Szívélyesen üdvözlöm a kedves családjával együtt: L. J. G.

 

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt július 05.

1914

II. Vilmos német császár hűségnyilatkozatot tesz a Monarchia mellett, megerősítve az I. világháború kitörését jelentő későbbi hadüzenetet...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Alakítók vagy elszenvedők? Személyek, családok, csoportok a huszadik századi történelemben

Tisztelt Olvasók!

A geológiától kölcsönzött szóval élve az ArchívNet idei második száma egyfajta „társadalmi szelvényt” kíván az olvasók elé tárni. A társadalom rétegei hasonlatosak bolygónk kőzettakarójához, amelyeket egyben, egyszerre nehéz áttekinteni, nem is beszélve arról – hogy akárcsak a geológia esetében – térben és időben is nagy eltérések mutatkozhatnak egy-egy országot mintául véve.
Jelen szám a tizenkilencedik-huszadik század magyar társadalmáról kíván egy szelvényt bemutatni, mind az alsó, közép és felső rétegekről. Olyan személyekről, csoportokról, akik között voltak, akik alakították az eseményeket, míg mások csak leginkább elszenvedték az idők változását, azonban erről – a mi, vagyis az utókor szerencséjére – írásban adtak számot.

Az időrendet követve az első Hlbocsányi Norbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára) az írása, aki cégbírósági iratok segítségével mutatja be egy jelentős kereskedőcsalád, a Kohnerek osztrák-monarchiabeli felemelkedését, majd 1920-30-as évekbeli gazdasági hatalmuk elsorvadását. Csunderlik Péter (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, tudományos munkatárs Politikatörténeti Intézet) a társadalom középső rétegéhez tartozó értelmiség egy részét mutatja be írásában. Az általa bemutatott dokumentum egy lista azokról a személyekről, akik a Galilei-kör tagjaként 1919-ben felajánlották szolgálataikat a Forradalmi Kormányzótanácsnak.

Szlávik Jánosné (helytörténész, Gödöllő) a második világháború magyarországi harcainak időszakába kalauzol el minket Bőti Imre csendőr főtörzsőrmester naplóján keresztül, aki személyes sorsának viszontagságos voltáról adott számot írásában. Magos Gergely (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) retrospektív egodokumentumokat prezentál és elemez publikációjában. Írásának fő célja nemcsak maguknak a szövegeknek a bemutatása, hanem hogy a főként az értelmiség soraiból származó szerzők a hosszú negyvenes évek folyamán miként alakították át önmagukról szóló írásaikban a korábbi életeseményeiket.

Az időrendi sort Tóth Eszter Zsófia (történész–társadalomkutató, főmunkatárs, Mediaworks) forrásismertetése zárja. Az ArchívNet hasábjain korábban Keresztes Csaba már foglalkozott az ún. 1988-as „metróbalhéval”, azonban Tóth Eszter Zsófia ezúttal az 1980-as évekbeli magyarországi skinhead-mozgalmat a tagok társadalmi háttere felől közelíti meg bírósági iratok alapján.

Egyúttal felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei harmadik számába továbbra is várjuk a forrásismertetéseket a huszadik századi gazdaság- és társadalomtörténetre, valamint külföldi konfliktusokra vonatkozóan.
  

Budapest, 2022. május 27.
Miklós Dániel
főszerkesztő