Ünnepélyesen megnyitják az első világháborút lezáró békekonferenciát Párizsban.Tovább
„Értesítjük [az] Egészségügyi felülvizsgáló bizottság az Ön magtalanítását rendelte el.”
Egy sajátos tréfa 1953 tavaszán
A közölt forrás szinte minden adata valóságosnak tűnik, ám mégsem az. Szerzője feltehetőleg egy ismerősét kívánta megtréfálni, de hogy akciója mennyire volt sikeres, nem tudhatjuk. Az „idézés” azonban arra is rávilágít, hogy az emberek az „átkos” Rákosi rendszerben sem veszítették el humorérzéküket.
Forrás
MÁSOLAT
K/11/E/179/[1]953.
Országos Közegészségügyi Intézet Tárgy: 3347/1953. sz. kormányrendelet végrehajtásaŰ
Budapest
IX. ker. Gyáli út 3-6.
T.
Wágner Ferenc elvt.[árs]
Budapest
IX. Üllői út 91/B/II. 54.
Értesítjük T. címet, hogy a fenti kormányrendelet végrehajtására alakult V. sz. Budapesti és Vidéki Egészségügyi felülvizsgáló bizottság az Ön magtalanítását rendelte el. Az elrendelésének oka, hogy nem tett eleget a szaporulati rendeletnek, bár elég idő állt rendeletére [rendelkezésére], így Ön káros hatással van a mai kor társadalmára.
Ezért felhívom figyelmét, hogy a műtét végrehajtására törvényes következmények terhe mellett, 1953. év április hó 18 [.] nap d. e. 9 órakor jelenjék meg OKI Budapest, IX. ker. Gyáli út 6. sz. II. em. 12. sz. ajtó alatti hivatali hely[i]ségben.
Köteles a közölt időpontban tisztára mosott alsótesttel (megfelelő módon fertőtlenítve) és fehér alsónadrágban megjelenni.
Értesítem, hogy a műtét után a herezacskót Önnek pipadohányzacskó készítése céljából 12,50 Ft. cserzési díj lefizetése ellenében visszaszolgáltatjuk.
Ezúton is felhívom, hogy semmiféle könyörgésnek, ígéretnek és siránkozásnak helye nincs, a műtét előtt és utánna [!] pedig már teljesen felesleges.
Budapest, 1953. április 15.
Az V. sz. Budapesti és Vidéki Közegészségügyi Intézet felülvizsgáló bizottsága
dr. Sahter Hugó s. k.
főorvos
P. H.
Az eredeti Piros elvtársnál,
az Államvédelmi Hatóságnál van.
A levél sokszorosított, négyrétbe hajtva, ragasztószallaggal [!] átragasztva kézírással címezve, budapesti 6. postahivatalnál lett feladva április 16-án 5 órakor.
[Kézírással.]
Kovács György
titkár
E[gészség]ü[gyi] Minisztérium
[A pecsét felirata.]
MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA
egészségügyi pártszervezete
MOL M-KS 276. f. 96. cs. 36. ő. e. (Magyar Országos Levéltár MDP Központi Vezetősége Adminisztratív Osztály)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt január 18.
1919
1945
A szovjet Vörös Hadsereg felszabadítja a pesti gettót.
A németek felrobbantják a budapesti Erzsébet hidat.Tovább
1946
Megnyitják a budapesti Kossuth hidat, a világháború után megépített első állandó dunai átkelőt.Tovább
1977
Újabb jelentős kölcsönt vesz fel a Magyar Nemzeti Bank. Nyugat-európai bankok 150 millió dollárt utalnak át Magyarországnak.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.
Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."
Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.
A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.
Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. december 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő