I. világháború: A német haderő lerohanja Belgiumot, hogy megindíthassa támadását Franciaország ellen. Válaszul Nagy-Britannia hadat üzen...Tovább
„Értesítjük [az] Egészségügyi felülvizsgáló bizottság az Ön magtalanítását rendelte el.”
Egy sajátos tréfa 1953 tavaszán
A közölt forrás szinte minden adata valóságosnak tűnik, ám mégsem az. Szerzője feltehetőleg egy ismerősét kívánta megtréfálni, de hogy akciója mennyire volt sikeres, nem tudhatjuk. Az „idézés” azonban arra is rávilágít, hogy az emberek az „átkos” Rákosi rendszerben sem veszítették el humorérzéküket.
Forrás
MÁSOLAT
K/11/E/179/[1]953.
Országos Közegészségügyi Intézet Tárgy: 3347/1953. sz. kormányrendelet végrehajtásaŰ
Budapest
IX. ker. Gyáli út 3-6.
T.
Wágner Ferenc elvt.[árs]
Budapest
IX. Üllői út 91/B/II. 54.
Értesítjük T. címet, hogy a fenti kormányrendelet végrehajtására alakult V. sz. Budapesti és Vidéki Egészségügyi felülvizsgáló bizottság az Ön magtalanítását rendelte el. Az elrendelésének oka, hogy nem tett eleget a szaporulati rendeletnek, bár elég idő állt rendeletére [rendelkezésére], így Ön káros hatással van a mai kor társadalmára.
Ezért felhívom figyelmét, hogy a műtét végrehajtására törvényes következmények terhe mellett, 1953. év április hó 18 [.] nap d. e. 9 órakor jelenjék meg OKI Budapest, IX. ker. Gyáli út 6. sz. II. em. 12. sz. ajtó alatti hivatali hely[i]ségben.
Köteles a közölt időpontban tisztára mosott alsótesttel (megfelelő módon fertőtlenítve) és fehér alsónadrágban megjelenni.
Értesítem, hogy a műtét után a herezacskót Önnek pipadohányzacskó készítése céljából 12,50 Ft. cserzési díj lefizetése ellenében visszaszolgáltatjuk.
Ezúton is felhívom, hogy semmiféle könyörgésnek, ígéretnek és siránkozásnak helye nincs, a műtét előtt és utánna [!] pedig már teljesen felesleges.
Budapest, 1953. április 15.
Az V. sz. Budapesti és Vidéki Közegészségügyi Intézet felülvizsgáló bizottsága
dr. Sahter Hugó s. k.
főorvos
P. H.
Az eredeti Piros elvtársnál,
az Államvédelmi Hatóságnál van.
A levél sokszorosított, négyrétbe hajtva, ragasztószallaggal [!] átragasztva kézírással címezve, budapesti 6. postahivatalnál lett feladva április 16-án 5 órakor.
[Kézírással.]
Kovács György
titkár
E[gészség]ü[gyi] Minisztérium
[A pecsét felirata.]
MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA
egészségügyi pártszervezete
MOL M-KS 276. f. 96. cs. 36. ő. e. (Magyar Országos Levéltár MDP Központi Vezetősége Adminisztratív Osztály)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt augusztus 04.
1914
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek témájukat és keletkezési helyüket is tekintve meglehetősen széttartóak: utóbbira példa, hogy a bemutatott források közül egyet Melbourne-ben, egyet pedig Rómában vetettek papírra – s ezek tematikailag is eltérnek egymástól. Előbbi egy résztvevő visszaemlékezése az 1933-as gödöllői világjamboree-ra, a másik pedig egy beszámoló olaszországi magyar kolónia helyzetéről.
Az időrendet tekintve Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) publikációja az első, amelyben az akkor zajló országos események helyi lecsapódását mutatja be levéltári források segítségével: az 1918–1919-es impériumváltások okozta, finoman szólva is turbulens időszakának tiszadobi eseményeit – külön kiemelve az Andrássy-kastély feldúlását – prezentálja írásában.
Várdai Levente (történész muzeológus, Janus Pannonius Múzeum) különleges forrásra hívja fel a figyelmét ismertetésében: ausztráliai kutatóútja során bukkant rá egy eseményen elhangzott beszéd leiratára, amelyben az 1933-as gödöllői cserkész világtalálkozó egy Victoria állambeli résztvevője tekintett vissza az eseményre. A közölt forrás nemcsak a jamboree mindennapjait, vagy épp az európai út állomásait írja le, hanem az is kiolvasható belőle, hogy az 1930-as évek ausztrál fiataljai számára milyen „kultúrsokkot” jelenhetett a magyarországi tartózkodás.
Már a hidegháborús időszakból közöl forrást Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus), amely azonban kötődik a második világháború lezárását közvetlenül követő időszakhoz. Kada Lajos 1952-ben az Amerikai Magyar Katolikus Liga kérésére állította össze jelentését, amelyben az olaszországi magyarok helyzetéről számolt be, akik között még nagy számban voltak olyanok, akik menekültként érkeztek az országba, és még ekkor is különböző táborokban éltek.
Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésében olyan forrásokat mutat be, amelyek új információkkal szolgálhatnak Mindszenty József édesanyja, Kovács Borbála 1960-ben bekövetkezett halálával és temetésével kapcsolatban. Utóbbi esemény hozadéka volt, hogy a magyar külügyminisztérium fenyegető fellépése miatt az Associated Press és a Reuters tudósítói végül nem utaztak el a temetésre, amelyen amerikai követség tagjai nem, de francia és olasz diplomaták jelen voltak.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. július 23.
Miklós Dániel
főszerkesztő