Megkezdődik a szovjet csapatok részleges kivonása Magyarországról.Tovább
„Értesítjük [az] Egészségügyi felülvizsgáló bizottság az Ön magtalanítását rendelte el.”
Egy sajátos tréfa 1953 tavaszán
A közölt forrás szinte minden adata valóságosnak tűnik, ám mégsem az. Szerzője feltehetőleg egy ismerősét kívánta megtréfálni, de hogy akciója mennyire volt sikeres, nem tudhatjuk. Az „idézés” azonban arra is rávilágít, hogy az emberek az „átkos” Rákosi rendszerben sem veszítették el humorérzéküket.
Forrás
MÁSOLAT
K/11/E/179/[1]953.
Országos Közegészségügyi Intézet Tárgy: 3347/1953. sz. kormányrendelet végrehajtásaŰ
Budapest
IX. ker. Gyáli út 3-6.
T.
Wágner Ferenc elvt.[árs]
Budapest
IX. Üllői út 91/B/II. 54.
Értesítjük T. címet, hogy a fenti kormányrendelet végrehajtására alakult V. sz. Budapesti és Vidéki Egészségügyi felülvizsgáló bizottság az Ön magtalanítását rendelte el. Az elrendelésének oka, hogy nem tett eleget a szaporulati rendeletnek, bár elég idő állt rendeletére [rendelkezésére], így Ön káros hatással van a mai kor társadalmára.
Ezért felhívom figyelmét, hogy a műtét végrehajtására törvényes következmények terhe mellett, 1953. év április hó 18 [.] nap d. e. 9 órakor jelenjék meg OKI Budapest, IX. ker. Gyáli út 6. sz. II. em. 12. sz. ajtó alatti hivatali hely[i]ségben.
Köteles a közölt időpontban tisztára mosott alsótesttel (megfelelő módon fertőtlenítve) és fehér alsónadrágban megjelenni.
Értesítem, hogy a műtét után a herezacskót Önnek pipadohányzacskó készítése céljából 12,50 Ft. cserzési díj lefizetése ellenében visszaszolgáltatjuk.
Ezúton is felhívom, hogy semmiféle könyörgésnek, ígéretnek és siránkozásnak helye nincs, a műtét előtt és utánna [!] pedig már teljesen felesleges.
Budapest, 1953. április 15.
Az V. sz. Budapesti és Vidéki Közegészségügyi Intézet felülvizsgáló bizottsága
dr. Sahter Hugó s. k.
főorvos
P. H.
Az eredeti Piros elvtársnál,
az Államvédelmi Hatóságnál van.
A levél sokszorosított, négyrétbe hajtva, ragasztószallaggal [!] átragasztva kézírással címezve, budapesti 6. postahivatalnál lett feladva április 16-án 5 órakor.
[Kézírással.]
Kovács György
titkár
E[gészség]ü[gyi] Minisztérium
[A pecsét felirata.]
MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA
egészségügyi pártszervezete
MOL M-KS 276. f. 96. cs. 36. ő. e. (Magyar Országos Levéltár MDP Központi Vezetősége Adminisztratív Osztály)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 25.
1989
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő