Megalakult a cigány fiatalok megyei ifjúsági szervezete Szabolcs-Szatmár megyében, amely a megyei cigány tagszövetség keretein belül...Tovább
Gyanús galambok, gyanútlan galambászok és az állambiztonság 1958-ban
„A galambsportban nem gyakori az ilyen tömeges röptetés. […] Értesüléseink szerint osztrák, nyugatnémet, belga és holland galambok vesznek részt. Szükséges a szoros belső és külső ellenőrzés, mert feltűnés nélkül kicsi csomag gyanánt egy vagy több galambot is lehet átadni magyar személynek, aki egy-két nap múlva engedi útnak. A galamboknál üzenetváltásra alkalmas fémtokban cigarettapapír vékonyságú speciális papíron jelentős terjedelmű szöveg közölhető. Ezért a magyar galambszövetség kb. 30–40 személyt rendel ki tagjai közül rendezőnek.”
Források
1. Jelentés a postagalamb-versennyel kapcsolatos intézkedésekről
1958. július 17.
Belügyminisztérium Szigorúan titkos!
II/2-f
Tárgy: Nemzetközi postagalamb-
verseny júli[us] 25-27-én
Jelentés
Budapest, 1958. július 17.
A Magyar Galambsport Szövetség 1958. július 25-27-én nemzetközi postagalamb-versenyt rendez 39 nyugatnémet és négy osztrák röptető, valamint 70-80 000 galamb részvételével.
Intézkedés:
1. A külső ellenőrzést a
Zrínyi akadémiai részlegével közösen szervezzük meg. A II/1. Osztály jelzést kapott Ausztriából, hogy egy kiszökött volt katonatiszt az osztrák galamb szövetséget felhasználva haza akar térni, az itthon lévő iratainak kicsempészésére. Ezért a II/1. Osztály operatív tisztje Hegyeshalomnál ellenőrzi a beutazottakat, hogy közöttük van-e a keresett személy. Továbbá külső figyelésre veszik fel a csoportot és Budapestre kísérik.2. Hegyeshalomnál ellenőrizzük, hogy azonos személyek utaznak-e be. Ha idegen személyek vannak, ezeket külső figyelés alá vesszük.
3. Budapestre érkezve alosztályunk figyelői veszik át a csoportot figyelésre a II/1. Osztály figyelőitől, akik a fent nevezett katonatiszt hozzátartozóit figyelik, felkeresi-e őket valaki a csoportból.
4. Szoros külső figyelést kell biztosítanunk 25-éről 26-ára virradó éjjel. Ekkor ugyanis a beutazott személyek egy része a 20 kocsi - benne a galambok - őrzésére a Margitszigeten marad a Dózsa és [az]
pályán.5. Ugyanezen éjjel külső figyeléssel kell biztosítani a kertészeti és szőlészeti főiskola diákotthonában lakó személyeket is. A portást titoktartási nyilatkozat vétele mellett megbízzuk, hogy ellenőrizze, kik keresik fel őket, vagy kinek telefonálnak.
6. A szállodában lakó személyeket a szállodai hálózattal ellenőrizzük. A Palace szállóban hat vezető lakik.
7. A csoport belső figyelését a Galambsport Szövetség vezetője, mint hivatalos kapcsolat és a BRFK Igazgatásrendészeti Osztálya megfelelő alosztályának két beosztott r[endőr] tisztje végezné. A nevezett r. tiszt elvtársakhoz tartozik a terület rendészeti, felügyeleti szempontból, és rendszeresen részt vesznek a röptetéseknél, így nem idegenek és nem feltűnő jelenlétük. Ezen kívül folyamatban van egy beszervezés erre a területre. Nevezett személy is jelen lesz a fogadásnál és a kíséréseknél.
Megjegyzés: A galambsportban nem gyakori az ilyen tömeges röptetés. A nyugatnémetek a sportnaptár szerint háromszor akartak röptetni. Kérésünkre azonban az illetékes magyar hatóságok beleegyeztek abba, hogy összevonják egy versenyre.
Értesüléseink szerint osztrák, nyugatnémet, belga és holland galambok vesznek részt. Szükséges a szoros belső és külső ellenőrzés, mert feltűnés nélkül kicsi csomag gyanánt egy vagy több galambot is lehet átadni magyar személynek, aki egy-két nap múlva engedi útnak. A galamboknál üzenetváltásra alkalmas fémtokban cigarettapapír vékonyságú speciális papíron jelentős terjedelmű szöveg közölhető. Ezért a magyar galambszövetség kb. 30-40 személyt rendel ki tagjai közül rendezőnek. 25-én délben már lezárják azt a területet, ahova az autók beállnak - a Dózsa és a[z] MHK pályát. Ezeket a magyar személyeket prioráljuk, mert már értesültünk arról, hogy olyan személy is a rendezők között volt, aki rendőri felügyelet alatt állott, és engedély nélkül tart postagalambokat. A priuszos személyeket nem engedjük rendezőnek - a hiv[atalos] kapcsolatokon keresztül intézkedünk.
Mellékelem a részletes
.
Kajtár László r. fhdgy.
Készült: 2 pl.
Gépelte: Szné
Jelzet: ÁBTL 3.1.5. O-13401. 53-54.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt március 30.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő
