Egy orosz anarchista golyója halálra sebzi Paul Doumer francia államfőtTovább
Javaslat 1980-ból a Honfoglalás 1100. évfordulójának megünneplésére
„Legyen minden magyar nemzeti ügye”
„Szeretném Óvári Elvtársnak, mint az Agitációs és Propaganda Bizottság vezetőjének figyel-mét egy látszólag távolabb lévő, de nagy jelentőségű eseményre felhívni. A magyar állam alapításának 1100. évfordulója 1996-ban érkezik el. Ez olyan nemzeti esemény, amelyre mél-tán lehetünk büszkék és ez csak kevés népnek jutott osztályrészül. Ezt az államot 1049 éven keresztül is a magyar nép tartotta fenn, és az a körülmény, hogy 35 éve birtokba vette, magának építi, erkölcsi alapot ad, sőt kötelezettséget ró ránk, hogy ezt a magyar néphez, a szocializmus építéséhez méltón megünnepeljük.”
Ideológiai, elméleti fejtegetés.
Dr. Szira Józsefet a Magyar Korona visszaadásakor Apró Antaltól elhangzott beszéd ihlette meg, erre utal levelében. Szerinte a magyar állam megalapításának 1100. évfordulója 1996-ban következik be, és „a sokat szenvedett és súlyos megpróbáltatásokat kiállt magyar nép végre, mint saját államának évfordulóját ünnepelheti."
Szira József Óvári Miklós KB titkárhoz írt levelében egy érdekes megjegyzést tesz. „Ezt az államot 1049 éven keresztül is a magyar nép tartotta fenn, és az a körülmény, hogy 35 éve birtokba vette, magának építi, erkölcsi alapot ad, sőt kötelezettséget ró ránk, hogy ezt a magyar néphez, a szocializmus építéséhez méltón megünnepeljük." Érdekes megjegyzés ez, hiszen ebből arra következtethetünk, hogy Szira József szerint 1945-ben új „Honfoglalás" történt, ami a kommunista propaganda egyik meghatározó eleme volt.
Arról is ír Szira József tervezetében, hogy kevés népnek jut ilyen új „Honfoglalás" osztályrészül, és erre népünk méltán lehet büszke. Szerinte - nem tisztázva, hogy kikre gondol - „a magyar nép nemzeti királyainak kihalása után csak rövid időszakokban rendelkezett történelmi vezetőkkel, akik legtöbb esetben csak arra voltak képesek, hogy ébren tartsák a nemzeti tudatot, erősítsék a szabadság utáni vágyat és táplálják a haladásba vetett hitet." Azonban Szira József továbbmegy. Az idegen, uralkodó osztályt teszi felelőssé - mert kalandokba sodorta a népet - „az első világháborút követő imperialista trianoni békéhez, majd a második világháború nemzeti katasztrófájához". Megállapítása szerint: „a nemzetáruló uralkodó osztályt elsöpörte a történelem vihara, de a magyar nép él és a feudális-kapitalista rend romjain új államot teremtett és új társadalmat épít." Ideológiai gondolatait tovább boncolva leírja, hogy „a szocialista társadalom méltó folytatója és örököse a magyar nép legértékesebb hagyományainak, azokat nemcsak beépíti nemzeti kultúrájába, hanem megújítja és gazdagítja." Hogy milyen hagyományoknak és legfőképpen miért ne lenne örököse, azt nem írja le.
Ezen ponton jut el javaslatában ideológiai fejtegetéseinek csúcsára Eszerint egyszer már a magyarság megünnepelte a nagy történelmi évfordulót, az államalapítás millenniumát. (Ahogy ezt már fentebb jeleztem, nem az államalapítás, hanem a honfoglalás évfordulójáról van szó.) Ebből a bekezdéséből kiderül, hogy miért is érezte fontosnak felvetését, mi a célja: az, hogy a millennium ünnepségeiből szerinte kizártak fiai, unokái, dédunokái megmutassák, hogy méltó hordozói az államiságnak, a magyarság eszméjének. Ezen az évfordulón nemcsak közreműködők, hanem ünneplők is lesznek.
A kiragadott fejtegetések után, röviden bemutatom, hogy milyen gyakorlati elképzelései voltak az 1100. évfordulóval kapcsolatban.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt május 06.
1932
1937
A New Jersey melletti Lakehurst-nél a hidrogénnel töltött Hindenburg léghajó, fedélzetén 72 utassal, leszálláshoz készülve kigyullad és...Tovább
1941
Maróti Géza műépítész, szobrász (*1875)Tovább
1963
Kármán Tódor magyar gépészmérnök, az aerodinamika és az űrkutatás kiemelkedő alakja (*1881)Tovább
1975
Mindszenty József bíboros-hercegprímás, esztergomi érsek (*1892)Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő