Magyarország területén hajnali 3 órakor bevezetik a jobb oldali közlekedési rendszert (Budapest és közvetlen környéke kivételével). Ezt az...Tovább
Javaslat 1980-ból a Honfoglalás 1100. évfordulójának megünneplésére
„Szeretném Óvári Elvtársnak, mint az Agitációs és Propaganda Bizottság vezetőjének figyel-mét egy látszólag távolabb lévő, de nagy jelentőségű eseményre felhívni. A magyar állam alapításának 1100. évfordulója 1996-ban érkezik el. Ez olyan nemzeti esemény, amelyre mél-tán lehetünk büszkék és ez csak kevés népnek jutott osztályrészül. Ezt az államot 1049 éven keresztül is a magyar nép tartotta fenn, és az a körülmény, hogy 35 éve birtokba vette, magának építi, erkölcsi alapot ad, sőt kötelezettséget ró ránk, hogy ezt a magyar néphez, a szocializmus építéséhez méltón megünnepeljük.”
Ideológiai, elméleti fejtegetés.
Dr. Szira Józsefet a Magyar Korona visszaadásakor Apró Antaltól elhangzott beszéd ihlette meg, erre utal levelében. Szerinte a magyar állam megalapításának 1100. évfordulója 1996-ban következik be, és „a sokat szenvedett és súlyos megpróbáltatásokat kiállt magyar nép végre, mint saját államának évfordulóját ünnepelheti."
Szira József Óvári Miklós KB titkárhoz írt levelében egy érdekes megjegyzést tesz. „Ezt az államot 1049 éven keresztül is a magyar nép tartotta fenn, és az a körülmény, hogy 35 éve birtokba vette, magának építi, erkölcsi alapot ad, sőt kötelezettséget ró ránk, hogy ezt a magyar néphez, a szocializmus építéséhez méltón megünnepeljük." Érdekes megjegyzés ez, hiszen ebből arra következtethetünk, hogy Szira József szerint 1945-ben új „Honfoglalás" történt, ami a kommunista propaganda egyik meghatározó eleme volt.
Arról is ír Szira József tervezetében, hogy kevés népnek jut ilyen új „Honfoglalás" osztályrészül, és erre népünk méltán lehet büszke. Szerinte - nem tisztázva, hogy kikre gondol - „a magyar nép nemzeti királyainak kihalása után csak rövid időszakokban rendelkezett történelmi vezetőkkel, akik legtöbb esetben csak arra voltak képesek, hogy ébren tartsák a nemzeti tudatot, erősítsék a szabadság utáni vágyat és táplálják a haladásba vetett hitet." Azonban Szira József továbbmegy. Az idegen, uralkodó osztályt teszi felelőssé - mert kalandokba sodorta a népet - „az első világháborút követő imperialista trianoni békéhez, majd a második világháború nemzeti katasztrófájához". Megállapítása szerint: „a nemzetáruló uralkodó osztályt elsöpörte a történelem vihara, de a magyar nép él és a feudális-kapitalista rend romjain új államot teremtett és új társadalmat épít." Ideológiai gondolatait tovább boncolva leírja, hogy „a szocialista társadalom méltó folytatója és örököse a magyar nép legértékesebb hagyományainak, azokat nemcsak beépíti nemzeti kultúrájába, hanem megújítja és gazdagítja." Hogy milyen hagyományoknak és legfőképpen miért ne lenne örököse, azt nem írja le.
Ezen ponton jut el javaslatában ideológiai fejtegetéseinek csúcsára Eszerint egyszer már a magyarság megünnepelte a nagy történelmi évfordulót, az államalapítás millenniumát. (Ahogy ezt már fentebb jeleztem, nem az államalapítás, hanem a honfoglalás évfordulójáról van szó.) Ebből a bekezdéséből kiderül, hogy miért is érezte fontosnak felvetését, mi a célja: az, hogy a millennium ünnepségeiből szerinte kizártak fiai, unokái, dédunokái megmutassák, hogy méltó hordozói az államiságnak, a magyarság eszméjének. Ezen az évfordulón nemcsak közreműködők, hanem ünneplők is lesznek.
A kiragadott fejtegetések után, röviden bemutatom, hogy milyen gyakorlati elképzelései voltak az 1100. évfordulóval kapcsolatban.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 06.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő
