A keletnémet állampolgárok egyre fokozódó mérvű elvándorlása miatt, Berlinben az NDK hatóságai nagy létszámú csapatokkal lezárják a város...Tovább
Javaslat 1980-ból a Honfoglalás 1100. évfordulójának megünneplésére
„Legyen minden magyar nemzeti ügye”
„Szeretném Óvári Elvtársnak, mint az Agitációs és Propaganda Bizottság vezetőjének figyel-mét egy látszólag távolabb lévő, de nagy jelentőségű eseményre felhívni. A magyar állam alapításának 1100. évfordulója 1996-ban érkezik el. Ez olyan nemzeti esemény, amelyre mél-tán lehetünk büszkék és ez csak kevés népnek jutott osztályrészül. Ezt az államot 1049 éven keresztül is a magyar nép tartotta fenn, és az a körülmény, hogy 35 éve birtokba vette, magának építi, erkölcsi alapot ad, sőt kötelezettséget ró ránk, hogy ezt a magyar néphez, a szocializmus építéséhez méltón megünnepeljük.”
Az ünnep gyakorlati megvalósítása
Szira József is elismerte, hogy elképzelései elég távoliak, de talán ezt a nagy időtávot gyakorlati ötletei igazolják, hiszen olyan dolgokat vetett fel, amelyek megvalósításához nem elegendő pár esztendő.
Első és legfontosabb, hogy az 1100. évfordulót úgy ünnepeljük, hogy „a magyar gazdaság egészét világszínvonalra emeljük". Ez „anyagi alapot teremt nagy nemzeti alkotásaink létrehozásához. A fejlett szocializmus építése és az 1100. évforduló egybeesése jusson kifejezésre egyedi létesítményekben. E létesítmények megválasztása legyen nemzeti ügy, kiválasztásuk történjék meg közakarat szerint. (Szülessen meg például az új Nemzeti Színház.) Az ünnepség tárgyi eredményei ne korlátozódjanak csak a fővárosra, legyen meg a saját programja minden városnak és falunak." Sajnos az egyedi létesítmények ötletével adós maradt Szira József, de a Nemzeti Színház felvetése mutatja, hogy az épület körüli bonyodalmak mindig foglalkoztatták az
Ha 1996-ban nem is, de a Magyar Millennium idején 2000-ben megvalósult az a gondolat, hogy minden városnak és falunak legyen meg a saját programja.Egyedi alkotások mellett Szira József konkrét, országos problémák megoldását javasolta 1996-ra: „oldjuk meg véglegesen a lakáskérdést, biztosítsuk természeti kincseink hasznosítását, valósítsunk meg hatékony környezetvédelmet." Kár, hogy ünnepségektől függetlenül, legyen ez 1100., vagy 1000. évforduló ezek a problémák jó része máig sem oldódott meg.
Új alkotásokat szorgalmazott a kultúra és a művészet terén is. Elképzelése szerint minden településen a magyarságot és a szocializmust jelképező szobor, vagy emlékmű lenne szükséges.
Egy ilyen nagy ívű, előremutató és termékeny gondolatsorból nem maradhatott ki a sport sem! Először újra a világ élvonalába kell felküzdeni magunkat, amely alapot ad arra, hogy Magyarország kérhesse, hogy az 1996. évi olimpiát mi rendezhessük meg. Az olimpia kérdése sokszor előkerült és Szira József fantáziáját is megmozgatta, mikor komolyan felvetette ezt a lehetőséget.
Szira József szerint elképzeléseinek természetesen a világon élő minden magyar ügyévé kellett volna válnia.
A megfogalmazott gondolatok közül egy talán a mának is alkalmas és előremutató: „Emeljük magasra a közéleti mércét, életvitelünk legyen mértéktartó, életcéljaink legyenek nemesek és magasztosak, szolgáljuk a közérdeket."
Szira József elképzelése szerint egy, az ügyet összefogó országos védnökségre volt szükség, és minden településen a Hazafias Népfront keretein belül szükséges lett volna helyi bizottság felállítása, amely vállalta volna a feladatok társadalmi gondozását.
Természetesen a nagy ívű gondolatok pénz nélkül mit sem érnek, ezért Szira József szerint szükséges mindenki anyagi áldozatvállalása, ezért szükséges számla nyitása „az 1100. évforduló méltó megünneplését célzó létesítmények anyagi fedezetéül felajánlott hozzájárulások összegyűjtésére.
Szira József nagyszabású, minden álmot magában foglaló és a realitást mellőző elképzelései nem jutottak túl az MSZMP KB titkárán, Óvári Miklóson, aki a javaslatot korainak tartotta, szerinte akkor még csak általános célokat lehetett megfogalmazni.
Szira József elképzelései elhaltak, a történelem pedig megakadályozta az MSZMP által szervezett 1100. évfordulós ünnepségeket, ugyanakkor korjelzőnek tekinthetjük, miként képzelte el a majdani ünnepségeket egy megbízható pénzügyi főtisztviselő.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt augusztus 13.
1961
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek témájukat és keletkezési helyüket is tekintve meglehetősen széttartóak: utóbbira példa, hogy a bemutatott források közül egyet Melbourne-ben, egyet pedig Rómában vetettek papírra – s ezek tematikailag is eltérnek egymástól. Előbbi egy résztvevő visszaemlékezése az 1933-as gödöllői világjamboree-ra, a másik pedig egy beszámoló olaszországi magyar kolónia helyzetéről.
Az időrendet tekintve Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) publikációja az első, amelyben az akkor zajló országos események helyi lecsapódását mutatja be levéltári források segítségével: az 1918–1919-es impériumváltások okozta, finoman szólva is turbulens időszakának tiszadobi eseményeit – külön kiemelve az Andrássy-kastély feldúlását – prezentálja írásában.
Várdai Levente (történész muzeológus, Janus Pannonius Múzeum) különleges forrásra hívja fel a figyelmét ismertetésében: ausztráliai kutatóútja során bukkant rá egy eseményen elhangzott beszéd leiratára, amelyben az 1933-as gödöllői cserkész világtalálkozó egy Victoria állambeli résztvevője tekintett vissza az eseményre. A közölt forrás nemcsak a jamboree mindennapjait, vagy épp az európai út állomásait írja le, hanem az is kiolvasható belőle, hogy az 1930-as évek ausztrál fiataljai számára milyen „kultúrsokkot” jelenhetett a magyarországi tartózkodás.
Már a hidegháborús időszakból közöl forrást Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus), amely azonban kötődik a második világháború lezárását közvetlenül követő időszakhoz. Kada Lajos 1952-ben az Amerikai Magyar Katolikus Liga kérésére állította össze jelentését, amelyben az olaszországi magyarok helyzetéről számolt be, akik között még nagy számban voltak olyanok, akik menekültként érkeztek az országba, és még ekkor is különböző táborokban éltek.
Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésében olyan forrásokat mutat be, amelyek új információkkal szolgálhatnak Mindszenty József édesanyja, Kovács Borbála 1960-ben bekövetkezett halálával és temetésével kapcsolatban. Utóbbi esemény hozadéka volt, hogy a magyar külügyminisztérium fenyegető fellépése miatt az Associated Press és a Reuters tudósítói végül nem utaztak el a temetésre, amelyen amerikai követség tagjai nem, de francia és olasz diplomaták jelen voltak.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. július 23.
Miklós Dániel
főszerkesztő