Mészöly Gyula MTA tagja, biológus, Kossuth-díjas növénynemesítő.(†1974)Tovább
Szálasi Ferenc elmeállapota
Az alább közölt levelet dr. Bakody Aurél lipótmezei elmegyógyász főorvos készítette Szálasi Ferenc elmeállapotáról. Az írásmű alapját a Nemzet Akaratának Pártja Cél és követelések című programja képezte, ami a későbbi nyilas nemzetvezető irománya volt. A bonyolult nyelvezettel és mondatfűzéssel megírt szakvélemény nem csupán Szálasiról ad egyértelmű ítéletet, hanem egyben rendkívül érdekes korjelző forrás is. A jobb érthetőség kedvéért közöljük az 1935-ben készült pártprogramot is.
gyakorlati élet nagy állami és egyéni küzdelmei nem ismernek, de nem is ismerhetnek. Ez alaptörvény.
A NAP államfelségi alapját jelvényében a népfelség szavainak kezdőbetűiből alkotta meg, mely a rovásírás „HIT" betűit alakítja az Ősföld keresztjévé.
A NAP az Ősföld megmentésére, újjáépítésére kidolgozott nagy munkatervét és követeléseit összefoglaló alaptervében véglegesen 1931-ben cikkelyezte. Aki közömbösen áll e szent céllal szemben, ne akadályozza meg a terv keresztülvitelét, mert nem a párttal, hanem az élettel ütközik össze, amely más megoldást, más kibontakozást nem ismer; ezt követeli, erre kényszerít s ezért az ellenállót könyörtelenül elsöpri.
A terv mindenkitől azonos kötelességteljesítést követel, mindenkinek azonos jogokat ad. Elve: először a kötelességteljesítés, azután a megérdemelt jogélvezet. Az államot szerves életet élő valóságnak és nem elvont fogalomnak tekinti. Az egyéni érdekre ép oly kevéssé épít, mint a tömegre. Államérdek és népérdek, népérdek és államérdek kölcsönhatását akarja! Szakít gyökeresen a régi, elavult elvvel, mely a jogélvezetnek biztosít egyoldalú elsőbbséget a kötelességteljesítéssel szemben.
A NAP a terv végrehajtására létesülő irányító, vezető és védő szerv Miután az egész tervet ő dolgozta ki, ő öntötte megtámadhatatlan, súrlódásmentes rendszerbe, a terv végrehajtásáért, helyességéért és hathatós voltáért ő egyedül vállalja a felelősséget, követeli, hogy egyedül a pártnak adják meg a terv végrehajtására szükséges legteljesebb hatalmat, mert a többi pártok az Ősföld Istentől szabott feladatát megoldani nem tudják. A lepergett tizenöt esztendő ezt bizonyítja.
A NAP az egész Ősföld, Bosznia, Dalmácia, valamint a Szlavónföld számára alakul. Tagja lehet az Ősföldet lakó minden egyes nép fia, aki a Hungária Egyesült földek felépítését akarja.
A NAP zászlót bont terve végrehajtása, az állam és az egyén dicsősége, boldogsága és nagysága érdekében. Bizalmat követel becsület ellenében, hazaszeretetet hűség ellenében.
Fanatikus, szent hittel és meggyőződéssel indulunk neki az Ősföld megmentésére, új, történelmi korszakának megnyitására "
„Isten, paraszt, polgár és katona nevében!"
s nem állunk meg addig, míg nagy célunkat elérjük!
ALAPTERV ÉS KÖVETELÉSEK
„Adok, hogy adj!
Aki nem ad, nem kap!"
NAP
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt január 06.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.
Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."
Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.
A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.
Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. december 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő