Tennessee Williams amerikai író, drámaíró (†1983)Tovább
Egy statisztikus bevételi és kiadási naplóiból
Kovács Alajos, a Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal igazgatója
„Mi 9 kor érkeztünk meg a gávai állomásra, félórai gyaloglás után a kézi podgyásszal szállásunkra. [...] Rajtunk kívül csak a háziasszony, középkorú özvegy asszony és 74 éves anyja laknak a házban. Hosszú, nagy udvar, tágas istálló, a kút a ház végén, az árnyékszék még messzebbre (80 lépés) A bútorokon sok sérülés esett, egy csomó láb kiesett vagy kitört, útközben fogni kellett a zötykölődő bútorokat, így is leesett két szekrény, újabb kár. 3 napi virrasztás után végre kialudtuk magunkat egészség elég jó. Most Isten kezében vagyunk, mi lesz még velünk, annak csak ő a megmondhatója!"
3.
Részlet a Bevételi és kiadási napló 16. kötetéből
(1951-1953)
[1951.] Július 1-től Gáva. Szabolcs m.
Lenin u. 125.
[...]
Pro memoria!
1951. jún. 29-én reggel ¼ 7 kor egy rendőr hozta a kiutasító végzést, amely szerint 24 óra alatt kiürítendő a lakásunk, illetőleg azt át kell adnunk, és kitelepítenek bennünket Gáva községbe, Szabolcs megyébe Lenin u. 125 sz. házba özv. Kántor Sándorné lakásába. Egész nap lázasan készülődtünk, Aranka este ½ 10-ig segített és sokan mások is. Éjjel 12-től 3-ig aludtunk, akkor már jöttek értünk teherautóval. Még egy házaspárt raktak fel a bútorokkal Riomfalvy Dániel tábornokot, akikkel azután egy kocsiban is utaztunk Tiszabercelig, ők odamentek. 5 óra előtt már a személykocsiban ültünk, de csak déli ¾ 12-kor indultunk a Magdolnavárosi p. u-ról, Cegléden, Szolnokon, Debrecenen át, és csak este ¾ 11 kor érkeztünk Nyíregyházára. A vonaton még megismerkedtünk Fáy Zoltánnal, aki Bujra és Németh József altábornaggyal, aki Nagyhalászra ment. Ugyancsak velünk jött Lakics Sándor min. tan (Vencsellő) feleségével Kuncze Máriával, Payr Hugóné (Gáva), Hazay Radó min tan (Gáva) Kacskovics ezredes és neje (Gáva), Pusztai Viktor rendőrfőtan. (Gáva), Lugosi borkereskedő (Gáva) és még többen (Boda Dezső ügyvéd és neje Gáva, Móricz alezr. és neje Gáva, Kárpy József könyvszakértő neje és fia Gáva). Nyíregyházán hosszas huzavona volt, mert a bútorokat át kellett rakni keskeny nyomtávú kocsikra. Megvárták, míg hajnalodik, de sokára lett félig-meddig kész. ½ 8-kor reggel elindítottak bennünket, de bútorok nélkül. Mi 9 kor érkeztünk meg a gávai állomásra, félórai gyaloglás után a kézi podgyásszal szállásunkra. Szerencsére elég jó szobát kaptunk 5.6x6.5 méteres, udvari tiszta világos, padlós, villanyvilágítással ellátottat. Rajtunk kívül csak a háziasszony, középkorú özvegy asszony és 74 éves anyja laknak a házban. Hosszú, nagy udvar, tágas istálló, a kút a ház végén, az árnyékszék még messzebbre (80 lépés) A bútorokon sok sérülés esett, egy csomó láb kiesett vagy kitört, útközben fogni kellett a zötykölődő bútorokat, így is leesett két szekrény, újabb kár. 3 napi virrasztás után végre kialudtuk magunkat egészség elég jó. Most Isten kezében vagyunk, mi lesz még velünk, annak csak ő a megmondhatója!
Utóirat
A Kitelepítés 26 hónapig tartott. 1953 aug. 27-én kaptuk meg a felmentést, én másnap a gyorsvonattal Bpestre utaztam Arankáékhoz; másnap kimentem Felsőgödre Balthazárékhoz, ahol kivettem a felajánlott szobát. Tusikám szept. 1-jén jött fel, miután feladta a bútorokat. Azóta itt élünk, egyelőre két helyen, míg végleg eldől a lakás kérdése. Isten így is megsegített bennünket!
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt március 26.
1911
1913
Erdős Pál a 20. század egyik legkiemelkedőbb magyar matematikusa, az MTA tagja (†1996)Tovább
1921
IV. Károly a gyors hatalomátvétel reményével meglepetésszerűen Magyarország területére érkezett, és Szombathelyen számos magas rangú...Tovább
1924
Olaszország annektálja Fiumét és megszünteti az ott még 1920-ban kikiáltott Fiumei Szabadállamot.Tovább
1936
Lezajlott a II. Debreceni Diéta. A diéta előadói – Rajniss Ferenc kivé-telével – különböző módon és mértékben szemben álltak a Gömbös-féle...Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő