Nagy Imre váltja fel Rákosi Mátyást a Minisztertanács élén.Tovább
Egy statisztikus bevételi és kiadási naplóiból
Kovács Alajos, a Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal igazgatója
„Mi 9 kor érkeztünk meg a gávai állomásra, félórai gyaloglás után a kézi podgyásszal szállásunkra. [...] Rajtunk kívül csak a háziasszony, középkorú özvegy asszony és 74 éves anyja laknak a házban. Hosszú, nagy udvar, tágas istálló, a kút a ház végén, az árnyékszék még messzebbre (80 lépés) A bútorokon sok sérülés esett, egy csomó láb kiesett vagy kitört, útközben fogni kellett a zötykölődő bútorokat, így is leesett két szekrény, újabb kár. 3 napi virrasztás után végre kialudtuk magunkat egészség elég jó. Most Isten kezében vagyunk, mi lesz még velünk, annak csak ő a megmondhatója!"
3.
Részlet a Bevételi és kiadási napló 16. kötetéből
(1951-1953)
[1951.] Július 1-től Gáva. Szabolcs m.
Lenin u. 125.
[...]
Pro memoria!
1951. jún. 29-én reggel ¼ 7 kor egy rendőr hozta a kiutasító végzést, amely szerint 24 óra alatt kiürítendő a lakásunk, illetőleg azt át kell adnunk, és kitelepítenek bennünket Gáva községbe, Szabolcs megyébe Lenin u. 125 sz. házba özv. Kántor Sándorné lakásába. Egész nap lázasan készülődtünk, Aranka este ½ 10-ig segített és sokan mások is. Éjjel 12-től 3-ig aludtunk, akkor már jöttek értünk teherautóval. Még egy házaspárt raktak fel a bútorokkal Riomfalvy Dániel tábornokot, akikkel azután egy kocsiban is utaztunk Tiszabercelig, ők odamentek. 5 óra előtt már a személykocsiban ültünk, de csak déli ¾ 12-kor indultunk a Magdolnavárosi p. u-ról, Cegléden, Szolnokon, Debrecenen át, és csak este ¾ 11 kor érkeztünk Nyíregyházára. A vonaton még megismerkedtünk Fáy Zoltánnal, aki Bujra és Németh József altábornaggyal, aki Nagyhalászra ment. Ugyancsak velünk jött Lakics Sándor min. tan (Vencsellő) feleségével Kuncze Máriával, Payr Hugóné (Gáva), Hazay Radó min tan (Gáva) Kacskovics ezredes és neje (Gáva), Pusztai Viktor rendőrfőtan. (Gáva), Lugosi borkereskedő (Gáva) és még többen (Boda Dezső ügyvéd és neje Gáva, Móricz alezr. és neje Gáva, Kárpy József könyvszakértő neje és fia Gáva). Nyíregyházán hosszas huzavona volt, mert a bútorokat át kellett rakni keskeny nyomtávú kocsikra. Megvárták, míg hajnalodik, de sokára lett félig-meddig kész. ½ 8-kor reggel elindítottak bennünket, de bútorok nélkül. Mi 9 kor érkeztünk meg a gávai állomásra, félórai gyaloglás után a kézi podgyásszal szállásunkra. Szerencsére elég jó szobát kaptunk 5.6x6.5 méteres, udvari tiszta világos, padlós, villanyvilágítással ellátottat. Rajtunk kívül csak a háziasszony, középkorú özvegy asszony és 74 éves anyja laknak a házban. Hosszú, nagy udvar, tágas istálló, a kút a ház végén, az árnyékszék még messzebbre (80 lépés) A bútorokon sok sérülés esett, egy csomó láb kiesett vagy kitört, útközben fogni kellett a zötykölődő bútorokat, így is leesett két szekrény, újabb kár. 3 napi virrasztás után végre kialudtuk magunkat egészség elég jó. Most Isten kezében vagyunk, mi lesz még velünk, annak csak ő a megmondhatója!
Utóirat
A Kitelepítés 26 hónapig tartott. 1953 aug. 27-én kaptuk meg a felmentést, én másnap a gyorsvonattal Bpestre utaztam Arankáékhoz; másnap kimentem Felsőgödre Balthazárékhoz, ahol kivettem a felajánlott szobát. Tusikám szept. 1-jén jött fel, miután feladta a bútorokat. Azóta itt élünk, egyelőre két helyen, míg végleg eldől a lakás kérdése. Isten így is megsegített bennünket!
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 02.
1953
1957
Képernyőre került az első magyar TV híradó, amely az ország fiatalságának folyamatos tájékoztatását, egyben pártpolitikai befolyásolását...Tovább
1989
A Műegyetemi Mozgalom a Modern Magyarországért (4 M) politikai ifjúsági szervezet felhívással fordult az ország valamennyi felsőoktatási...Tovább
1998
Merénylet a budapesti Aranykéz utcában; 4 halott, köztük az alvilágban közismert Boros TamásTovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő