Elkezdődik a Watergate-ügy bírósági eljárása.Tovább
Egy statisztikus bevételi és kiadási naplóiból
Kovács Alajos, a Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal igazgatója
„Mi 9 kor érkeztünk meg a gávai állomásra, félórai gyaloglás után a kézi podgyásszal szállásunkra. [...] Rajtunk kívül csak a háziasszony, középkorú özvegy asszony és 74 éves anyja laknak a házban. Hosszú, nagy udvar, tágas istálló, a kút a ház végén, az árnyékszék még messzebbre (80 lépés) A bútorokon sok sérülés esett, egy csomó láb kiesett vagy kitört, útközben fogni kellett a zötykölődő bútorokat, így is leesett két szekrény, újabb kár. 3 napi virrasztás után végre kialudtuk magunkat egészség elég jó. Most Isten kezében vagyunk, mi lesz még velünk, annak csak ő a megmondhatója!"
3.
Részlet a Bevételi és kiadási napló 16. kötetéből
(1951-1953)
[1951.] Július 1-től Gáva. Szabolcs m.
Lenin u. 125.
[...]
Pro memoria!
1951. jún. 29-én reggel ¼ 7 kor egy rendőr hozta a kiutasító végzést, amely szerint 24 óra alatt kiürítendő a lakásunk, illetőleg azt át kell adnunk, és kitelepítenek bennünket Gáva községbe, Szabolcs megyébe Lenin u. 125 sz. házba özv. Kántor Sándorné lakásába. Egész nap lázasan készülődtünk, Aranka este ½ 10-ig segített és sokan mások is. Éjjel 12-től 3-ig aludtunk, akkor már jöttek értünk teherautóval. Még egy házaspárt raktak fel a bútorokkal Riomfalvy Dániel tábornokot, akikkel azután egy kocsiban is utaztunk Tiszabercelig, ők odamentek. 5 óra előtt már a személykocsiban ültünk, de csak déli ¾ 12-kor indultunk a Magdolnavárosi p. u-ról, Cegléden, Szolnokon, Debrecenen át, és csak este ¾ 11 kor érkeztünk Nyíregyházára. A vonaton még megismerkedtünk Fáy Zoltánnal, aki Bujra és Németh József altábornaggyal, aki Nagyhalászra ment. Ugyancsak velünk jött Lakics Sándor min. tan (Vencsellő) feleségével Kuncze Máriával, Payr Hugóné (Gáva), Hazay Radó min tan (Gáva) Kacskovics ezredes és neje (Gáva), Pusztai Viktor rendőrfőtan. (Gáva), Lugosi borkereskedő (Gáva) és még többen (Boda Dezső ügyvéd és neje Gáva, Móricz alezr. és neje Gáva, Kárpy József könyvszakértő neje és fia Gáva). Nyíregyházán hosszas huzavona volt, mert a bútorokat át kellett rakni keskeny nyomtávú kocsikra. Megvárták, míg hajnalodik, de sokára lett félig-meddig kész. ½ 8-kor reggel elindítottak bennünket, de bútorok nélkül. Mi 9 kor érkeztünk meg a gávai állomásra, félórai gyaloglás után a kézi podgyásszal szállásunkra. Szerencsére elég jó szobát kaptunk 5.6x6.5 méteres, udvari tiszta világos, padlós, villanyvilágítással ellátottat. Rajtunk kívül csak a háziasszony, középkorú özvegy asszony és 74 éves anyja laknak a házban. Hosszú, nagy udvar, tágas istálló, a kút a ház végén, az árnyékszék még messzebbre (80 lépés) A bútorokon sok sérülés esett, egy csomó láb kiesett vagy kitört, útközben fogni kellett a zötykölődő bútorokat, így is leesett két szekrény, újabb kár. 3 napi virrasztás után végre kialudtuk magunkat egészség elég jó. Most Isten kezében vagyunk, mi lesz még velünk, annak csak ő a megmondhatója!
Utóirat
A Kitelepítés 26 hónapig tartott. 1953 aug. 27-én kaptuk meg a felmentést, én másnap a gyorsvonattal Bpestre utaztam Arankáékhoz; másnap kimentem Felsőgödre Balthazárékhoz, ahol kivettem a felajánlott szobát. Tusikám szept. 1-jén jött fel, miután feladta a bútorokat. Azóta itt élünk, egyelőre két helyen, míg végleg eldől a lakás kérdése. Isten így is megsegített bennünket!
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 03.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.
Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.
Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.
Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.
Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.
Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. szeptember 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő