„Utász előtt nincs akadály..." 2.

Béres Lajos naplója - második rész

„Az áthajózás másnap délutánján megérkezik a haditudósító szolgálat kocsijával Budinszki Sándor a magyar rádió riportere [...] most alig akadt munkám, volt időm szemmel kísérni Budinszki ténykedését, amelyben több volt a blöff, úgy mozzanatokban, mint szövegben, mint a valós helyzet. Most döbbenek rá, hogy milyen más látni egy riport helyszínét és más hallani a riporter szájából. [...] Pethő százados rakodó tiszt, a rakpartnak közelébe sem engedte, így a hátrább várakozó páncélosok között, mesterségesen mímelt motorzajjal és a hozzáadott saját lelkesítő szövegével érzékelteti a komprakodást."

Október 

Október 1. szerda. Áp. ua.

Az egyik századunk a híd előtt hetek óta összetorlódott faroncsokat és egy elsüllyedt orosz monitor roncsait távolítják el, mert a híd épségét veszélyezteti, amelyek 2/3-át a mai nap sikerült eltávolítani.

Lezárult a mai nap a Faller százados kutató munkája is, melyet a Hadtörténeti Múzeum kérésére végzett a városban, az I. világháborús magyar királyi 5. lovashadosztály itt elrejtett hadinaplója megkeresése ügyében, amely nem járt eredménnyel. A megadott cím a volt görög katholikus plébánia épülete, melyet annak idején a kommunisták többször átkutattak az elmondottak szerint. A pincébe pedig - a zaporozsjei duzzasztómű megépítése óta - a talajvíz annyira megemelkedett, hogy feltöltést kellett végezni. Ha ide ásták el, már régen elpusztult. Amíg itt tartózkodunk, megpróbál még kutatni, hátha valami véletlen nyomra vezetne. Jelentést a H.T.M.-nak akkor küldeni fog.

 

Október 2. csütörtök. Áp. ua.

A munkálatok, mint előző nap. Hajnalban ellenséges légitev. délelőtt német légitev. A köz- és vasúti híd két középső mezőjét - melyet az oroszok a hajóút felett felemeltek és a leeresztő szerkezetét tönkretették - lerobbantották 13 h-kor, mivel a híd helyreállítása tesz lehetővé a járműforgalmat. A zászlóaljparancsnok és két tisztje Schmidt alezredes meghívására a német utászoknál vacsoráznak. A mai nap az itt élő magyar családok kérésére hazatelepedési kérvényt írunk, és küldünk az illetékes magyar hatósághoz. Ti. ezen családok szülei, mint szegény sorsú fiatal házasok az orosz forradalom által Európa szerte paradicsomi életet ígérő propaganda hatására illegális utakon jöttek ki Magyarországról. A kiérkezésük után azonban az ígéretből nem lett semmi, viszont a hazatelepülést számukra megtagadták.

Éjjel ellenséges repülőtevékenység.

 

Október 3. péntek. Áp. ua.

Fagyos hideg szél, sűrű havas eső egész nap. A századaink a tutajhídból a hadihíd részt tutajhíd résszel cserélik ki, ill. folytatják. Élénk a német légitevékenység, valamint a csapatátvonulások és a hadifoglyok gyűjtőtáborba szállítása, melyek száma több ezer fő. A dnyeperi front felszámolása folyamatban. Hitler kiáltványt intézett keleti fronti katonáihoz, mely szerint minden idők legnagyobb támadásához az előkészületek befejeződtek.

 

Október 4. szombat. Áp. ua.

A déli órákban a városba érkezett von Kleist német tábornok, a keleti front főparancsnoka, ki megtekintette a csapatok túlpartra vonulását. Luschnig ezredestől érdeklődött a hídfő megteremtésében közreműködött alosztályok felől, majd hosszasan elbeszélgetett az alosztályok parancsnokaival, kiknek a legnagyobb elismerését fejezte ki, alakulataik hősi magatartásáért.

Idő: délelőtt borult, délután derült.

 

Október 5. vasárnap. Áp. ua.

Luschnig ezredestől átirat jött, mely szerint a zászlóaljunk részére 44 db II. o. német Vaskereszt átadására felhatalmazása van, és kéri az arra érdemesek névsorát (a magyar hadtestparancsnokság láttamozása nélkül) közvetlen hozzájuk még a mai nap megküldeni. Az aloszt. parancsnokokkal való megbeszélés után megküldve. A délelőtti órákban megérkezett kárpáti harcokban kitűnt utászaink hadikitüntetése is. A délutáni rendelkezésemre álló néhány órát a város Dnyeper parti részének megtekintésére fordítottam. A látottak borzasztóak, melyekről több felvételt is készítettem. Mivel itt filmhez nem lehet jutni, a hazulról hozottat nagyon be kell osztani. A Faller százados által roncsoktól megszabadított híd németek általi gyors építése befejező stádiumában van. A napokban megjelent magyar hadseregparancs (melyet mi ma kaptunk meg) értelmében a kötelékünkben lévő zsidó származásúakat a kint lévő mu[nka]szolgálatos alakulatokhoz kell átvezényelni. Idézőjel: „Zsidó nem lehet katona!". E parancs láttán Nyisztor őrnagy borzasztó dühbe gurult, és kijelentette, hogy amíg ő itt lesz, addig ilyen parancs-ot nem vesz tudomásul. Neki a zsidó katona is olyan, mint a többi és asztalomra dobta a parancs-ot, csak azt nem mondta, hogy mit csináljak vele! Ezzel le is zárta az ügyet. E tekintetben a tisztikar is helyeselte nézeteit. Egyébként mindössze két zsidó van közöttünk, akik közül a mindenkinek szimpatikus „Klein Bácsi" - aki középmagas telt alkat, egyenes tartás, lelógó vastag tömött bajszával - egy debreceni cívis gazdát láttat. Egyébként debreceni lakos is.

Idő: napos, változó felhőzet.

 

Október 6. hétfő. Áp. ua.

Mióta a túloldalon volt orosz erőket a németeknek sikerült felgöngyölíteni, aránylag nyugalom van a városban. Az élet látszólag kezd megindulni. A mi munkánk is csökkent, és így adódik idő néha, hogy szállásunk előtt nézzük az utca életét. Délelőtt feltűnik az utcában egy ponyvás német tehergépkocsi, és egy-egy lakás bejáratánál megáll, ahonnan fegyveres német katonák - kis poggyászokkal - polgári személyeket kísérnek ki - korra és nemre való tekintet nélkül - és durva módon a kocsira toloncolják őket. Mivel mi nem tudunk semmit, nem értjük ezt az eljárást, míg hátunk mögött váratlanul megszólal Faller százados „Fiúk! Jöjjenek be, ne nézzék ezt a barbarizmust!" Kérdésünkre elmondja, hogy a zsidókat szedik össze, és szállítják el a városból. „Utálom ezeket a gőgös németeket fiúk!" - mondja felháborodottan. Ezek után mi is egyetértünk az „öregúrral." Most ébredtem rá - ez embernek - arra a németekkel szembeni hűvös magatartására, valahányszor a körülmények miatt kapcsolatba került velük. Bizonyára igaza van, mert ő már koránál fogva is jobban ismeri őket. Délután ismét városnézőbe indultam. Most a székesegyház megtekintése következett. Dacára a várost ért számtalan tüzérségi és légitámadásnak, ez a hatalmas épület csaknem sértetlen maradt. Odaérve elképesztő látvány fogad. Az épület egyik oldalához óriási, talán évek óta összegyűlt szemét és törmelék van felhalmozva. Úgy néz ki, mint egy szemétgyűjtő hely. Belülről még elképesztőbb. A több hajós épület a kommün alatt nem tölthette be addigi szerepét. A kegytárgyak és kegyszerek kirámolása után, rögtönzött megosztással több funkció ellátását kapta feladatul. A két oldalsó hajó közül az egyik mozi, a másik színház, a harmadik hajó valami raktár szerepét töltötték be. Ez utóbbi rész külső fala mellett van a szeméthalom. Hogy a városról felvételt készíthessek a legnagyobb óvatossággal jutottam fel az elkorhadt falépcsőkön a toronyba, hol - természetesen - a harangoknak csak egykori helyét találtam. Most a harcok alatt a városba szorított orosz egységek valamelyike még istállónak is használta a székesegyházat a benne talált nagymennyiségű lótrágya láttán. A csend beálltával a lakosság igyekszik a belsejét rendbe hozni, hogy a forradalomkor a vörösök által az utcára dobált kegytárgyak megmentett és elrejtett kevés darabjaival berendezve, eredeti funkcióját újra betölthesse. A német hídépítők megfeszített munkával az alsó vasúti híd lerobbantott szakaszát ma este 20 h-ra megépítették és holnap 16 h-kor a forgalom számára átadják. Ugyanakkor lezárul a tutajhíd forgalma, és elbontása kezdetét veszi.

 

Október 7. kedd. Áp. ua.

Zászlóalj feladata változatlan. Ma délelőtt 

 - ki a postai futárszolgálatot is ellátja a német Ortskommando és zászlóaljunk között - én is elmentem, hogy szétnézzek a „híres" G.P.U. palotában, hol most a német Ortskommando van. Megmutatták az alagsorban lévő és a G.P.U. által különféle kínzási módszerekre használt szobákat és fülkéket, melyek látványa is borzalmas. Látható itt a középkortól napjaink modern kínzóeszközéig minden fajta. Úgy látszik, hogy az erőszakra épült rendszerek - megítélésünk szerint - ma is csak ilyen eszközökkel tudja hatalmát fenntartani. Délben megkezdődik a mi tutajhidunk bontása is, mely motorcsónakok hiányában nehezen megy. Az idő is rosszra fordult, hó és havas eső esik. Az északi szél erős hullámokat ver, így a tutajhíd elemeinek horgonyait nagy erőkifejtéssel sikerül kiemelni. A túlparton felmorzsolt orosz erők hadifoglyait kisebb-nagyobb csoportokban még mindig folyamatosan kísérik át a még meglévő tutaj és bürühidakon. A közúti forgalom számára újjáépített vasúti hídon ma délután a forgalom megindult.

 

Október 8. szerda. Áp. ua.

Munkálatok, továbbra is a tutajhíd bontása. Nidermayer szakaszvezetővel a város egyik parkjába megyünk, hová az itt folyó harcokban elesett német katonákat temették, melyről több felvételt készítettem. A sírok elrendezésében is látszik a németekre jellemző rendszeresség, alaposság. Délelőtt megérkezik Luschnig ezredes levele a zászlóaljhoz, amelyben 

 megköszöni a magyar utászoknak a hídfőért folytatott harcok idején végzett önfeláldozó munkáját, melyet a mai napiparancsban alosztályainkhoz is továbbítottunk. 17 h-kor Luschnig ezredes búcsúkihallgatáson fogadja Nyisztor őrnagyot, elismeréssel emlékezve meg a közös munkában eltöltött időkről.

Este zászlóaljunk tisztikara látta vendégül Luschnig ezredest és tisztikarát búcsúvacsorán. Ők holnap indulnak csapataik után.

 

Október 9. csütörtök. Áp. ua.

Zászlóaljunk a mai nap kiválik a Pionir Regiment 511. kötelékéből és visszalép a Gyorshadtest kötelékébe. A tutajhíd bontása folytatódik.

Ebéd után elmentem, hogy szétnézzek a múzeumban lévő képtárban, melyről sok szépet hallottam.

Szerencsém nem volt, mert a várost fenyegető harcok előtt a festményeket a múzeum személyzete becsomagolta, és a pincébe lehordta. Így a múzeumőr néhány festmény fotokópiáját ajándékozta nekem, melyet örömmel elfogadtam.

Ma este megérkezett zászlóaljunkhoz a dnyepropetrovszki harcokban, hősies magatartásukkal kitűntek hadikitüntetései.

 

Október 10. péntek. Áp. ua.

A kedvezőtlen idő ma teljesen leállítja a tutajhidunk bontását. Mindössze 2 db 30 m-es tagot sikerült nagy nehézségek árán a hídvonalból kivontatni. 14 h-kor a munka leállítva, mert az állandóan zuhogó havas esőben utászaink teljesen eláztak. A magyar Gyorshadtest a mai nap megkezdte a zaporozsjei frontjáról [!] az átvonulást a városon, hogy újabb hadműveleteket kezdjen. Este a havas eső leállt, a hőmérséklet fagypont alá süllyedt.

 

Október 11. szombat. Áp. ua.

Zászlóaljunk feladata változatlan. A német városparancsnokság megszervezi a polgári közigazgatást és közbiztonságot a városban és a lakosság élelemellátását. Úgyszintén a város számos - a németek részére fontos - gyárainak üzembe helyezését és beindítását. A harcok elültével megkezdődtek a romok eltakarítása, a kisebb kárt szenvedett épületek helyreállítása, a közművek és a villamosforgalom lakosság szolgálatába állítása. Főleg a küszöbön álló tél állítja nagy feladatok elé a mérhetetlen kárt szenvedett város szerencsétlen népét. Este a város színházában a német vasútépítő ezred hídavató ünnepséget rendezett. Nyisztor őrnagy legépelteti velem a holnapi kitüntetések kiosztásakor mondandó beszédét, melyet másolatban magamnak megtartok.

 

Október 12. vasárnap. Áp. ua.

8.30 h-kor a zászlóalj részére kath[olikus] és prot[estáns] istentisztelet tartatott. 10.30 h-kor a Kárpáti és dnyepropetrovszki harcokban vitéz helytállásukkal kitűntek részére - a Kormányzó által adományozott - vitézségi érmek átadása történt meg ünnepélyes keretek között. Ez alkalommal 10 db kisezüst, 115 db bronz vitézségi érem és 32 db hadtestparancsnoki dicséret osztatott ki, melyet díszfelvonulás követett. Ez alkalommal a zászlóalj részére pihenő van engedélyezve. Ebből a feljavított kosztból a zászlóaljtörzs is ma részesíti utoljára azokat az itt élő magyar családokat, kik az idejövetelünk első napjaiban felkerestek bennünket, és a nehéz napokban segítségükre voltunk. Úgy tudjuk, hogy pár napon belül mi is elhagyjuk a várost. Este a színházban egy ukrán színtársulat a tiszteletünkre előadást tartott, mely után a zászlóalj vacsorán látja vendégül őket, melyet hajnalig tartó tánc követett.

Idő: borult, hűvös.

 

Október 13. hétfő. Áp. ua.

Az utóbbi napokban a zászlóalj hatáskörébe utalt kisebb hidak karbantartását egy német utász zászlóalj veszi át, és ezzel lezárul a dnyepropetrovszki tevékenységünk. A zászlóalj iroda személyzete elhatározta egy „Utász Hírlap" megjelentetését - melybe bekapcsolódik Faller százados is - és az első számot még a mai nap folyamán ki is adjuk alosztályainknak. A címlap fejét én rajzoltam meg. Az első példány nagy feltűnést és érdeklődést váltott ki aloszt[álya]inknál.

 

Október 14. kedd. Áp. ua.

A nap folyamán megérkezett a Keitel vezértábornagy által - a dnyeprp.-i bevetés alatt kitűntek részére - adományozott, 44 db II. o. német vaskereszt a zászlóalj tisztjei és legénysége részére. Megemlítem, hogy a magyar Gyorshadtesthez eddig érkezett 66 db vaskeresztből 44-et a mi zászlóaljunk kapott, mely miatt a hadtestparancsnokságnál a „Vaskeresztes utászok" névvel gúnyolódtak a hátunk megett. Mivel a felterjesztést nem rajtuk keresztül küldtük a német parancsnokságra, így nem volt lehetőségük arra, hogy néhányat a maguk nevére és mellére kivonjanak belőle. Este a Gyorshadtest propaganda filmesei a város színházában a zászlóalj részére mozielőadást tartott.

Idő: borult, hűvös.

 

Október 15. szerda. Áp. ua.

A délelőtt folyamán említésre méltó esemény nem volt. 16h-kor 

 hivatalosan adja át a kitüntettek részére a tegnap érkezett német vaskereszteket, melyet a nálunk lévő prop[aganda] filmesek filmre vettek. Este a zászlóalj részére ismét filmelőadást tartottak „Budapest télen" címmel.

Idő: derült, hideg.

 

Október 16. csütörtök. Áp. ua.

A magyar Gyorshadtest alakulatai 14-e óta folyamatosan vonulnak át a túloldalra, hogy a Donyec medencében újabb hadműveletet kezdjen. Délután parancs érkezik, hogy zászlóaljunk is vonuljon a Gyorshadtest után. Menetintézkedés és málházás megtörtént. Indulás holnap. Az itt élő magyar és a környezetünkben lakó orosz családok, kik a nehéz napokban ismertséget kötöttek velünk, szomorúan veszik tudomásul távozásunkat.

Idő: derült hideg, reggelre fagy volt.

 

Október 17. péntek. Novomoszkovszk

Ma van a 24. születésnapom! Vajon lesz-e még több? Reggel gépkocsira rakva málháinkat, gépkocsijaink az utcán induláshoz sorakozik. Ismerőseink szállásunk udvarán összegyűlve, könnyezve vesznek tőlünk búcsút, megköszönve minden segítséget, védelmet, melyet ittlétünk alatt, körülményeinkhez képest biztosítani tudtunk számukra. Búcsúzóul bajtársaim társaságában felvételt készítettem róluk. 10 h-kor gépkocsira szállva, még egy búcsú intés és már is kifordulva a Lipnyeszkaja utcából a Karl Marxa utcába az alsó vasúti híd felé, hol az egyirányú forg[alom] miatt sokat kell várni a szembejövő forg[alom]ra. Ez idő alatt átgondolom azt az 54 napot, melyet itt töltöttünk. Látom e várost, mikor idejöttünk és nézem, most mikor távozunk. A városkép teljesen más. Akkor a németek gyors birtokbavétele során az épületekben alig volt kár, most nincs a városnak olyan része, hol épületek romjait ne látnánk. Mindez a túlpartra szorított orosz ütegek esztelen lövöldözéseinek és repülőik céltalanul ledobált bombáiknak eredménye, valamint az a nagyszámú polgári áldozatok és sebesültek száma, mely százszorosan meghaladja a városban tartózkodó szövetséges áldozatainak számát. Ezek után nem csodálkozunk, hogy már az utóbbi hetekben a lakosság ellenszenve - a saját fajtájuk barbár akciója miatt - megnőtt ellenük. E város volt Ukrajna ipari központja. Rendelkezett 30 vaskohóművel, gépgyárral, hadiipari üzeme lőszer és ágyúgyár, valamint repülőgépgyárral. A várostól délre Zaporozsjenál hatalmas vízi erőmű, mely 7-8 millió embert látott el villamos energiával. Mindezek kifosztva, romba döntve. A déli órákban végre átkelhettünk a hídon. A túlparton látható a hídfőért folyt súlyos harcok nyomai. A főút mentén számtalan német katonasír jelzi az itt lefolyt súlyos harcokat. Amerre a szem ellát, csak csonka fatörzsek ág és levél nélkül. Nincs tenyérnyi hely, hol a gránát és bomba becsapódások fel ne forgatták volna a földet. Ez a terület hasonlít egy kihűlt bolygóhoz. 15 h-kor érkezünk Novomoszkovszkba. A város a Szamara folyó partján fekszik, számos gyártelepe van, némelyiket már üzembe is helyezték. A város közepén egy hatalmas tíztornyú fatemplom áll, melyet a vörösök itt is gabonatárolónak használtak. Szállásunk a sok átvonuló alakulat miatt nem valami jó. Van még itt egy igen nagy fogolytábor is.

Idő: derült, hideg.

 

Október 18. szombat. Áp. ua.

Egész nap élénk csapatátvonulások, német, magyar, olasz, szlovák egységek. Délután a magyar csapatok által Zaporozsjenál fogságba ejtett 12 000 orosz foglyot kísérnek a dnyepropetrovszki fogolytáborba. Megnéztük a Szamara folyó szép hídját is, melyet a hirtelen rajtaütés miatt nem sikerült az oroszoknak lerobbantani. Rengeteg a folyó partján eldobált orosz katonai felszerelés, lőszer.

 

Október 19. vasárnap. Áp. ua.

Élénk német és olasz csapatátvonulás és utánszállítás. Délután kb. 5-6000 foglyot kísértek a helybeli fogolytáborba. Az utcán a lakosság tömege várta őket, és némi élelmet adogattak nekik. Este parancs érkezik, hogy a zászlóalj a felázott utakat, Cserjavcsina és Golubovka között a felvonuló csapatok részére helyezze karba. A felázott földutakon nehéz a gépkocsinak az előrejutás. A századainknak a menetkészültség elrendelve.

Idő: délelőtt derült, délután borult esős.

 

Október 20. hétfő. Áp. ua.

Az egész éjjel tartó esőzés folytán a földút annyira felázott, hogy a mára kiadott menetintézkedést visszavontuk. Csak a Krasznográd felé vezető út járható, mely irányba csak német és olasz egységek vonulnak. Délután 5000 foglyot kísérnek ismét a fog.-táborba, melyek között tisztek és nők is vannak.

Idő: 10 h-tól derült, napos.

 

Október 21-22. kedd-szerda. Áp. ua.

Miután hétfő óta eső nem volt, a keddi napon századaink elindultak az utak karba helyezésére. A zászlóaljtörzs a további parancsig marad. Ezt a tétlenséget a legénység a Szamara folyón pontonjárásra használta, és háló híján a folyó bő halállományából kézigránáttal halászott, melyből szakácsaink jó halpaprikást főztek ebédre. Az iroda személyzete - az összegyűlt anyagból - megszerkesztette az Utász Hírlap 2. számát, amit a mai nap kiadott az alosztályok részére. Ezeket a sokszorosító gépünkkel állítjuk elő.

 

Október 23. csütörtök. Áp. ua.

Délelőtt legépeltem és postáztam Faller százados jelentését a Hadtörténeti Múzeum részére az 5. lovas hado[sztály] 1918-ban, Dnyepropetrovszkban elrejtett harctéri naplója utáni kutatásáról. A zászlóalj-segédtiszt előléptetési javaslatot terjeszt a zászlóaljparancsnok elé, melyet teljes egészében elfogadott. Délután élénk német és olasz utánszállítás.

Idő: derült, változó felhőzet.

 

Október 24. péntek. Áp. ua.

A reggeli órákban nagyszámú családok vonulnak vissza lakóhelyükre. Német gyalogos csapatok átvonulása, német és olasz utánszállítás, szórványosan egész nap folyik. Este zászlóalj parancsban megjelentetjük a zászlóaljtörzs állományában történt előléptetéseket, mely során én is szakaszvezetői rendfokozatot kaptam.

Idő: borult, hűvös.

 

Október 25. szombat. Cserjavcsina

A zászlóaljtörzs - a már 19-én elrendelt parancs értelmében - a mai nap elindul Oreljkára. A felázott földúton gépjárműveink a legnagyobb nehézségek árán tudnak csak előre jutni. A zászlóalj szűkebb törzsének csak Cserjavcsina-ig sikerül jutni. A törzs többi része Golubovkán éjjelez. Szállásunk egy üres hideg épületben, mely elárulja, hogy eddig is átmeneti szállás volt.

Idő: borult, éjjel hideg szél.

 

Október 26. vasárnap. Áp. ua.

Tegnap a lehetetlen útviszonyok miatt a magyar kerékpáros gyalogság Cserjavcsinai-ig tudott elvergődni, hol a kerékpárok hátrahagyása megfelelő őrséggel és a menet gyalogfolytatása rendeltetett el. 6 h-kor indulunk Oreljka felé. A járművek előrejutása csak lépésről lépésre lehetséges. Végre 13 h-ra sikerül bevergődni a zászlóaljtörzs első felével Oreljkába, míg a többiek délután vergődnek be. A már napokkal előbb ide érkezett és a sár miatt itt rekedt alakulatok miatt elszállásolásunk lehetetlen. Minden hajlék tele katonával, összeszorulva a szerencsétlen családokkal. Így mi a faluszéli kolhoz szalmakazlainak enyhébe húzódunk meg a hideg szél elől éjszakára.

Idő: délelőtt borult, délután derült, hideg szeles.

 

 

Október 27. Hétfő

A keservesen töltött éjszaka után folytattuk utunkat Pokrovszkoje felé. A sáros úton elakadt gépjárművek miatt csaknem lehetetlen előrejutni. Mi is magunk segítjük elakadt kocsijainkat kitolni egy-egy kátyúból. Szerencsénk, hogy van ez az őrnagy úr által szerzett, lánctalpas traktorunk a két ügyes orosz vezetőjével, ami biztos segítség nehezebb esetekben. Az eső is lassan kezd esni, mely estig tart, így az elakadt járművek és a sötétség beállta miatt tovább menni nem tudunk, így a napi 4 kilométeres menetteljesítmény után az úton a kocsik ponyvái alatt éjszakázunk. Estével az eső eláll, de feltámadt a hideg szél.

 

Október 28. kedd.

Egy újabb keserves éjszaka után az útról letérve egy legelőn próbálunk eljutni a már 2 kilométerre lévő kolhozba. Az eső ismét esni kezd, a legelő amúgy is elázott talaja csúszóssá válik, és kocsijaink egymás után süllyednek a sárba, még a Hoffer vontatók is, melyeket csak a lánctalpas traktorunk segít ki a kátyúkból. Így csak az estével sikerül bevergődnünk a kolhozba. Szállás csak az elhanyagolt istállóban lehetséges, mely üres és hideg, hol sok a bolha, egér és a kolhoz körül elhullott temetetlen jószág. A sár már feneketlen. A kolhozban lakók között teljes a nyomor. A kolhoz mellett kb. 10 kat. hold telepített fiatal gyümölcsös, melyhez nem illik ez az elhanyagolt tanya épületei[!] a benne lakók nyomorával. A beszállásolás után e piszkos istállót sikerül némileg barátságosabbá tenni, hogy a faluban lévő helyszűke miatt, itt hosszabb időre berendezkedjünk, miután a nagy sár miatt utunkat folytatni nem tudjuk.

Idő: borult, ködös, esős.

 

Október 29-31-ig. Pokrovszkoje

A felázott út miatt minden forgalom leállítva, csak az utánpótlást szállító Botond gépjárművek közlekednek. Századaink feladata továbbra is Cserjavcsina-Golubovka közötti útszakasz karbantartása. A zászlóaljtörzs a gépjárművek karbantartását végzi.

 

Ezen a napon történt október 28.

1919

Alkoholtilalmat („prohibíciót”) rendelnek el az Egyesült Államokban.Tovább

1944

Budapesten illegálisan megalakult a kommunista párt ifjúsági szerve-zete, Kommunista Ifjúmunkás Szövetség néven.Tovább

1956

A Szabad Népben megjelent a „Híven az igazsághoz” című vezércikk. A szerkesztőség, elemezve a forradalom történéseit, megállapította: „Nem...Tovább

1962

Nyikita Hruscsov szovjet pártfőtitkár bejelenti, hogy visszavonják Kubából az atomrakétákat. Lezárul a kubai rakétaválság.Tovább

1978

Magyarországon bevezetik a személyi számot, mint azonosító jegyet.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Háborúk, nemzetközi konfliktusok a 20. század második felében

 

„Si vis pacem, para bellum” – „Ha békét akarsz, készülj a háborúra”, hangoztatták az ókori rómaiak. A fegyveres küzdelem, a háború valóban a társadalmi lét egyik meghatározó jellemzője. Az emberiség történetét a háborúk sorozatának is tekinthetjük. Az idők során számos magyarázat született arra nézve, hogy mi váltja ki a háborús erőszakot. Egyesek szerint a háború az emberi nem eredendő agresszivitásából fakad. A 16‒17. században élt angol filozófus, Thomas Hobbes azt hangsúlyozta, hogy az emberek közötti erőszak elsődleges oka a nyereségvágy, a bizalmatlanság, a dicsőségre és a hírnévre való törekvés. Ebből kiindulva úgy vélte, hogy az erőszak elve és gyakorlata állami szinten is az ember egoista természetéből fakad. Mások, mint például Carl von Clausewitz porosz katonai teoretikus, a politikumból indultak ki. Clausewitz az 1834-ben megjelent, „A háborúról” (Vom Kriege) című könyvében fogalmazta meg sokat idézett, híres tételét: „A háború a politikának a folytatása csupán, csakhogy más eszközökkel.” Ezzel arra utalt, hogy a katonai erő alkalmazása nem öncélú, hanem mindig a politikai mérlegelés határozza meg. „A politika az értelem, a háború azonban pusztán eszköz” ‒ írta. Michel Foucault francia történész, filozófus viszont az 1970-es években megfordította Clausewitz tételét. Feltette a kérdést, miszerint a béke nem csupán a háború egyik formája-e, és szellemesen azt állította, hogy valójában a politika a háború folytatása más eszközökkel.

A 20. század nemcsak a tudományos-műszaki fejlődés, a globális kultúrák és a világkereskedelem kialakulásának kora volt, hanem az egymást követő nemzetközi konfliktusok, a pusztító háborúk időszaka is. Az első világháború gépesített tömegháború volt, a második pedig olyan „totális” konfliktus, amely nem tett különbséget katonák és civilek között. Az 1945 után kétpólusúvá vált világ több mint négy évtizedig tartó fő konfliktusa, a hidegháború szerencsére soha nem alakult át valódi háborúvá. A szembenálló felek ugyanis tisztában voltak azzal, hogy a világot elpusztító jellege miatt egy nukleáris háború – Clausewitz tézisével ellentétben – nem lehetne semmiféle politika folytatása. A harmadik világban ugyanakkor ezt az időszakot több száz fegyveres konfliktus jellemezte, melyekben rendszerint a két nagy katonai tömb is részt vett, így például a koreai vagy a vietnámi háborúban. A hidegháború a szovjet blokk összeomlásával, majd a Szovjetunió 1991-es széthullásával ért véget. Ezzel megszűnt a kétpólusú világ, és az Amerikai Egyesült Államok maradt az egyetlen szuperhatalom.

Az ArchívNet idei 3. számának fő témája tehát: „Háborúk, nemzetközi konfliktusok a 20. század második felében”. Szerzőink közül Szőke Zoltán a vietnámi háborúról ír. Magyar és amerikai levéltári források tanulmányozása alapján ugyanarra az újszerű következtetésre jut, mint a New Cold War History nemzetközi történeti iskola képviselői, éspedig arra, hogy a hidegháború idején a nemzetközi válságszituációk kialakulásában vagy azok enyhítésében legalább akkora – ha nem nagyobb – szerepe volt a szuperhatalmak kisebb szövetségeseinek, mint maguknak a szuperhatalmaknak. Ez azt jelenti, hogy az egész korszakról ‒ így a vietnámi háborúról is ‒ alkotott eddigi képünket újra kell értékelnünk. Garadnai Zoltán szintén hidegháborús témát választott: a magyar‒francia diplomáciai kapcsolatok egyik kritikus, 1959‒1967 közötti időszakát elemzi Radványi János magyar diplomata vízumügyén keresztül. Seres Attila folytatja az 1980-as évek második felében kezdődött karabahi konfliktus hátteréről szóló korabeli magyar diplomáciai jelentések publikálását. Írásának első részét folyóiratunk idei 1. számában közöltük. Két további forrásközlést is olvashatunk e számban: Horváth Gergely Krisztián egy ismeretlen szerző ‒ valószínűleg Komjáthy (Kring) Miklós ‒ 1945-ös feljegyzését közli arról, hogyan képzelték el a marxisták Magyarországon a telepítést és az iparosítást, míg Kiss András Per Arboe Rasmussen dán újságíró 1960-as magyarországi tevékenysége kapcsán vázolja fel a kádári propaganda szerepét az országimázs alakításában.

 

Végül tájékoztatnom kell a Tisztelt Olvasót a szerkesztőségünkben végbement változásokról. Csonka Laura és Farkas Andrea e lapszám megjelenésével egyidejűleg távozik a szerkesztőségből. Laura 2016-tól, Andrea 2014-től szerkesztette a lapot példás hozzáértéssel, szorgalommal és lelkesedéssel. Az ő érdemük is, hogy az ArchívNet szakmai körökben, de a történelem iránt érdeklődő szélesebb olvasóközönség soraiban is egyöntetű elismerésnek örvend! Szerkesztőségünk ugyanakkor új tagokkal bővült. Az új szerkesztők: Balogh János Mátyás, Főcze János, Miklós Dániel és Wencz Balázs ‒ e lapszám már az ő munkájuk eredménye is. További sok sikert kívánok mind a távozó, mind az új szerkesztőtársaknak!

 

Budapest, 2021. augusztus 18.

 

L. Balogh Béni

főszerkesztő