„Utász előtt nincs akadály..." 2.

Béres Lajos naplója - második rész

„Az áthajózás másnap délutánján megérkezik a haditudósító szolgálat kocsijával Budinszki Sándor a magyar rádió riportere [...] most alig akadt munkám, volt időm szemmel kísérni Budinszki ténykedését, amelyben több volt a blöff, úgy mozzanatokban, mint szövegben, mint a valós helyzet. Most döbbenek rá, hogy milyen más látni egy riport helyszínét és más hallani a riporter szájából. [...] Pethő százados rakodó tiszt, a rakpartnak közelébe sem engedte, így a hátrább várakozó páncélosok között, mesterségesen mímelt motorzajjal és a hozzáadott saját lelkesítő szövegével érzékelteti a komprakodást."

November

Nov. 1-től. Áp. ua.

A zászlóalj feladata változatlan. 1-én Faller százados 11 fővel, 2 Rába Botond terepjáró gépkocsival egy kb. 500 kilométeres út szemrevételezésére küldetik, melyet a Gyorshadtest részére kell végeznie. 7-én Kliment hadnagy egy hadtestparancs értelmében Orelj térségét szemrevételezi egy új utánpótlást szállító út létesítése céljából. Ugyanekkor Faller százados feladata végeztével, kíséretével együtt visszatér az út szemrevételezésről, de betegen. 8-án Faller századosnak legépelem az út szemrevételezésről szóló jelentését, melyet - az úton szerzett erős kifázása dacára - személyesen viszi el a hadtest-parancsnoksághoz. Ez a 6 napig tartó, rossz időben és útviszonyok között végrehajtott feladat fiatal embert is megviselt volna, nemhogy egy 50 éveset. Az idő 7-ig borult, szeles, esős, 8-án derült, naposra fordult, mely 9 és 10-én is tartott. A rossz útviszonyok miatt a postaforgalom is szünetel. Két hete elmúlt, hogy postát kaptunk. A fenti napok alatt sikerült némileg jobb szállást is találnunk.

 

Nov. 11. kedd. Pokrovszkoje

A Gyorshadtest műszaki parancsnok Nyisztor őrnagyot Oreljkára rendeli eligazítás végett. Az időjárás kezd javunkra fordulni. Reggelre erős talaj menti fagy és hóhullás, mely 8 h-kor pár centi vastagon fedi a földet. Délben enyhül, szélvédett helyen kevés olvadás. Este derült, a fagyás erősen érezhető.

 

Nov. 12. szerda. Áp. ua.

A hadtest által leadott távmondat értelmében a zászlóaljtörzs székhelyét Cserjavcsinára helyezze át, és alakulataival a hadtest visszavonulási útját helyezze karba, miután a hadtest a hadműveletekből kivonódik, és haza vonul. Az idő napközben is fagypont alatt van, délután további hősüllyedés. Éjfélkor mínusz 10° alá süllyedt. Erős, dermesztő északi szél fúj.

 

Nov. 13. csütörtök. Áp. ua.

A feladatunk változatlan. A legénység örömmel vette a Gyorshadtest hazavonulásának hírét. Különös esemény nincs.

Idő: mint tegnap.

 

Nov. 14. péntek. Áp. ua.

A zászlóaljtörzs is előkészül a holnapi indulásra. Gépkocsira málházás, stb. Az erős fagyok miatt már járhatók az utak, nincs már elakadás. Most már a sárba mélyült keréknyomokkal van itt-ott probléma, de ez már nem veszélyes. Nov. 15. szombat Cserjavcsina. A zászlóaljtörzs 8 h-kor indul. Az út fagyos, göröngyös, csak a fagyos keréknyomok simák, amelyekből a mélységük miatt szinte lehetetlen kivenni a járműveket. Délután 15 h-ra érkezünk Cserjavcs[iná]ra, hol most sikerül jobb szállásra találnunk, mint jövetelünkkor.

Idő: délelőtt borult, délután derült hideg.

 

 

Nov. 16. vasárnap. Áp. ua.

A zászlóalj részére pihenő. A zászlóaljtörzs szerelői a rossz úton előadódott hibák kijavítását végzik a gépkocsikon. Mivel a fagyok beálltával az útviszonyok megjavultak, a lánctalpas vontatókat itt hagyjuk a kolhozban. A mi hátravonulásunk a lánctalpas két orosz vezetőjét nagyon lehangolta, mert az ők lakhelyük - ami már nem volna messze - nem került még a mi megszállásunk alá. Mivel a köztünk töltött idő alatt olyan rendesek és mindenben segítőkészek voltak a tisztikar úgy döntött, hogy magyar és német nyelvű igazolvánnyal (kidomborítva benne jó magaviseletüket) többnapi élelemmel és némi pénzadománnyal, Golubovkán hagyjuk őket, hogy próbáljanak valamit kezdeni ők is a lassan meginduló életben, amíg eljön az idő, hogy a már nem túl messze lévő családjukhoz hazatérhetnek. Az igazolványokat mindkét nyelven legépelem és pecséttel ellátva Faller százados (ki tud velük beszélni) átadja, megköszönve a nálunk kifejtett tevékenységüket.

Idő: derült napos a déli órákban gyenge olvadás.

 

Nov. 17. hétfő. Golubovka

A továbbvonulásra az előkészületek már a hajnali órákban megkezdődtek. Nyisztor őrnagy zászlóaljparancsnok a tegnap este kapott hadtestparancs szerint egy felderítő csoporttal és a hadtesttől kiutalt R.16-os adó-vevő rádióval a korahajnali órákban útra kelt Vinnyicára a hadtest hazavonulási útjának szemrevételezésére. A zászlóalj parancsnokságot Faller százados veszi át. Az éjszakai hideg a Hofferek hűtőjében kisebb kárt okozott. Ezek megjavítása miatt a zászlóaljtörzs visszamaradt része csak az esti órákban érkezik Golubovkára. A zászlóaljtörzs műszaki anyagának egy része - a kocsikon való helyszűke miatt - Cserjavcsinán marad.

Idő: reggel fagyos, ködös, délután derült, enyhe.

 

Nov. 18. kedd. Áp. ua.

A Cserjavcsinán maradt műszaki anyagokat ma utánunk hozták. A két orosz barátunktól itt elbúcsúzunk, ami kicsit rosszul esik azután a 3 és fél hónapi együttlét után. Annyira hozzánk tartozónak éreztük már őket, és most itt hagyjuk mindkettőt a bizonytalanságban. Faller százados Dnyepropetr[ovszk]ba megy a hazaszállításhoz szükséges intézkedések végett. A gh. élelmet vételez az ellátó oszlopnál a hosszabb ideig tartó útra. Menetkészültség a holnapi indulásra.

Idő: borult, fagyos, hideg.

  

Nov. 19. szerda

8 h-kor indulás és 13 h-kor érkezünk Dnyepropetr[ovszk]ba, hol azt a sok nehéz napot átéltük. A régi helyünkön sikerült a szállásunk, hol az akkori ismerősök örömmel kerestek fel bennünket.

Idő: mint tegnap.

 

Nov. 20. csütörtök

A zászlóaljtörzs az alárendelt alosztályaival kilép a Gyorshadtestből és a 

 parancsnoksága alá lép. 8 h-kor indulás Dnyeprodzserzsinszk-be, hová 12 h-ra érkezik. Szállás egy ipariskolában. A városban megindult az élet. Az iskolák megnyitottak, gyárak üzemelnek, villamos közlekedés helyreállítva, szórakozóhelyek megnyitva. A város főterén már ott áll mészkőtalapzaton a kiterjesztett szárnyú német sas, karmai között a horogkereszttel. Véleményünk szerint ezt már készen hozzák a harcoló csapatok után, melyet egy elfoglalt nagyobb helység főterén rövid idő alatt felállíthatnak, hogy - Faller százados szerint - ezzel is fitogtathassák gőgjüket.

Idő: mint tegnap.

 

Nov. 21. péntek

Feladatunk forgalomirányító közegek biztosítása a két várost összekötő hídnál, melyet csak egyirányú forg[alom]ra állítottak helyre ideiglenesen. A reggeli órákban a város repteréről hazafelé induló bombázóink közül egy felszállás közben visszacsúszott a földre, és összeroncsolódott. Hír szerint személyzetének komolyabb baja nem történt.

Idő: borult, éjjel havazás.

 

Nov. 22. szombat

A zászlóalj a helybeli fürdőben tisztálkodik, (mely nagyon ráfér már) este mozielőadáson vesz részt.

Derült, száraz hideg idő.

 

Nov. 23. vasárnap

Délelőtt Istentisztelet felekezetek szerint. Este a 

 a „Mindig csak Te" című filmvetítés, utána háborús híradó.

 

Nov. 24. hétfő

Eseménytelen nap. Este a rádióban meghallgattuk a Dnyepropetrovszki hídfőben, zászlóaljunk bevetéséről készült hangfelvételt.

Idő: mindkét nap száraz, hideg.

 

Nov. 25-26-27.

A fenti három napon említésre méltó esemény nem volt. Vártuk a továbbvonulási parancsot, mely 27-én este meg is érkezett.

Idő: borult, havas, hideg.

 

Nov. 28. péntek

7 h-kor 

 csoportjával mi is útnak indulunk Vinnyicára. Egész nap igen rossz állapotban lévő földutakon vonultunk. Úgy látszik, akik hazafelé mennek, ráérnek a számukra kijelölt rossz földúton is hazadöcögni. Éjszakára Szakszagan községben szállásoltunk el, hova 16 h-ra érkeztünk meg. Ha naponta csak ennyi utat tudunk megtenni, tavaszra sem érünk haza.

Idő: derült, szeles, hideg.

 

Nov. 29. szombat. Novaja Praga

6h-kor indulás Szakszaganból. Az útviszonyok továbbra is rosszak, a haladás lassú. A ma megtett út sem több mint a tegnapi volt. Csak a kocsijaink bírják ki ezt az utat! Délután megérkezve Novaja Pragaba, egy iskolában szállásolunk be éjszakára, hol elfogadható a meleg.

Idő: borult, délután havazás.

 

Nov. 30. vasárnap. Kirovográd

7 h-kor indulás. Innen már az útviszonyok jók egészen Kirovográdig, hová 11.30 h-ra meg is érkeztünk, hol kielégítő szállásunk akadt. A város nagy kiterjedésű, rendezetlen utcák és házakkal, melyek a városért folyó súlyos harcok következményei. Hatalmas repülőtere hangárokkal, és számos gyára. Inkább ez utóbbiak fejlesztése, és nem a városé volt szem előtt tartva. Ez egyébként jellemző volt minden iparvárosra, amit eddig láttunk. Este mozielőadásra mentem, ahol az „Egy szilveszter est 1900-ban" című mulatságos filmet vetítették, melyet egy félóra háborús híradó előzött meg.

Idő: változó, de hideg.

 

Ezen a napon történt október 28.

1919

Alkoholtilalmat („prohibíciót”) rendelnek el az Egyesült Államokban.Tovább

1944

Budapesten illegálisan megalakult a kommunista párt ifjúsági szerve-zete, Kommunista Ifjúmunkás Szövetség néven.Tovább

1956

A Szabad Népben megjelent a „Híven az igazsághoz” című vezércikk. A szerkesztőség, elemezve a forradalom történéseit, megállapította: „Nem...Tovább

1962

Nyikita Hruscsov szovjet pártfőtitkár bejelenti, hogy visszavonják Kubából az atomrakétákat. Lezárul a kubai rakétaválság.Tovább

1978

Magyarországon bevezetik a személyi számot, mint azonosító jegyet.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Háborúk, nemzetközi konfliktusok a 20. század második felében

 

„Si vis pacem, para bellum” – „Ha békét akarsz, készülj a háborúra”, hangoztatták az ókori rómaiak. A fegyveres küzdelem, a háború valóban a társadalmi lét egyik meghatározó jellemzője. Az emberiség történetét a háborúk sorozatának is tekinthetjük. Az idők során számos magyarázat született arra nézve, hogy mi váltja ki a háborús erőszakot. Egyesek szerint a háború az emberi nem eredendő agresszivitásából fakad. A 16‒17. században élt angol filozófus, Thomas Hobbes azt hangsúlyozta, hogy az emberek közötti erőszak elsődleges oka a nyereségvágy, a bizalmatlanság, a dicsőségre és a hírnévre való törekvés. Ebből kiindulva úgy vélte, hogy az erőszak elve és gyakorlata állami szinten is az ember egoista természetéből fakad. Mások, mint például Carl von Clausewitz porosz katonai teoretikus, a politikumból indultak ki. Clausewitz az 1834-ben megjelent, „A háborúról” (Vom Kriege) című könyvében fogalmazta meg sokat idézett, híres tételét: „A háború a politikának a folytatása csupán, csakhogy más eszközökkel.” Ezzel arra utalt, hogy a katonai erő alkalmazása nem öncélú, hanem mindig a politikai mérlegelés határozza meg. „A politika az értelem, a háború azonban pusztán eszköz” ‒ írta. Michel Foucault francia történész, filozófus viszont az 1970-es években megfordította Clausewitz tételét. Feltette a kérdést, miszerint a béke nem csupán a háború egyik formája-e, és szellemesen azt állította, hogy valójában a politika a háború folytatása más eszközökkel.

A 20. század nemcsak a tudományos-műszaki fejlődés, a globális kultúrák és a világkereskedelem kialakulásának kora volt, hanem az egymást követő nemzetközi konfliktusok, a pusztító háborúk időszaka is. Az első világháború gépesített tömegháború volt, a második pedig olyan „totális” konfliktus, amely nem tett különbséget katonák és civilek között. Az 1945 után kétpólusúvá vált világ több mint négy évtizedig tartó fő konfliktusa, a hidegháború szerencsére soha nem alakult át valódi háborúvá. A szembenálló felek ugyanis tisztában voltak azzal, hogy a világot elpusztító jellege miatt egy nukleáris háború – Clausewitz tézisével ellentétben – nem lehetne semmiféle politika folytatása. A harmadik világban ugyanakkor ezt az időszakot több száz fegyveres konfliktus jellemezte, melyekben rendszerint a két nagy katonai tömb is részt vett, így például a koreai vagy a vietnámi háborúban. A hidegháború a szovjet blokk összeomlásával, majd a Szovjetunió 1991-es széthullásával ért véget. Ezzel megszűnt a kétpólusú világ, és az Amerikai Egyesült Államok maradt az egyetlen szuperhatalom.

Az ArchívNet idei 3. számának fő témája tehát: „Háborúk, nemzetközi konfliktusok a 20. század második felében”. Szerzőink közül Szőke Zoltán a vietnámi háborúról ír. Magyar és amerikai levéltári források tanulmányozása alapján ugyanarra az újszerű következtetésre jut, mint a New Cold War History nemzetközi történeti iskola képviselői, éspedig arra, hogy a hidegháború idején a nemzetközi válságszituációk kialakulásában vagy azok enyhítésében legalább akkora – ha nem nagyobb – szerepe volt a szuperhatalmak kisebb szövetségeseinek, mint maguknak a szuperhatalmaknak. Ez azt jelenti, hogy az egész korszakról ‒ így a vietnámi háborúról is ‒ alkotott eddigi képünket újra kell értékelnünk. Garadnai Zoltán szintén hidegháborús témát választott: a magyar‒francia diplomáciai kapcsolatok egyik kritikus, 1959‒1967 közötti időszakát elemzi Radványi János magyar diplomata vízumügyén keresztül. Seres Attila folytatja az 1980-as évek második felében kezdődött karabahi konfliktus hátteréről szóló korabeli magyar diplomáciai jelentések publikálását. Írásának első részét folyóiratunk idei 1. számában közöltük. Két további forrásközlést is olvashatunk e számban: Horváth Gergely Krisztián egy ismeretlen szerző ‒ valószínűleg Komjáthy (Kring) Miklós ‒ 1945-ös feljegyzését közli arról, hogyan képzelték el a marxisták Magyarországon a telepítést és az iparosítást, míg Kiss András Per Arboe Rasmussen dán újságíró 1960-as magyarországi tevékenysége kapcsán vázolja fel a kádári propaganda szerepét az országimázs alakításában.

 

Végül tájékoztatnom kell a Tisztelt Olvasót a szerkesztőségünkben végbement változásokról. Csonka Laura és Farkas Andrea e lapszám megjelenésével egyidejűleg távozik a szerkesztőségből. Laura 2016-tól, Andrea 2014-től szerkesztette a lapot példás hozzáértéssel, szorgalommal és lelkesedéssel. Az ő érdemük is, hogy az ArchívNet szakmai körökben, de a történelem iránt érdeklődő szélesebb olvasóközönség soraiban is egyöntetű elismerésnek örvend! Szerkesztőségünk ugyanakkor új tagokkal bővült. Az új szerkesztők: Balogh János Mátyás, Főcze János, Miklós Dániel és Wencz Balázs ‒ e lapszám már az ő munkájuk eredménye is. További sok sikert kívánok mind a távozó, mind az új szerkesztőtársaknak!

 

Budapest, 2021. augusztus 18.

 

L. Balogh Béni

főszerkesztő