1944 – A Frantic fedőnevű légi hadművelet: A brit és amerikai légierő több csapást mér magyarországi célpontokraTovább
„Utász előtt nincs akadály..." 2.
Béres Lajos naplója - második rész
„Az áthajózás másnap délutánján megérkezik a haditudósító szolgálat kocsijával Budinszki Sándor a magyar rádió riportere [...] most alig akadt munkám, volt időm szemmel kísérni Budinszki ténykedését, amelyben több volt a blöff, úgy mozzanatokban, mint szövegben, mint a valós helyzet. Most döbbenek rá, hogy milyen más látni egy riport helyszínét és más hallani a riporter szájából. [...] Pethő százados rakodó tiszt, a rakpartnak közelébe sem engedte, így a hátrább várakozó páncélosok között, mesterségesen mímelt motorzajjal és a hozzáadott saját lelkesítő szövegével érzékelteti a komprakodást."
November
Nov. 1-től. Áp. ua.
A zászlóalj feladata változatlan. 1-én Faller százados 11 fővel, 2 Rába Botond terepjáró gépkocsival egy kb. 500 kilométeres út szemrevételezésére küldetik, melyet a Gyorshadtest részére kell végeznie. 7-én Kliment hadnagy egy hadtestparancs értelmében Orelj térségét szemrevételezi egy új utánpótlást szállító út létesítése céljából. Ugyanekkor Faller százados feladata végeztével, kíséretével együtt visszatér az út szemrevételezésről, de betegen. 8-án Faller századosnak legépelem az út szemrevételezésről szóló jelentését, melyet - az úton szerzett erős kifázása dacára - személyesen viszi el a hadtest-parancsnoksághoz. Ez a 6 napig tartó, rossz időben és útviszonyok között végrehajtott feladat fiatal embert is megviselt volna, nemhogy egy 50 éveset. Az idő 7-ig borult, szeles, esős, 8-án derült, naposra fordult, mely 9 és 10-én is tartott. A rossz útviszonyok miatt a postaforgalom is szünetel. Két hete elmúlt, hogy postát kaptunk. A fenti napok alatt sikerült némileg jobb szállást is találnunk.
Nov. 11. kedd. Pokrovszkoje
A Gyorshadtest műszaki parancsnok Nyisztor őrnagyot Oreljkára rendeli eligazítás végett. Az időjárás kezd javunkra fordulni. Reggelre erős talaj menti fagy és hóhullás, mely 8 h-kor pár centi vastagon fedi a földet. Délben enyhül, szélvédett helyen kevés olvadás. Este derült, a fagyás erősen érezhető.
Nov. 12. szerda. Áp. ua.
A hadtest által leadott távmondat értelmében a zászlóaljtörzs székhelyét Cserjavcsinára helyezze át, és alakulataival a hadtest visszavonulási útját helyezze karba, miután a hadtest a hadműveletekből kivonódik, és haza vonul. Az idő napközben is fagypont alatt van, délután további hősüllyedés. Éjfélkor mínusz 10° alá süllyedt. Erős, dermesztő északi szél fúj.
Nov. 13. csütörtök. Áp. ua.
A feladatunk változatlan. A legénység örömmel vette a Gyorshadtest hazavonulásának hírét. Különös esemény nincs.
Idő: mint tegnap.
Nov. 14. péntek. Áp. ua.
A zászlóaljtörzs is előkészül a holnapi indulásra. Gépkocsira málházás, stb. Az erős fagyok miatt már járhatók az utak, nincs már elakadás. Most már a sárba mélyült keréknyomokkal van itt-ott probléma, de ez már nem veszélyes. Nov. 15. szombat Cserjavcsina. A zászlóaljtörzs 8 h-kor indul. Az út fagyos, göröngyös, csak a fagyos keréknyomok simák, amelyekből a mélységük miatt szinte lehetetlen kivenni a járműveket. Délután 15 h-ra érkezünk Cserjavcs[iná]ra, hol most sikerül jobb szállásra találnunk, mint jövetelünkkor.
Idő: délelőtt borult, délután derült hideg.
Nov. 16. vasárnap. Áp. ua.
A zászlóalj részére pihenő. A zászlóaljtörzs szerelői a rossz úton előadódott hibák kijavítását végzik a gépkocsikon. Mivel a fagyok beálltával az útviszonyok megjavultak, a lánctalpas vontatókat itt hagyjuk a kolhozban. A mi hátravonulásunk a lánctalpas két orosz vezetőjét nagyon lehangolta, mert az ők lakhelyük - ami már nem volna messze - nem került még a mi megszállásunk alá. Mivel a köztünk töltött idő alatt olyan rendesek és mindenben segítőkészek voltak a tisztikar úgy döntött, hogy magyar és német nyelvű igazolvánnyal (kidomborítva benne jó magaviseletüket) többnapi élelemmel és némi pénzadománnyal, Golubovkán hagyjuk őket, hogy próbáljanak valamit kezdeni ők is a lassan meginduló életben, amíg eljön az idő, hogy a már nem túl messze lévő családjukhoz hazatérhetnek. Az igazolványokat mindkét nyelven legépelem és pecséttel ellátva Faller százados (ki tud velük beszélni) átadja, megköszönve a nálunk kifejtett tevékenységüket.
Idő: derült napos a déli órákban gyenge olvadás.
Nov. 17. hétfő. Golubovka
A továbbvonulásra az előkészületek már a hajnali órákban megkezdődtek. Nyisztor őrnagy zászlóaljparancsnok a tegnap este kapott hadtestparancs szerint egy felderítő csoporttal és a hadtesttől kiutalt R.16-os adó-vevő rádióval a korahajnali órákban útra kelt Vinnyicára a hadtest hazavonulási útjának szemrevételezésére. A zászlóalj parancsnokságot Faller százados veszi át. Az éjszakai hideg a Hofferek hűtőjében kisebb kárt okozott. Ezek megjavítása miatt a zászlóaljtörzs visszamaradt része csak az esti órákban érkezik Golubovkára. A zászlóaljtörzs műszaki anyagának egy része - a kocsikon való helyszűke miatt - Cserjavcsinán marad.
Idő: reggel fagyos, ködös, délután derült, enyhe.
Nov. 18. kedd. Áp. ua.
A Cserjavcsinán maradt műszaki anyagokat ma utánunk hozták. A két orosz barátunktól itt elbúcsúzunk, ami kicsit rosszul esik azután a 3 és fél hónapi együttlét után. Annyira hozzánk tartozónak éreztük már őket, és most itt hagyjuk mindkettőt a bizonytalanságban. Faller százados Dnyepropetr[ovszk]ba megy a hazaszállításhoz szükséges intézkedések végett. A gh. élelmet vételez az ellátó oszlopnál a hosszabb ideig tartó útra. Menetkészültség a holnapi indulásra.
Idő: borult, fagyos, hideg.
Nov. 19. szerda
8 h-kor indulás és 13 h-kor érkezünk Dnyepropetr[ovszk]ba, hol azt a sok nehéz napot átéltük. A régi helyünkön sikerült a szállásunk, hol az akkori ismerősök örömmel kerestek fel bennünket.
Idő: mint tegnap.
Nov. 20. csütörtök
A zászlóaljtörzs az alárendelt alosztályaival kilép a Gyorshadtestből és a
parancsnoksága alá lép. 8 h-kor indulás Dnyeprodzserzsinszk-be, hová 12 h-ra érkezik. Szállás egy ipariskolában. A városban megindult az élet. Az iskolák megnyitottak, gyárak üzemelnek, villamos közlekedés helyreállítva, szórakozóhelyek megnyitva. A város főterén már ott áll mészkőtalapzaton a kiterjesztett szárnyú német sas, karmai között a horogkereszttel. Véleményünk szerint ezt már készen hozzák a harcoló csapatok után, melyet egy elfoglalt nagyobb helység főterén rövid idő alatt felállíthatnak, hogy - Faller százados szerint - ezzel is fitogtathassák gőgjüket.Idő: mint tegnap.
Nov. 21. péntek
Feladatunk forgalomirányító közegek biztosítása a két várost összekötő hídnál, melyet csak egyirányú forg[alom]ra állítottak helyre ideiglenesen. A reggeli órákban a város repteréről hazafelé induló bombázóink közül egy felszállás közben visszacsúszott a földre, és összeroncsolódott. Hír szerint személyzetének komolyabb baja nem történt.
Idő: borult, éjjel havazás.
Nov. 22. szombat
A zászlóalj a helybeli fürdőben tisztálkodik, (mely nagyon ráfér már) este mozielőadáson vesz részt.
Derült, száraz hideg idő.
Nov. 23. vasárnap
Délelőtt Istentisztelet felekezetek szerint. Este a
a „Mindig csak Te" című filmvetítés, utána háborús híradó.
Nov. 24. hétfő
Eseménytelen nap. Este a rádióban meghallgattuk a Dnyepropetrovszki hídfőben, zászlóaljunk bevetéséről készült hangfelvételt.
Idő: mindkét nap száraz, hideg.
Nov. 25-26-27.
A fenti három napon említésre méltó esemény nem volt. Vártuk a továbbvonulási parancsot, mely 27-én este meg is érkezett.
Idő: borult, havas, hideg.
Nov. 28. péntek
7 h-kor
csoportjával mi is útnak indulunk Vinnyicára. Egész nap igen rossz állapotban lévő földutakon vonultunk. Úgy látszik, akik hazafelé mennek, ráérnek a számukra kijelölt rossz földúton is hazadöcögni. Éjszakára Szakszagan községben szállásoltunk el, hova 16 h-ra érkeztünk meg. Ha naponta csak ennyi utat tudunk megtenni, tavaszra sem érünk haza.Idő: derült, szeles, hideg.
Nov. 29. szombat. Novaja Praga
6h-kor indulás Szakszaganból. Az útviszonyok továbbra is rosszak, a haladás lassú. A ma megtett út sem több mint a tegnapi volt. Csak a kocsijaink bírják ki ezt az utat! Délután megérkezve Novaja Pragaba, egy iskolában szállásolunk be éjszakára, hol elfogadható a meleg.
Idő: borult, délután havazás.
Nov. 30. vasárnap. Kirovográd
7 h-kor indulás. Innen már az útviszonyok jók egészen Kirovográdig, hová 11.30 h-ra meg is érkeztünk, hol kielégítő szállásunk akadt. A város nagy kiterjedésű, rendezetlen utcák és házakkal, melyek a városért folyó súlyos harcok következményei. Hatalmas repülőtere hangárokkal, és számos gyára. Inkább ez utóbbiak fejlesztése, és nem a városé volt szem előtt tartva. Ez egyébként jellemző volt minden iparvárosra, amit eddig láttunk. Este mozielőadásra mentem, ahol az „Egy szilveszter est 1900-ban" című mulatságos filmet vetítették, melyet egy félóra háborús híradó előzött meg.
Idő: változó, de hideg.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt június 02.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Örömmel adjuk hírül, hogy megjelent az ArchívNet idei második száma. A mostani lapszám négy forrásismertetése a 20. század második felébe, azon belül a Kádár-rendszer időszakába kalauzolja el az olvasókat. A dokumentumok által bemutatott események különlegesnek mondhatók: megelevenedik előttünk az utolsó Magyarországon kivégzett nő bűnügye, betekinthetünk egy beszéd legépelt szövegén keresztül a Kádár-korszak nőpolitikájának átalakításába, valamint egy Ukrajnában fennmaradt beszámoló révén szó esik arról, hogy miként tudott egy alkalommal Grósz Károly sikert aratni a nemzetpolitika terén.
Az időrendet követve a sorban az első Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) forrásismertetésének második része, amelyben Zágon József Mindszenty Józsefnek szóló levelének a tervezetét mutatja be. Az elküldött levél még nem került elő, azonban elég valószínű, hogy azt az akkoriban az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségén tartózkodó Mindszenty kézhez kapta. Az esztergomi érsek egy későbbi levelében ugyanis felfedezhető Zágon papírra vetett gondolatainak a nyoma.
Dulai Péter (doktorandusz, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Rendészettudományi Doktori Iskola) korábban már bemutatta az ArchívNet hasábjain a Magyarországon utolsó előttiként kivégzett nő esetét. Ezúttal az utolsó kivégzett, a többszörösen büntetett előéletű Besze Imréné ügyét mutatja be bírósági iratok alapján, aki 1967 szeptemberében gyilkolta meg nyereségvágyból Kertész Lajosnét Gyöngyösön.
Besze Imréné büntetőügye még zajlott, amikor 1968 májusában Székesfehérvár adott otthont egy népességtudományi konferenciának, ahol az egyik előadó Ortutay Zsuzsa volt. Beszéde szövegét Svégel Fanni (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Történelemtudományi Doktori Iskola) ismerteti, aki Ortutay Zsuzsa szavai alapján tárja az olvasók elé, hogy az 1960-as években milyen minőségi változás ment végbe a magyarországi nőpolitikában.
A Kádár-korszak legvégének egy mindössze félnapos eseményét mutatja be Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár): Grósz Károly kárpátaljai villámlátogatását. Ugyan Grósz és Nicolae Ceausescu aradi találkozója katasztrofális következményekkel járt a magyar politikus hírnevére nézve, az 1989. április 3-án lezajlott kárpátaljai útját mégis egyfajta sikerként könyvelhette el. Terjedelmi korlátok miatt a forrásismertetés első részét adjuk közre mostani számunkban.
A második idei számunk számára forrásismertetéseket küldő és publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Felhívjuk továbbá leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége idén is várja a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2023. május 19.
Miklós Dániel
Főszerkesztő