„Utász előtt nincs akadály…” 4.

Béres Lajos naplója – negyedik rész

„Mivel – mi hazamenők–, minden felszerelést le kellett, hogy adjunk, nem tudjuk, hogyan néznek reánk odahaza, hogy fegyvertelenül érkezünk haza, csak a sima derékszíjat hagyták nálunk. Sok bosszúságot és keserűséget kell lenyelnünk, mert ilyen rossz hadsereg-szervezést, amilyet most Jány vezérezredes csinál, aligha fordult még elő. Csupa fejnélküli kapkodás az egész. Naponként intézkednek újabb formákban megmásítva az előbbieket.”

1943. márc. 1. Hétfő. - Áp: ua.

Reggel a leg[énység] részére szerelvény rendbehozatali parancs. A rövidesen beérkező századaink részére szállásbiztosítás és előkészítés. Közben várjuk a további parancsot. A nap folyamán különös esemény nem volt. Este parancsot kapok a reggeli indulásra.

Idő: szeszélyes, hózápor napos idővel váltakozva.

 

1943. márc. 2. Kedd. - Szemipolki

Indulásunk előtt századaink beérkeztek Koralezbe, és az elkészített szálláson lepihentek. A zászlóaljtörzs 7h-kor indul Szemipolkiba, ahová beérkezve magánházaknál sikerült szállást találni. Itt van a tábori postahivatal is, és délután sok elmaradt levelet megkaptunk. Véletlenül találkoztunk egy tüzérrel, aki megerősítette Szabó Sándor bácsi halálát. Ő is, mint a hadtesthez vezényelt, együtt vonultak a jan. 18.-án megtámadott gépkocsi oszlopban Nyikolajevkán.

Idő: változó, havas eső, széllel.

 

1943. márc. 3. Szerda. - Áp. Ua.

Mivel - állítólag - a környéken nagy partizántevékenység van, ma reggel a csapatcsendőrrel parancsot kapunk a szálláshelyek átkutatására. Ezzel szemben kifejtettem véleményemet, amely szerint - már a múlt évben tapasztalt - velünk, magyarokkal szembeni barátságát az ukrán lakosságnak - ily messze a frontvonaltól - a házkutatásokkal járó zaklatás, ellenszenvet vált ki a lakosokból. Ők épp úgy félnek a partizánoktól, talán még jobban, mint mi. Az ellenvéleményem meghallgatása után, feletteseim visszavonták a parancsot, amelyet nem szívesen vett tudomásul a közutálatnak örvendő csapatcsendőrünk. 8h-kor parancskihirdetésre állítom fel a zászlóaljtörzset, amelyen felhívják a figyelmet a minél nagyobb fegyelemre, katonás magatartásra, ruházat és szerelvény rendbehozatalára. A hadsereg parancsnokság ezen parancsa inkább illene az otthoni hadsereg tagjaira, mint ennek a roncs hadseregnek túlélőire. Délelőtt hírét vettük, hogy Kurszk és Belgorod között a németek megállították az ellenség előnyomulását. Századaink 850 km utat tettek meg idáig az utóvédharcokkal járó viszontagságok között. Beszállásolásuk után kétnapi pihenőt kaptak. Ma reggel Sitery főhadnagy előre ment Kijev mellé egy faluba szállást csinálni. Este visszatérve közli, hogy szállás nincs, mert az ott kapott utasítás szerint, átmegyünk a Dnyeperen. Reménykedünk a mielőbbi hazamenetelben.

Idő: változó, szeszélyes havazással.

 

1943. márc. 4. Csütörtök. - Áp: ua.

A tegnap megjelent és felolvasott hadsereg szerint megkezdődnek a reggeli csuklógyakorlatok. Nem tudjuk, hogy ezt milyen elgondolás szülte a hadsereg-parancsnokságnál, de ennek az agyonfáradt csapatoknak ez egyáltalán nem hiányzik. Ebéd után orvosi vizsga. Délután zsoldfizetés, először január 10-e óta. Postát ismét kaptunk hazulról. Este segítek Kormos postakezelőnek a legénység hazaküldendő zsoldját előkészíteni postai feladáshoz.

Idő: derült, szeles, hideg.

 

1943. márc. 5. Péntek. - Áp: ua.

Helyzet változatlan. Délután értesülünk, hogy az éj folyamán, a környéken egy német személygépkocsit két falu közötti úton a partizánok megtámadtak, és utasait lemészárolták, lakosságát partizán rejtegetés címén kiirtották, megszigorítva ez eljárást a sűrűn előforduló esetek miatt. A németeknek ezen megtorló intézkedéseivel mi nem értünk egyet, és elítéljük, mert a falvakban megbúvó partizánokkal szemben a lakosság lehetetlen és ki van szolgáltatva a partizánok minden atrocitásainak, amelyek miatt ártatlanul kell pusztulniok. Újabb hír: Harkovnál a németek 2 orosz páncélos hadosztályt bekerítéssel felmorzsoltak. Postát ma is kaptunk.

Idő: mint tegnap.

 

1943. márc. 6. - 7. - 8. - Áp: ua.

6-án: helyzet változatlan, eseménytelen nap.

7-én: Reggel parancskihirdetés a holnapi továbbvonulással kapcsolatban. A nap folyamán élelem és üzemanyag felvételezések a továbbvonuláshoz. Hír szerint Kijevnél kel át zászlóaljunk a Dnyeperen.

8-án: A helyzet változatlan. Ma nem indulunk. Különös esemény nincs. Este intézkedést kapok a holnapi továbbindulásra.

Idő: derült, tavaszias, szélvédett helyen olvadás.

 

1943. márc. 9. kedd. - Brovari

5h-kor indulás. Útirány Kijev. 9h-kor érkeztünk Brovariba, ahol újabb parancs értelmében elszállásolunk. Eddigi intézkedés szerint ma délelőtt át kellett volna jutnunk a Dnyeperen. Délben szállásunk előtt ebédelt meg a menetben lévő szolnoki 104. utászszázad. Kijev ide 18 km, honnan ide villamos pálya van kiépítve, ami jelenleg nem üzemel. Itt van felállítva a Kijevi rádióleadó torony, amely most magyar adást sugároz.

Idő: derült, enyhe olvadás.

 

1943. márc. 10. Szerda. - Áp: ua.

Gépkocsik karbantartása. Zászlóaljunk a mai nap hadseregparancsnoki dicséretet kap, az utóvédharcokban tanúsított magatartásért. Egy újabb megalázó hír. Berlinben a németek 12 frontról szökött magyar tisztet szedtek össze.

 

1943. márc. 11. - 13-ig. Áp: ua.

Eseménytelen napok.             Az elrendelt csuklógyakorlatból nincs semmi.

Idő: derült, éjjel kisebb fagyok.

 

1943. márc. 14. Vasárnap. - Áp: ua.

Helyzet változatlan. Délután parancsot kapok, hogy a gépkocsivezetők csináljanak ékeket a kerekek alá, mert vasúti szállítással megyünk tovább. Az itteni szállásunkon eddigi napjaink kellemesen teltek, melyhez hozzájárult a rendes és szimpatikus ukrán házigazdánk családjának a barátsága is. A „mi családunk" ma este vacsorára konzervpörköltet főzött tört burgonyával, amelyen vendégül láttuk a háziakat és háziasszonyunk barátnőjét is. Az estét kellemesen töltöttük a háziakkal együtt.

Idő: derült, hideg szél.

 

1943. márc. 15. Hétfő. - Áp: ua.

Délelőtt a zászlóaljtörzs, nemzeti ünnepünk alkalmából, tábori misén és Istentiszteleten vett részt. A tábori lelkész méltatta a nap jelentőségét, amelyet, mint mondotta, odahaza az ünnepségeken kívül, lakomák mellett is szoktak ünnepelni. Részünkről azonban szomorú e nap, - emlékezett meg az elmúlt eseményekről - mint mondotta; hadseregünk olyan volt, mint egy tojás, amelynek belsejét a férgek kiették, és az első nyomásra összeroppant. De nem tartózkodott őszintén részletezni ennek okát sem, amelyek nagy része előttünk is ismeretes és átélt esemény. Sajnos, hogy ezt az őszinte igaz beszédet épp azok nem hallják, akiknek hallani kellene, hogy éreznének némi lelkiismeret furdalást, ha egyáltalán van lelkük! Délután a legénység hírül vette, hogy a zászlóaljtörzsnél előléptetésre készül a tisztikar. Egyes rangra vágyók már is tárgyalják az eshetőségeket, és sűrűn forgolódnak a zászlóalj iroda körül.

Idő: változatlan.

  

1943. márc. 18. Csütörtök. - Áp: ua.

Helyzet változatlan. A déli órákban megtartott parancskihirdetés szerint a f. hó 16-án kelt 61. sz. zászlóalj-parancsnoksági napiparancs értelmében a zászlóaljtörzs állományában végrehajtott előléptetések során, őrmesteri rendfokozatot kaptam, amely - mint tartalékos állományút - váratlanul ért. Ugyanekkor a tőlem idősebb, hízelgő, rangra vágyó szakaszvezetőket csalódás érte, mivel a várt előléptetésük elmaradt. A nap folyamán más esemény nem volt.

Idő: derült, hideg, éjjel erős fagy.

 

1943. márc. 19. - 20. P. - Sz. - Áp: ua.

Helyzetünk változatlan.

19-én este Brovaritól D[él]nyugatra a németek ismét felgyújtottak egy falut, mert lakossága állítólag partizánokat rejtegetett. Ezzel az általunk elítélt erélyes intézkedéssel sem tudnak rendet teremteni ezen az erdős vidéken, ahol az elszaporodott partizán bandák sok kellemetlenséget okoznak a németek elleni akciójukkal, amelyért a németek a lakosságon alkalmaznak retorziót. Este a Kijevi kis színtársulat kijött Brovariba, és az itteni színházban bemutatta a „Víg özvegy" című színdarabot, orosz nyelven, amelyre sokan elmentünk megnézni. E 3 felvonásos operettet, néhány szereplő 1 felvonásban előadta, amit mi a még kialakulatlan színházi helyzetnek tulajdonítunk.

Idő: mint tegnap.

 

1943. márc. 21. Vasárnap. - Áp: ua.

10h 30-kor sürgős parancs érkezik, hogy a zászlóaljtörzs vasúti szállítással hátramenő része azonnal induljon a teherpályaudvarra berakodás végett, amely meg is történt. A zászlóaljtörzs szűkebb része tengelyen [gépkocsin] folytatja útját a gyűjtőhelyre. Délután parancsot kapok a holnapi 6h-kori indulásra. Este, háziasszonyunk és barátnője megkértek, hogy kísérjem el őket a színházba - mivel a férje nem megy velük - ők meg este félnek az utcára menni. Így még egyszer megnéztem az előadást, amely után hazatérve, ők láttak vacsorán vendégül bennünket, akik náluk voltunk szálláson. A háziak sokrétű érdeklődése folytán az estét most is kellemesen töltöttük.

 

1943. márc. 22. Hétfő. - Kozsuhovka

4h 30-kor ébresztő. A reggeli elfogyasztása, 6h 30-kor Kijevnél átkeltünk a Dnyeperen. A város Kelet felől szép látványt nyújt, és jól látható az a várfal, amely még kb. a 16. században épült. A Dnyeper parti egykori szép kastélyoknak már csak a romjai láthatók, mert az októberi vörös forradalom idején felperzselték őket. Áthaladtunk a város azon részén is, amelyet az orosz csapatok a múlt évi harcok során a város kiürítése után aláaknázva felrobbantottak, és most csupa romhalmaz. A város peremterületén gyártelepek és nyomorúságos munkáslakások, kaszárnyák vannak. Jó karban lévő úton, szép erdős vidéken haladva 10h 15-kor érkeztünk a Kijevtől 162 km-re lévő Zsitomirba. Az ebéd elfogyasztása után, innen Északnak fordulva 86 km döcögős út után, 14h 40-kor érkeztünk Koroszténybe, ahol megkaptuk az eligazítást, tovább folytatva utunkat Északra a zászlóaljunk részére kijelölt Kozsuhovkai gyűjtőhelyre. E környéken gyűjtik össze a VII. hadtest műszaki alakulatainak maradványait. A vasúti szállítással jött gépkocsiijaink egyik sofőrje a vezetőfülkében használt és figyelmetlensége miatt felrobbant benzinmelegítőtől súlyos égési sérülést szenvedett, és kórházba szállíttatott. Szerencse, hogy a robbanáskor a szerelvény egy pályaudvaron vesztegelt, és a tüzet azonnal sikerült eloltani.

Idő: derült, hideg szél, éjjel fagy.

 

1943. márc. 23. Kedd. - Kozsuhovka

A tegnapi idejövetelünkkor - e békeéletet élő vidékén - az elszállásolást úgy oldották meg, hogy csak annyi személy szállásolt be egy családhoz, ahány nem csinált túlzsúfoltságot a lakásokban. Mivel a 2. magyar hadseregnek egymással összekavarodott egységeit és tagjait e környéken próbálják törzs alakulataikhoz visszairányítani, huzamos itt-tartózkodásra rendezkedünk be. Az elterjedt hírek szerint nem megyünk haza, hanem a hadsereget átszervezik. A hangulat az emberek között igen rossz!

Idő: változatlan.

 

1943. márc. 24. Szerda. - Áp: ua.

Délelőtt Koppány József bajtársammal a legénységi szerelvények számbavételét és anyagleltározást végeztünk. A zászlóaljtörzsnél új szervezést és beosztást csinálnak. Állítólag a 35 évnél idősebbeket és a nagy családosokat hazaküldik. A hangulat továbbra is rossz. Parancsot kapok az őrség megerősítésére.

Idő: változatlan.

 

1943. márc. 25. Csütörtök. - Áp: ua.

A tegnapi munkánkat folytattuk, és a mai nap be is fejeztük. Az emberek rossz hangulatán kívül egyéb említésre méltó esemény nem volt.

 

1943. márc. 26. Péntek. - Áp: ua.

Délelőtt a zászlóaljtörzs szerelvényeinek számbavételéről kimutatást készítettem. A zászlóalj vonatparancsnok parancsot kap a műszaki anyagveszteség megállapítására. Nagy a kavarodás, mert e fentieknek nem tudja módját találni az összes iratok hiánya miatt. Nem értjük a legfelsőbb vezetés ezen intézkedését azok után, amin ez a hadsereg jan. 12. óta átesett. Úgy látszik, nekik fontosabb az anyag-, mint az emberveszteség megállapítása! Állítólag az átszervezéssel a zászlóaljparancsnokunkat is áthelyezik. Kíváncsiak vagyunk, mi lesz ezeknek a fejetlen intézkedéseknek a vége?

Idő: változatlan, derült, hideg, szeles.

 

1943. márc. 27. Szombat. - Áp: ua.

A zászlóaljtörzs ma Koroszténybe volt fürödni és fertőtleníteni, amely mindenkinek jól esett. Megérte a fáradságot, amelyért oda-vissza 5-5 km-t gyalogoltunk. Reméljük, megszabadultunk a tetveinktől? A tisztikarunk próbálkozik valamilyen megoldást találni az anyagveszteség megállapítására.

Idő: tavaszias, de hideg.

 

1943. márc. 28. Vasárnap. - Áp: ua.

Ma délelőtt 11h-kor nagy ünnepség volt. Az itt összpontosított utász műszaki csoport részére, tábori mise és Istentisztelet volt tartva. Utána ünnepség volt a Doni és az utóvédharcokban elesett bajtársaink emlékére, amelyen megjelent

a VII. hadtest műszaki parancsnoka. Szemlét tartott a műszaki csoport felett, majd beszédet intézett hozzá. Megemlékezett a 42-43. évi kemény harcainkról, amelyből zászlóaljunk derekasan kivette a részét. „Utász bajtársaim! - mondotta beszédében - legények voltatok a gáton, és a legkeményebb harcokban is magyar utászokhoz méltóan álltátok meg helyeteket. Az ezévi visszavonulásban tanúsított, bajtársias és példás magatartásotokért megdicsérlek benneteket, mert fegyvereiteket magatokhoz szorítva, parancsszóra vonultatok vissza, és ahol kellett, keményen szembeszálltatok az ellenséggel. Neveiteket aranybetűvel fogják felírni a történelem lapjaira, és példaképül állítják a jövő nemzedéke elé!" Végül megköszönte a műszaki csoportnak az utóvédharcok alatt tanúsított fegyelmezett magatartását és kívánta, hogy minél hamarabb kerüljünk haza, szeretett hazánkba és családunkhoz. Az ünnepség végén, zászlóaljunk parancsnokának átadta a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét, és megemlékezett arról, hogy „ezt a kitüntetést, ti érdemeltétek ki részére!" Az ünnepség díszmenettel zárult.

Idő: borult, hideg.

 

1943. márc. 29. Hétfő. - Áp: ua.

Délelőtt a tisztikar az anyagveszteség megállapításán fáradozik. Ebéd után hadtest műszaki parancs felolvasás, ismét megdicsérve benne a műszaki csapatokat a téli kemény harcok során tanúsított, önfeláldozó magatartásukért, és azért a tisztek és legénység közötti szép együttműködésért, amelyet a visszavonulás alatt, az orosz páncélosok gyűrűjén való többszöri áttöréseknél tanúsítottak. Utána átadták Koppány József honvéd - felderítő rajom tagjának - a hadtest műszaki parancsnoki dicséretet a téli harcokban tanúsított kiváló szolgálataiért. Este újabb hadtest műszaki parancsnoki dicsérő okirat kiosztás volt a zászlóaljtörzsünk négy rádiósának a 942. augusztusi Doni támadásunk alatt tanúsított hősies magatartásukért.

Idő: borult, hideg, szeles.

 

1943. márc. 30. Kedd. - Áp: ua.

Az új átszervezési beosztások szerint a zászlóaljtörzs vonattiszthelyettes is én leszek az eddigi egyéb beosztásaim mellett. Tóth László hadnagyot, a zászlóaljtörzs alosztályparancsnokát az egyik századunkhoz akarták áthelyezni, de szerencsére ez ma megváltozott. Áthelyezését sajnáltuk volna, mert emberséges magatartásáért mindenki szereti. Beosztottjai érdekében minden jogtalannak vélt intézkedéssel szembe száll, amit a zászlóaljparancsnok, mint paragrafusos ember, nem szívlel tőle. Lehet, hogy az ezekből adódó nézetkülönbségek és viták miatt is akart az átszervezéssel megválni tőle!? Ezek és a hadsereg átszervezésével kapcsolatos, naponként változó, kapkodó intézkedések a tisztjeink között is nyomasztó hangulatot kelt.

 

1943. márc. 31. Szerda. - Áp: ua.

A zászlóalj irodában egész nap nagy erőfeszítéssel folyik a sok anyagveszteség megállapítása. Az utóvédharcok alatt eltűnt papírok hiányában, lehetetlen pontos veszteség felmérést végezni.

Idő: változó, estével borongós.

 

Ezen a napon történt február 07.

1906

Megalakul a brit Munkáspárt.Tovább

1920

A Vallás-és Közoktatásügyi Minisztérium által összehívott értekezleten elvi egyetértés született a numerus clausus (zárt szám)...Tovább

1933

Gróf Apponyi Albert magyar politikus (*1846)Tovább

1954

Jendrassik György magyar gépészmérnök, feltaláló (*1898)Tovább

1968

Ausztriában eltörlik a halálbüntetést.Tovább

  •  
  • 1 / 3
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

 

Az ArchívNet idén utoljára összevont számokkal jelentkezik. A publikált forrásismertetések meglehetősen széttartó tematikával bírnak, azonban öt írás mégis rendelkezik metszéspontokkal, hiszen szó esik az 1956 után berendezkedő rendszer tisztségviselőinek lekáderezéséről, a Kádár-kor apróbb, mindennapos visszaéléseiről és egyedülálló, súlyos bűncselekményeiről, illetve az 1945 után fokozatosan állami kontroll alá nyomott római katolikus egyházról is. Az említett írásoktól témájával a hatodik különül el, amely azonban jövőbeli kutatások számára bírhat gondolatébresztő jelleggel.

Az időrendiséget figyelembe véve az első forrásismertetés Somorjai Ádám OSB (emeritus vatikáni levéltáros, Pannonhalmi Bencés Főapátság) Mihalovics Zsigmond jelentéseit bemutató írásának második része: a Katolikus Akció országos igazgatójának több beszámolóját prezentálja, amelyekben Mihalovics részletekbe menően tudósította a szentszéki vezetést arról, hogy az állam milyen, egyre durvább módszerekkel kívánta az uralma alá hajtani a magyarországi római katolikus egyházat.

Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) írása már az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni időszak egyik intézményének, a Minisztertanács Személyügyi Titkárságának a működését tárja az olvasó elé, amely nem volt közismert, azonban a káderpolitikában 1957 és 1961 között mégis nagy szerepet töltött be.

Az 1950-es évek végén végrehajtott mezőgazdasági kollektivizálási hullám Fejér megyei következményeit mutatja be Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) egy jelentés nyomán: kisebb gazdasági visszaélésektől egészen a komoly sikkasztásokig terjed azon bűncselekmények listája, amelyek a kialakított gazdasági-társadalmi rendszerre adott védekező reakcióként is értelmezhetők.

A korabeli Magyarországon példa nélkül álló bűncselekmény, az 1973-as balassagyarmati túszdráma utóhatásait Bedők Péter (belügyi referens, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) és Halász Tibor (referens, az államhatalom felsőbb szervei, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) két irat segítségével világítja meg, amelyek különlegessége, hogy az egyes megszólalók (például a lehallgatott Kisberk Imre püspök, illetve Nógrád megyei munkavállalók) annak ellenére rendelkeztek az eseményről információval, hogy a hatóságok hírzárlatot rendeltek el.

Szintén egy, a korszakban egyedülálló, maga után hírzárlatot vonó bűncselekményt mutat be levéltári iratok segítségével Tóth Eszter Zsófia (történész–társadalomkutató, főmunkatárs, Mediaworks). A Szépművészeti Múzeumba 1983 novemberében tört be egy olaszokból álló bűnbanda, az elrabolt festményeket végül egy görögországi kolostorban találták meg a nyomozás során. Az „évszázad műkincsrablásáról szóló ismertetés egyik érdekessége, hogy olyan iratokat is kiválogatott a szerző, amelyek a Népszabadságban a hírzárlat ellenére megjelenő rövidhír utáni rendőrségi vizsgálat során keletkeztek.

Magyarország huszadik századi történének egy-egy eseményéről szóló forrásismertetésektől eltér témájában Kiss András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) írása, aki egy speciális forráscsoportot járt körül. A fényképek gyakran csak szemléltető eszközként, illusztrációként jelennek meg a történeti munkákban, azonban a fotók a történetírás – jelen esetben a gazdaságtörténet-írás – forrásai is lehetnek.

A hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2022. december 19.

Miklós Dániel
főszerkesztő