„Utász előtt nincs akadály…” 4.

Béres Lajos naplója – negyedik rész

„Mivel – mi hazamenők–, minden felszerelést le kellett, hogy adjunk, nem tudjuk, hogyan néznek reánk odahaza, hogy fegyvertelenül érkezünk haza, csak a sima derékszíjat hagyták nálunk. Sok bosszúságot és keserűséget kell lenyelnünk, mert ilyen rossz hadsereg-szervezést, amilyet most Jány vezérezredes csinál, aligha fordult még elő. Csupa fejnélküli kapkodás az egész. Naponként intézkednek újabb formákban megmásítva az előbbieket.”

1943. márc. 1. Hétfő. - Áp: ua.

Reggel a leg[énység] részére szerelvény rendbehozatali parancs. A rövidesen beérkező századaink részére szállásbiztosítás és előkészítés. Közben várjuk a további parancsot. A nap folyamán különös esemény nem volt. Este parancsot kapok a reggeli indulásra.

Idő: szeszélyes, hózápor napos idővel váltakozva.

 

1943. márc. 2. Kedd. - Szemipolki

Indulásunk előtt századaink beérkeztek Koralezbe, és az elkészített szálláson lepihentek. A zászlóaljtörzs 7h-kor indul Szemipolkiba, ahová beérkezve magánházaknál sikerült szállást találni. Itt van a tábori postahivatal is, és délután sok elmaradt levelet megkaptunk. Véletlenül találkoztunk egy tüzérrel, aki megerősítette Szabó Sándor bácsi halálát. Ő is, mint a hadtesthez vezényelt, együtt vonultak a jan. 18.-án megtámadott gépkocsi oszlopban Nyikolajevkán.

Idő: változó, havas eső, széllel.

 

1943. márc. 3. Szerda. - Áp. Ua.

Mivel - állítólag - a környéken nagy partizántevékenység van, ma reggel a csapatcsendőrrel parancsot kapunk a szálláshelyek átkutatására. Ezzel szemben kifejtettem véleményemet, amely szerint - már a múlt évben tapasztalt - velünk, magyarokkal szembeni barátságát az ukrán lakosságnak - ily messze a frontvonaltól - a házkutatásokkal járó zaklatás, ellenszenvet vált ki a lakosokból. Ők épp úgy félnek a partizánoktól, talán még jobban, mint mi. Az ellenvéleményem meghallgatása után, feletteseim visszavonták a parancsot, amelyet nem szívesen vett tudomásul a közutálatnak örvendő csapatcsendőrünk. 8h-kor parancskihirdetésre állítom fel a zászlóaljtörzset, amelyen felhívják a figyelmet a minél nagyobb fegyelemre, katonás magatartásra, ruházat és szerelvény rendbehozatalára. A hadsereg parancsnokság ezen parancsa inkább illene az otthoni hadsereg tagjaira, mint ennek a roncs hadseregnek túlélőire. Délelőtt hírét vettük, hogy Kurszk és Belgorod között a németek megállították az ellenség előnyomulását. Századaink 850 km utat tettek meg idáig az utóvédharcokkal járó viszontagságok között. Beszállásolásuk után kétnapi pihenőt kaptak. Ma reggel Sitery főhadnagy előre ment Kijev mellé egy faluba szállást csinálni. Este visszatérve közli, hogy szállás nincs, mert az ott kapott utasítás szerint, átmegyünk a Dnyeperen. Reménykedünk a mielőbbi hazamenetelben.

Idő: változó, szeszélyes havazással.

 

1943. márc. 4. Csütörtök. - Áp: ua.

A tegnap megjelent és felolvasott hadsereg szerint megkezdődnek a reggeli csuklógyakorlatok. Nem tudjuk, hogy ezt milyen elgondolás szülte a hadsereg-parancsnokságnál, de ennek az agyonfáradt csapatoknak ez egyáltalán nem hiányzik. Ebéd után orvosi vizsga. Délután zsoldfizetés, először január 10-e óta. Postát ismét kaptunk hazulról. Este segítek Kormos postakezelőnek a legénység hazaküldendő zsoldját előkészíteni postai feladáshoz.

Idő: derült, szeles, hideg.

 

1943. márc. 5. Péntek. - Áp: ua.

Helyzet változatlan. Délután értesülünk, hogy az éj folyamán, a környéken egy német személygépkocsit két falu közötti úton a partizánok megtámadtak, és utasait lemészárolták, lakosságát partizán rejtegetés címén kiirtották, megszigorítva ez eljárást a sűrűn előforduló esetek miatt. A németeknek ezen megtorló intézkedéseivel mi nem értünk egyet, és elítéljük, mert a falvakban megbúvó partizánokkal szemben a lakosság lehetetlen és ki van szolgáltatva a partizánok minden atrocitásainak, amelyek miatt ártatlanul kell pusztulniok. Újabb hír: Harkovnál a németek 2 orosz páncélos hadosztályt bekerítéssel felmorzsoltak. Postát ma is kaptunk.

Idő: mint tegnap.

 

1943. márc. 6. - 7. - 8. - Áp: ua.

6-án: helyzet változatlan, eseménytelen nap.

7-én: Reggel parancskihirdetés a holnapi továbbvonulással kapcsolatban. A nap folyamán élelem és üzemanyag felvételezések a továbbvonuláshoz. Hír szerint Kijevnél kel át zászlóaljunk a Dnyeperen.

8-án: A helyzet változatlan. Ma nem indulunk. Különös esemény nincs. Este intézkedést kapok a holnapi továbbindulásra.

Idő: derült, tavaszias, szélvédett helyen olvadás.

 

1943. márc. 9. kedd. - Brovari

5h-kor indulás. Útirány Kijev. 9h-kor érkeztünk Brovariba, ahol újabb parancs értelmében elszállásolunk. Eddigi intézkedés szerint ma délelőtt át kellett volna jutnunk a Dnyeperen. Délben szállásunk előtt ebédelt meg a menetben lévő szolnoki 104. utászszázad. Kijev ide 18 km, honnan ide villamos pálya van kiépítve, ami jelenleg nem üzemel. Itt van felállítva a Kijevi rádióleadó torony, amely most magyar adást sugároz.

Idő: derült, enyhe olvadás.

 

1943. márc. 10. Szerda. - Áp: ua.

Gépkocsik karbantartása. Zászlóaljunk a mai nap hadseregparancsnoki dicséretet kap, az utóvédharcokban tanúsított magatartásért. Egy újabb megalázó hír. Berlinben a németek 12 frontról szökött magyar tisztet szedtek össze.

 

1943. márc. 11. - 13-ig. Áp: ua.

Eseménytelen napok.             Az elrendelt csuklógyakorlatból nincs semmi.

Idő: derült, éjjel kisebb fagyok.

 

1943. márc. 14. Vasárnap. - Áp: ua.

Helyzet változatlan. Délután parancsot kapok, hogy a gépkocsivezetők csináljanak ékeket a kerekek alá, mert vasúti szállítással megyünk tovább. Az itteni szállásunkon eddigi napjaink kellemesen teltek, melyhez hozzájárult a rendes és szimpatikus ukrán házigazdánk családjának a barátsága is. A „mi családunk" ma este vacsorára konzervpörköltet főzött tört burgonyával, amelyen vendégül láttuk a háziakat és háziasszonyunk barátnőjét is. Az estét kellemesen töltöttük a háziakkal együtt.

Idő: derült, hideg szél.

 

1943. márc. 15. Hétfő. - Áp: ua.

Délelőtt a zászlóaljtörzs, nemzeti ünnepünk alkalmából, tábori misén és Istentiszteleten vett részt. A tábori lelkész méltatta a nap jelentőségét, amelyet, mint mondotta, odahaza az ünnepségeken kívül, lakomák mellett is szoktak ünnepelni. Részünkről azonban szomorú e nap, - emlékezett meg az elmúlt eseményekről - mint mondotta; hadseregünk olyan volt, mint egy tojás, amelynek belsejét a férgek kiették, és az első nyomásra összeroppant. De nem tartózkodott őszintén részletezni ennek okát sem, amelyek nagy része előttünk is ismeretes és átélt esemény. Sajnos, hogy ezt az őszinte igaz beszédet épp azok nem hallják, akiknek hallani kellene, hogy éreznének némi lelkiismeret furdalást, ha egyáltalán van lelkük! Délután a legénység hírül vette, hogy a zászlóaljtörzsnél előléptetésre készül a tisztikar. Egyes rangra vágyók már is tárgyalják az eshetőségeket, és sűrűn forgolódnak a zászlóalj iroda körül.

Idő: változatlan.

  

1943. márc. 18. Csütörtök. - Áp: ua.

Helyzet változatlan. A déli órákban megtartott parancskihirdetés szerint a f. hó 16-án kelt 61. sz. zászlóalj-parancsnoksági napiparancs értelmében a zászlóaljtörzs állományában végrehajtott előléptetések során, őrmesteri rendfokozatot kaptam, amely - mint tartalékos állományút - váratlanul ért. Ugyanekkor a tőlem idősebb, hízelgő, rangra vágyó szakaszvezetőket csalódás érte, mivel a várt előléptetésük elmaradt. A nap folyamán más esemény nem volt.

Idő: derült, hideg, éjjel erős fagy.

 

1943. márc. 19. - 20. P. - Sz. - Áp: ua.

Helyzetünk változatlan.

19-én este Brovaritól D[él]nyugatra a németek ismét felgyújtottak egy falut, mert lakossága állítólag partizánokat rejtegetett. Ezzel az általunk elítélt erélyes intézkedéssel sem tudnak rendet teremteni ezen az erdős vidéken, ahol az elszaporodott partizán bandák sok kellemetlenséget okoznak a németek elleni akciójukkal, amelyért a németek a lakosságon alkalmaznak retorziót. Este a Kijevi kis színtársulat kijött Brovariba, és az itteni színházban bemutatta a „Víg özvegy" című színdarabot, orosz nyelven, amelyre sokan elmentünk megnézni. E 3 felvonásos operettet, néhány szereplő 1 felvonásban előadta, amit mi a még kialakulatlan színházi helyzetnek tulajdonítunk.

Idő: mint tegnap.

 

1943. márc. 21. Vasárnap. - Áp: ua.

10h 30-kor sürgős parancs érkezik, hogy a zászlóaljtörzs vasúti szállítással hátramenő része azonnal induljon a teherpályaudvarra berakodás végett, amely meg is történt. A zászlóaljtörzs szűkebb része tengelyen [gépkocsin] folytatja útját a gyűjtőhelyre. Délután parancsot kapok a holnapi 6h-kori indulásra. Este, háziasszonyunk és barátnője megkértek, hogy kísérjem el őket a színházba - mivel a férje nem megy velük - ők meg este félnek az utcára menni. Így még egyszer megnéztem az előadást, amely után hazatérve, ők láttak vacsorán vendégül bennünket, akik náluk voltunk szálláson. A háziak sokrétű érdeklődése folytán az estét most is kellemesen töltöttük.

 

1943. márc. 22. Hétfő. - Kozsuhovka

4h 30-kor ébresztő. A reggeli elfogyasztása, 6h 30-kor Kijevnél átkeltünk a Dnyeperen. A város Kelet felől szép látványt nyújt, és jól látható az a várfal, amely még kb. a 16. században épült. A Dnyeper parti egykori szép kastélyoknak már csak a romjai láthatók, mert az októberi vörös forradalom idején felperzselték őket. Áthaladtunk a város azon részén is, amelyet az orosz csapatok a múlt évi harcok során a város kiürítése után aláaknázva felrobbantottak, és most csupa romhalmaz. A város peremterületén gyártelepek és nyomorúságos munkáslakások, kaszárnyák vannak. Jó karban lévő úton, szép erdős vidéken haladva 10h 15-kor érkeztünk a Kijevtől 162 km-re lévő Zsitomirba. Az ebéd elfogyasztása után, innen Északnak fordulva 86 km döcögős út után, 14h 40-kor érkeztünk Koroszténybe, ahol megkaptuk az eligazítást, tovább folytatva utunkat Északra a zászlóaljunk részére kijelölt Kozsuhovkai gyűjtőhelyre. E környéken gyűjtik össze a VII. hadtest műszaki alakulatainak maradványait. A vasúti szállítással jött gépkocsiijaink egyik sofőrje a vezetőfülkében használt és figyelmetlensége miatt felrobbant benzinmelegítőtől súlyos égési sérülést szenvedett, és kórházba szállíttatott. Szerencse, hogy a robbanáskor a szerelvény egy pályaudvaron vesztegelt, és a tüzet azonnal sikerült eloltani.

Idő: derült, hideg szél, éjjel fagy.

 

1943. márc. 23. Kedd. - Kozsuhovka

A tegnapi idejövetelünkkor - e békeéletet élő vidékén - az elszállásolást úgy oldották meg, hogy csak annyi személy szállásolt be egy családhoz, ahány nem csinált túlzsúfoltságot a lakásokban. Mivel a 2. magyar hadseregnek egymással összekavarodott egységeit és tagjait e környéken próbálják törzs alakulataikhoz visszairányítani, huzamos itt-tartózkodásra rendezkedünk be. Az elterjedt hírek szerint nem megyünk haza, hanem a hadsereget átszervezik. A hangulat az emberek között igen rossz!

Idő: változatlan.

 

1943. márc. 24. Szerda. - Áp: ua.

Délelőtt Koppány József bajtársammal a legénységi szerelvények számbavételét és anyagleltározást végeztünk. A zászlóaljtörzsnél új szervezést és beosztást csinálnak. Állítólag a 35 évnél idősebbeket és a nagy családosokat hazaküldik. A hangulat továbbra is rossz. Parancsot kapok az őrség megerősítésére.

Idő: változatlan.

 

1943. márc. 25. Csütörtök. - Áp: ua.

A tegnapi munkánkat folytattuk, és a mai nap be is fejeztük. Az emberek rossz hangulatán kívül egyéb említésre méltó esemény nem volt.

 

1943. márc. 26. Péntek. - Áp: ua.

Délelőtt a zászlóaljtörzs szerelvényeinek számbavételéről kimutatást készítettem. A zászlóalj vonatparancsnok parancsot kap a műszaki anyagveszteség megállapítására. Nagy a kavarodás, mert e fentieknek nem tudja módját találni az összes iratok hiánya miatt. Nem értjük a legfelsőbb vezetés ezen intézkedését azok után, amin ez a hadsereg jan. 12. óta átesett. Úgy látszik, nekik fontosabb az anyag-, mint az emberveszteség megállapítása! Állítólag az átszervezéssel a zászlóaljparancsnokunkat is áthelyezik. Kíváncsiak vagyunk, mi lesz ezeknek a fejetlen intézkedéseknek a vége?

Idő: változatlan, derült, hideg, szeles.

 

1943. márc. 27. Szombat. - Áp: ua.

A zászlóaljtörzs ma Koroszténybe volt fürödni és fertőtleníteni, amely mindenkinek jól esett. Megérte a fáradságot, amelyért oda-vissza 5-5 km-t gyalogoltunk. Reméljük, megszabadultunk a tetveinktől? A tisztikarunk próbálkozik valamilyen megoldást találni az anyagveszteség megállapítására.

Idő: tavaszias, de hideg.

 

1943. márc. 28. Vasárnap. - Áp: ua.

Ma délelőtt 11h-kor nagy ünnepség volt. Az itt összpontosított utász műszaki csoport részére, tábori mise és Istentisztelet volt tartva. Utána ünnepség volt a Doni és az utóvédharcokban elesett bajtársaink emlékére, amelyen megjelent

a VII. hadtest műszaki parancsnoka. Szemlét tartott a műszaki csoport felett, majd beszédet intézett hozzá. Megemlékezett a 42-43. évi kemény harcainkról, amelyből zászlóaljunk derekasan kivette a részét. „Utász bajtársaim! - mondotta beszédében - legények voltatok a gáton, és a legkeményebb harcokban is magyar utászokhoz méltóan álltátok meg helyeteket. Az ezévi visszavonulásban tanúsított, bajtársias és példás magatartásotokért megdicsérlek benneteket, mert fegyvereiteket magatokhoz szorítva, parancsszóra vonultatok vissza, és ahol kellett, keményen szembeszálltatok az ellenséggel. Neveiteket aranybetűvel fogják felírni a történelem lapjaira, és példaképül állítják a jövő nemzedéke elé!" Végül megköszönte a műszaki csoportnak az utóvédharcok alatt tanúsított fegyelmezett magatartását és kívánta, hogy minél hamarabb kerüljünk haza, szeretett hazánkba és családunkhoz. Az ünnepség végén, zászlóaljunk parancsnokának átadta a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét, és megemlékezett arról, hogy „ezt a kitüntetést, ti érdemeltétek ki részére!" Az ünnepség díszmenettel zárult.

Idő: borult, hideg.

 

1943. márc. 29. Hétfő. - Áp: ua.

Délelőtt a tisztikar az anyagveszteség megállapításán fáradozik. Ebéd után hadtest műszaki parancs felolvasás, ismét megdicsérve benne a műszaki csapatokat a téli kemény harcok során tanúsított, önfeláldozó magatartásukért, és azért a tisztek és legénység közötti szép együttműködésért, amelyet a visszavonulás alatt, az orosz páncélosok gyűrűjén való többszöri áttöréseknél tanúsítottak. Utána átadták Koppány József honvéd - felderítő rajom tagjának - a hadtest műszaki parancsnoki dicséretet a téli harcokban tanúsított kiváló szolgálataiért. Este újabb hadtest műszaki parancsnoki dicsérő okirat kiosztás volt a zászlóaljtörzsünk négy rádiósának a 942. augusztusi Doni támadásunk alatt tanúsított hősies magatartásukért.

Idő: borult, hideg, szeles.

 

1943. márc. 30. Kedd. - Áp: ua.

Az új átszervezési beosztások szerint a zászlóaljtörzs vonattiszthelyettes is én leszek az eddigi egyéb beosztásaim mellett. Tóth László hadnagyot, a zászlóaljtörzs alosztályparancsnokát az egyik századunkhoz akarták áthelyezni, de szerencsére ez ma megváltozott. Áthelyezését sajnáltuk volna, mert emberséges magatartásáért mindenki szereti. Beosztottjai érdekében minden jogtalannak vélt intézkedéssel szembe száll, amit a zászlóaljparancsnok, mint paragrafusos ember, nem szívlel tőle. Lehet, hogy az ezekből adódó nézetkülönbségek és viták miatt is akart az átszervezéssel megválni tőle!? Ezek és a hadsereg átszervezésével kapcsolatos, naponként változó, kapkodó intézkedések a tisztjeink között is nyomasztó hangulatot kelt.

 

1943. márc. 31. Szerda. - Áp: ua.

A zászlóalj irodában egész nap nagy erőfeszítéssel folyik a sok anyagveszteség megállapítása. Az utóvédharcok alatt eltűnt papírok hiányában, lehetetlen pontos veszteség felmérést végezni.

Idő: változó, estével borongós.

 

Ezen a napon történt szeptember 20.

1929

Budapesten levetítik az első hangosfilmet („Az éneklő bolond”).Tovább

1956

Kétnapos tartózkodásra Budapestre érkezett Luther Evans, az UNESCO főigazgatója. A látogatás eredményeképpen Magyarország fokozatosan...Tovább

1990

Ratifikálják a két Németország újraegyesítését.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Háborúk, nemzetközi konfliktusok a 20. század második felében

 

„Si vis pacem, para bellum” – „Ha békét akarsz, készülj a háborúra”, hangoztatták az ókori rómaiak. A fegyveres küzdelem, a háború valóban a társadalmi lét egyik meghatározó jellemzője. Az emberiség történetét a háborúk sorozatának is tekinthetjük. Az idők során számos magyarázat született arra nézve, hogy mi váltja ki a háborús erőszakot. Egyesek szerint a háború az emberi nem eredendő agresszivitásából fakad. A 16‒17. században élt angol filozófus, Thomas Hobbes azt hangsúlyozta, hogy az emberek közötti erőszak elsődleges oka a nyereségvágy, a bizalmatlanság, a dicsőségre és a hírnévre való törekvés. Ebből kiindulva úgy vélte, hogy az erőszak elve és gyakorlata állami szinten is az ember egoista természetéből fakad. Mások, mint például Carl von Clausewitz porosz katonai teoretikus, a politikumból indultak ki. Clausewitz az 1834-ben megjelent, „A háborúról” (Vom Kriege) című könyvében fogalmazta meg sokat idézett, híres tételét: „A háború a politikának a folytatása csupán, csakhogy más eszközökkel.” Ezzel arra utalt, hogy a katonai erő alkalmazása nem öncélú, hanem mindig a politikai mérlegelés határozza meg. „A politika az értelem, a háború azonban pusztán eszköz” ‒ írta. Michel Foucault francia történész, filozófus viszont az 1970-es években megfordította Clausewitz tételét. Feltette a kérdést, miszerint a béke nem csupán a háború egyik formája-e, és szellemesen azt állította, hogy valójában a politika a háború folytatása más eszközökkel.

A 20. század nemcsak a tudományos-műszaki fejlődés, a globális kultúrák és a világkereskedelem kialakulásának kora volt, hanem az egymást követő nemzetközi konfliktusok, a pusztító háborúk időszaka is. Az első világháború gépesített tömegháború volt, a második pedig olyan „totális” konfliktus, amely nem tett különbséget katonák és civilek között. Az 1945 után kétpólusúvá vált világ több mint négy évtizedig tartó fő konfliktusa, a hidegháború szerencsére soha nem alakult át valódi háborúvá. A szembenálló felek ugyanis tisztában voltak azzal, hogy a világot elpusztító jellege miatt egy nukleáris háború – Clausewitz tézisével ellentétben – nem lehetne semmiféle politika folytatása. A harmadik világban ugyanakkor ezt az időszakot több száz fegyveres konfliktus jellemezte, melyekben rendszerint a két nagy katonai tömb is részt vett, így például a koreai vagy a vietnámi háborúban. A hidegháború a szovjet blokk összeomlásával, majd a Szovjetunió 1991-es széthullásával ért véget. Ezzel megszűnt a kétpólusú világ, és az Amerikai Egyesült Államok maradt az egyetlen szuperhatalom.

Az ArchívNet idei 3. számának fő témája tehát: „Háborúk, nemzetközi konfliktusok a 20. század második felében”. Szerzőink közül Szőke Zoltán a vietnámi háborúról ír. Magyar és amerikai levéltári források tanulmányozása alapján ugyanarra az újszerű következtetésre jut, mint a New Cold War History nemzetközi történeti iskola képviselői, éspedig arra, hogy a hidegháború idején a nemzetközi válságszituációk kialakulásában vagy azok enyhítésében legalább akkora – ha nem nagyobb – szerepe volt a szuperhatalmak kisebb szövetségeseinek, mint maguknak a szuperhatalmaknak. Ez azt jelenti, hogy az egész korszakról ‒ így a vietnámi háborúról is ‒ alkotott eddigi képünket újra kell értékelnünk. Garadnai Zoltán szintén hidegháborús témát választott: a magyar‒francia diplomáciai kapcsolatok egyik kritikus, 1959‒1967 közötti időszakát elemzi Radványi János magyar diplomata vízumügyén keresztül. Seres Attila folytatja az 1980-as évek második felében kezdődött karabahi konfliktus hátteréről szóló korabeli magyar diplomáciai jelentések publikálását. Írásának első részét folyóiratunk idei 1. számában közöltük. Két további forrásközlést is olvashatunk e számban: Horváth Gergely Krisztián egy ismeretlen szerző ‒ valószínűleg Komjáthy (Kring) Miklós ‒ 1945-ös feljegyzését közli arról, hogyan képzelték el a marxisták Magyarországon a telepítést és az iparosítást, míg Kiss András Per Arboe Rasmussen dán újságíró 1960-as magyarországi tevékenysége kapcsán vázolja fel a kádári propaganda szerepét az országimázs alakításában.

 

Végül tájékoztatnom kell a Tisztelt Olvasót a szerkesztőségünkben végbement változásokról. Csonka Laura és Farkas Andrea e lapszám megjelenésével egyidejűleg távozik a szerkesztőségből. Laura 2016-tól, Andrea 2014-től szerkesztette a lapot példás hozzáértéssel, szorgalommal és lelkesedéssel. Az ő érdemük is, hogy az ArchívNet szakmai körökben, de a történelem iránt érdeklődő szélesebb olvasóközönség soraiban is egyöntetű elismerésnek örvend! Szerkesztőségünk ugyanakkor új tagokkal bővült. Az új szerkesztők: Balogh János Mátyás, Főcze János, Miklós Dániel és Wencz Balázs ‒ e lapszám már az ő munkájuk eredménye is. További sok sikert kívánok mind a távozó, mind az új szerkesztőtársaknak!

 

Budapest, 2021. augusztus 18.

 

L. Balogh Béni

főszerkesztő