India és Pakisztán békeszerződést írnak alá.Tovább
„Utász előtt nincs akadály…” 4.
Béres Lajos naplója – negyedik rész
„Mivel – mi hazamenők–, minden felszerelést le kellett, hogy adjunk, nem tudjuk, hogyan néznek reánk odahaza, hogy fegyvertelenül érkezünk haza, csak a sima derékszíjat hagyták nálunk. Sok bosszúságot és keserűséget kell lenyelnünk, mert ilyen rossz hadsereg-szervezést, amilyet most Jány vezérezredes csinál, aligha fordult még elő. Csupa fejnélküli kapkodás az egész. Naponként intézkednek újabb formákban megmásítva az előbbieket.”
A napló utolsó része
A könnyebb érthetőség érdekében közöljük a 3. rész utolsó mondatát [a szerk.]: november „28-án este parancsot kapok, hogy 29-én reggel Sitery főhadnaggyal ötnapos útszemrevételezésre megyünk, és még ma vételezzem fel az élelmet, melyre az előkészületeket megtettem. A hideg, szeles, havas időre tekintettel szőrmebéléses őrbundákat szereztünk."
1942. nov. 29. Vasárnap - Olhov-Log
A korán fogyasztott reggeli után, egy termosz feketével egy századunktól jött fogatos szánkóval 6h-kor elindultunk a kb. 70 km-es utunkra. Borzasztó hóvihar dühöng, néha alig látjuk a lovainkat. Karpenkovóban a VII. hadtest műszaki parancsnokságon ebédelünk meg, és itt kapjuk a szemrevételezendő út rajzát is. A lovak etetése után folytatjuk utunkat, de e cudar időben csak Olhov-Log-ig jutottunk, és éjszakára megszálltunk, az itt székelő hadtest vonatparancsnokság körletében. A szabadságra menők innen indulnak, és ide érkeznek vissza.
1942. nov. 30. Hétfő - Ivascsenkovo
6h-kor indulunk. A nagy hóvihar miatt csak Ivascsenkovóig jutottunk, mert a szembefújó hideg szél és hó miatt lovaink megtagadták az engedelmességet. Út közben egyszer leszálltam a szánkóról, hogy a lábam melegítsem. A nagy hó és szembe szél miatt fokozatosan lemaradtam még szaladással sem értem utol a szánkót, a zúgó vihartól pedig a kiáltásom sem hallották. Szerencsémre nálam volt a puskám, lövést adtam le, amit meghallottak és megvártak. 9h-ra sikerült Ivascsenkovóba beérkeznünk, és az itt székelő VII. 1. tábori kórháznál szállást és meleg élelmet kaptunk. Lovaink is alig várták, hogy bemehessenek a kórház meleg istállójába. Tegnap és ma is a nagy vihar dacára a német bombázók szakadatlanul húztak felettünk a
felé és vissza. Az alacsonyan repülő gépeket vastag jégpáncél borítja, a motor környékén kívül. Ha a vihar nem csendül utunkat nem folytatjuk.Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 03.
1970
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő