Elkezdődik a Watergate-ügy bírósági eljárása.Tovább
Szeptember végén – 1989
„Fejti György nyilatkozata – miszerint a „politikai primadonnák” nagy fellépése várható a kongresszuson – helyeslésre talált. Vannak, akik úgy fogalmaznak, hogy néhány tucat „önmagát szervező” hangadó eltávolítása megállítatná a párt teljes széthullását.”
Források
A budapesti pártbizottság információs jelentése
1989. szeptember 21.-27.
Belpolitika
l. Az elmúlt hét végén került sor az MSZMP budapesti küldöttértekezletére. Az értekezlet véleményezte a párt Alapszabály-tervezetét és a Történelmi utunk
az MSZMP Megválasztotta a még hiányzó 20 kongresszusi küldöttet. A pártértekezlet támogatta azt a többségi véleményt, hogy a programnyilatkozat elvi jellegű, értékrendet, új szemléletet képviselő legyen. Fontosnak tartotta, hogy ennek nyomán készüljön el a párt politikai és választási programja. Különösen fontosnak tartotta, hogy a válságkezelés feladatait tartalmazó program mielőbb elkészüljön. Javasolta, hogy a párt alakítsa ki új viszonyát az ifjúsághoz, a munkássághoz és dolgozza ki új felfogását a szakszervezetekre és az ifjúsági szervezetekre. A vita alapján a kongresszus előkészítő és ügydöntő munkája figyelmébe ajánlja az alábbi főfeladatokat:- az ország helyzetének megítélése;
- a tulajdonviszonyokról alkotandó felfogás;
- a modellváltás értelmezése;
- pártunk jellege, működési módja és szinterei;
- a tudomány, az oktatás, a kultúra stratégiai kérdésnek minősítése.
A pártértekezlet a tervezett egy nappal szemben két napig tartott és ez az érdeklődők, az eseményt figyelemmel kísérők körében találgatásokra adott okot. A fővárosi kommunisták igénylik, hogy képviselőik útján minél előbb érdemi tájékoztatást kapjanak az értekezlet munkájáról.
2. A pártelnökség tagjainak hét végi
élénk visszhangot váltottak ki. Németh Miklós [miniszterelnök] nyilatkozata arra mutat, hogy a pártelnökségen belül is viszály van - hangzott el. Pozsgay Imre nyilatkozatát egyenesen „politikai zsarolásnak" minősítették egyesek. Többen ugyanakkor attól tartanak, hogy szavait pontatlanul adta vissza a sajtó - mintegy lejáratni akarván Ugyanígy sokan „hátba támadásnak" minősítik az Élet és Irodalom újságban megjelent cikket. Mások viszont - a fentiekre is figyelemmel - Pozsgay Imre köztársasági elnökjelölését az MSZMP részéről hibásnak minősítik. A többségi véleményként azonban az fogalmazódott meg, hogy személyében a párt egyetlen hiteles elnökjelöltjét veszítheti el, ha tudatos lejáratása tovább folytatódik.3. Viszonylag kevés aktivista jelenlétében nyílt meg kedden délután a Villányi úti Politikai Propaganda és Művelődési Központban az MSZMP fővárosi választási centruma, amely egyszerre szolgálja majd a párt politikai céljait, választási előkészületeit és a szimpatizánsok tömegeinek megnyerését - hangzott el A jelenlévők, és a híradások alapján mások is helyeslik, hogy a párt már most és tudatosan beindítja választási tevékenységét.
4. Várakozás előzte meg, és élénk figyelem kíséri az országgyűlés munkáját. Németh Miklós beszéde egyértelmű helyeslést váltott ki. A közvélemény egyetért abban, hogy az úgynevezett sarkalatos törvényeket mielőbb el kell fogadni. Helyeslést váltott ki a kisnyugdíjasok támogatásának
5. A pártközvélemény szerint a legutóbbi MSZMP KB-ülésről kiadott közlemény „semmitmondó" minősítést kapott. A párton belül - a kongresszusi készülődés kapcsán - növekszik a politikai aktivitás - jelezték több helyről. A tagságban együtt van jelen a bizakodás és a nyugtalanság a párt jövőjét illetően.
6. Kedvező visszhangja van az idei
.7. Megoszlanak a vélemények hazánk izraeli képviseletének megnyitása ügyében. Vannak, akik attól tartanak, hogy a diplomáciai kapcsolatok felvétele az arab országok leplezetlen reagálását, gazdasági kapcsolataink és külkereskedelmi lehetőségeink romlását jelentik. Mások szerint a magyar-izraeli kapcsolatok korábbi megszüntetése volt a hiba és nem a mostani
Külpolitika
Az elmúlt időszakban a nemzetközi élet eseményei háttérbe szorultak közvéleményünkben. Jelzéseket csak az SZKP KB-ülésről, a szovjet-amerikai külügyminiszteri
ezek szerény visszhangjáról kaptunk.Kérjük, hogy az anyagot felhasználás után megsemmisíteni szíveskedjen.
dr. Bródy Péter
Az MSZMP Budapesti Bizottsága Társadalompolitikai Osztályának 1989. szeptember 28-ai jelentése a szeptember 21. - 27-ei időszak eseményeinek visszhangjáról (39. hét) Budapest Főváros Levéltára XXXV. 1. c. 439. ő. e. - Az MSZMP Budapesti Bizottság Társadalompolitikai Osztályának 1989. szeptember 21. - 27-ei információs jelentése. 72 példányban készült, dr. Bródy Péter helyett Tóvizi Ilona által hitelesített, géppel írott másodlat.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 03.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.
Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.
Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.
Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.
Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.
Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. szeptember 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő