Románia a Csehszlovákiával kötött szerződés révén csatlakozik a kisantanthoz.Tovább
Szeptember végén – 1989
„Fejti György nyilatkozata – miszerint a „politikai primadonnák” nagy fellépése várható a kongresszuson – helyeslésre talált. Vannak, akik úgy fogalmaznak, hogy néhány tucat „önmagát szervező” hangadó eltávolítása megállítatná a párt teljes széthullását.”
A budapesti pártbizottság információs jelentése
1989. szeptember 28.-október 4.
Belpolitika
1. Az MSZMP közelgő kongresszusát széles körű és élénk várakozás előzi meg. A lakosság (párttag és pártonkívüli egyaránt) nagy jelentőséget tulajdonít a tanácskozásnak. A kongresszusra való felkészülést szolgáló küldöttcsoporti összejövetelek vitái arra mutatnak, hogy együtt van jelen a párt jövője iránti aggodalom és a gyökeres megújulás iránti igény. Ugyanakkor a pártközvélemény a párt vezetőinek gyakran egymásnak ellentmondó nyilatkozatai alapján a kongresszus kimenetelét illetően elbizonytalanodott és szkeptikus. Sokan tartózkodó álláspontra helyezkedtek párttagságuk fenntartását illetően a kongresszus eredményétől függően. Mind több alapszervezetben a tagdíjat visszatartják, a párttagságot pedig „szüneteltetik".
Az üzemi pártszervezetek jelzései szerint a párttagság körében fásultságot, közömbösséget tapasztalnak. Élénkülő „értelmiségellenes" tendenciák bontakoznak ki. Ez egyrészt abból származik, hogy sokan nem tudnak eligazodni a pártban folyó „viták tengerében". Másrészt a képviseletük hiányában (a munkás küldöttek alacsony száma miatt) úgy érzik, hogy kirekesztésükkel, véleményük meghallgatása nélkül születnek döntések. A feszültnek mondható hangulatban folynak a párt jövőjéről, a leendő tisztségviselők személyéről történő találgatások. Vannak, akik a pártszakadást elkerülhetetlennek tartják. Mások viszont abban bíznak, hogy a szélsőségek leválásával, a párt nevének megtartásával létrejöhet az MSZMP kívánt szervezeti, politikai és cselekvési egysége.
Fejti György nyilatkozata - miszerint a „politikai primadonnák" nagy fellépése várható a kongresszuson - helyeslésre talált. Vannak, akik úgy fogalmaznak, hogy néhány tucat „önmagát szervező" hangadó eltávolítása megállítatná a párt teljes széthullását.
A közvéleményben ma együtt van jelen a várakozás, a félelem, a bizonytalanság és tapasztalható növekvő ellenszenv az MSZMP iránt. A kongresszustól azt várják, hogy az határozottan és látványosan elhatárolódik a kompromittált pártvezetőktől és új, hiteles vezetők kerülnek a párt élére.
2. A Fegyveres Erők Napja tüntetésekben megnyilvánuló, szélsőséges megnyilvánulásoktól sem mentes fellépés a Munkásőrség ellen további aggodalommal töltötte el az állományt. Bizonytalanok és elkeseredettek a történtek miatt. Hasonló „életérzések" jellemzik a párt, szakszervezeti és „hagyományos" társadalmi szervezetek tagjait
3. A mind több napi megélhetési gonddal küszködő lakosság körében aggodalmat váltott ki annak bejelentése, hogy jövő évben az alapvető élelmiszerek ára szabaddá válik. A közvélemény szeretne világosan látni az elképzelések majdani hatását illetően, és ezért részletes felvilágosítást sürgetnek.
4. Felháborodást váltott ki az úgynevezett valutacsekk bevezetése. Az előzetes híradásokkal szemben - a beváltáskor magas kezelési költséget számolnak fel - becsapásnak minősíti k az érdekeltek.
5. Az október 23-a megünneplésével kapcsolatos elképzelések ismertetése nem segíti a nemzeti megbékélés ügyét. A nap nemzeti ünneppé való nyilvánítása további indulatokat gerjeszthet - fogalmazódott meg. A mai helyzetben „nem a múlton kell rágódni, hanem a tennivalókra kellene irányítani a nemzet figyelmét".
6. Az Országgyűlés munkáját általában elismerő vélemények kísérték.
Külpolitika
1. Továbbra is figyelem kíséri az NDK-ból kitelepülni vágyók ügyét. A már-már egészen kelet-európai üggyé növekvő probléma végleges megoldása sürgőssé kezd válni. A kelet-európai országokból menekülni kényszerült százezrek arról tanúskodnak, hogy a „létező szocializmus" képtelen megnyugtató választ adni az elégedetleneknek - fogalmazódott meg.
2. A román vezetés durva, a realitásokat figyelmen kívül hagyó beavatkozását a
a közvélemény elítéli. A közös fellépés sürgetését egyenesen nevetségesnek minősíti a lakosság.3. Érdeklődés kíséri a nyugati országok erőfeszítéseit, amelyek a lengyel és magyar gazdaság talpra állítása érdekében történik.
Kérjük, hogy az anyagot felhasználás után megsemmisíteni szíveskedjen.
dr. Bródy Péter
Az MSZMP Budapesti Bizottsága Társadalompolitikai Osztályának 1989. október 5-ei jelentése a szeptember 28. - október 4-ei időszak eseményeinek visszhangjáról (40. hét) Budapest Főváros Levéltára XXXV. 1. c. 439. ő. e. - Az MSZMP Budapesti Bizottság Társadalompolitikai Osztályának 1989. szeptember 28. - október 4-ei információs jelentése. 72 példányban készült, dr. Bródy Péter helyett Tóvizi Ilona által hitelesített, géppel írott másodlat
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 23.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő
