Theodore Roosevelt bevezeti a Hálaadás ünnepét.Tovább
Az „ordas eszmék” éledésének példája a nyolcvanas évekből
„Itt, ahol 1965-ben 40 évi szolgálat után 2000 forinttal rúgták seggbe [a] tanáromat, ahol a takarítónőnk kiemelt nyugdíjat kap, mert a fia főkatona, olyan Cinege féle barom. Cinege [Czinege Lajos] legutóbbi beszédében „imperistákat“ mondott 1985-ben. Ahol naponta nyalják ki valamelyik orosz seggét, ahol internacionalizmus címén szaporítják a nemzetiségeket, Romániában baltával fejezték le a magyarokat, szegény Kós Károly is alig tudott megmenekülni 1945-ben. Hogy ma mi van, arról jobb nem beszélni, mert hiába szorul ökölbe az ember keze. A hős szlovákok is vígan hamisítják a történelmet.“
Forrás
Levél
Miniszter Úr!
A
legutóbbi adásában [popup title="Benda K[álmán]" format="Default click" activate="click" close text="Benda Kálmán (1913–1994) levéltáros, történész. Leginkább az újkori magyar művelődés- és politikatörténet kutatója volt."] történész burkoltan elmondta, hogy 1945 óta milyen történelemellenes, magyar történelem ellenes aknamunka folyt ebben a szerencsétlen országban. Múltunk emlékeit tervszerűen irtotta Pártunk és kormányunk. Egy kalap alá vették [a] grófi rangjától megfosztott Széchenyi Istvánt, Batthyány Lajost Horthy mikulással [Miklós]. Pártbélyeget áruló szerencsétleneket kineveztek a munkásmozgalom régi harcosának. A világ leghülyébb és legnaivabb „politikusából", az oroszok által kivégzett Kun Bélából nagy embert akarnak faragni. Landler [Jenő] szeretője, Éva néni (szegény jó lélek) elalszik a koncerteken. Most pedig egy Petur Gy[örgy] nevű hólyag a patinás és az egész világon ismert Magyar Állami Hangversenyzenekart, amelyet az öreg Buzi, de nagy muzsikus tett világhírűvé, egyszerűen meg akarja szüntetni a kedvéért. Hiszen a másik is szarik itt lakni, de jó volt vinni Ámerikába a híres magyar zenekart. Itt, ahol 1965-ben 40 évi szolgálat után 2000 forinttal rúgták seggbe [a] tanáromat, ahol a takarítónőnk kiemelt nyugdíjat kap, mert a fia főkatona, olyan Cinege féle barom. Cinege [popup title="[Czinege Lajos]" format="Default click" activate="click" close text="Czinege Lajos (1924–1998) hadseregtábornok. 1960 és 1984. december 6. között a honvédelmi miniszter, ezt követően 1987-ig a Minisztertanács elnökhelyettese. Beszédeiben inkább a hadarva kiejtett „impirilista” kifejezést használta."] legutóbbi beszédében „imperistákat" mondott 1985-ben. Ahol naponta nyalják ki valamelyik orosz seggét, ahol internacionalizmus címén szaporítják a nemzetiségeket, Romániában baltával fejezték le a magyarokat, szegény is alig tudott megmenekülni 1945-ben. Hogy ma mi van, arról jobb nem beszélni, mert hiába szorul ökölbe az ember keze. A hős szlovákok is vígan hamisítják a történelmet, pedig „Házat épít, rombol, krumplit eszik a tót, habár fekve baszik, ember sose volt." Lőwy Árpád áliászMiniszter úr! Ön okos, művelt ember, csoda ebben a bandában, ne engedje ezt az újabb gyalázatot!!! Ne engedje elpusztítani az Amerikából most hazatért magyar értéket. Volt egy Petur Ilka, közepes színésznő, rokona talán ennek a csirkefogó értékpusztítónak?
| Tisztelettel: |
| Egy öreg hangversenylátogató, zeneimádó, nem nacionalista, de hazája értékeit megbecsülő vén magyar |
1985. XII. 19.
Jelzet: MOL XIX-I-9-b-3230-1985. (Magyar Országos Levéltár, Köpeczi Béla miniszter, 3230/1985-ös iktatószám). Eredeti, gépelt tisztázat.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 26.
1941
1941
Megindul Pearl Harbor felé az 1. japán légiflotta.Tovább
1942
New Yorkban, a „Hollywood Theater” filmszínházban bemutatják Humphrey Bogart és Ingrid Bergman főszereplésével a „Casablanca” című filmet...Tovább
1948
A magyar országgyűlés elfogadja a nők egyenjogúsításáról szóló törvényt.Tovább
1959
Az ENSZ közgyűlése ismét napirendre tűzi a „magyar kérdést”.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
A lapunk idei ötödik számában négy forrásismertetés olvasható, amelyek közül kettő a második világháború utáni Magyarország külországokkal való kapcsolataiba enged betekintést. A két másik forrásismertetés fő témája ugyan eltér az előzőekétől, azonban ez utóbbiakban is megjelenik – a személyek szintjén – a külfölddel, a külországokkal való kapcsolat.
Időrendben az első Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) két részes forrásismertetésének a második fele. Ezúttal olyan iratokat mutat be a szerző, amelyek a magyar–csehszlovák lakosságcsere Nógrád-Hont vármegye nyugati felére vonatkoznak: a kirendelt magyar összekötők jelentéseit, akik arról írtak, hogy a településeken miként zajlott a szlovákság körében a csehszlovák agitáció az átköltözés érdekében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Mindszenty József és Zágon József halálának 50. évfordulója kapcsán a Szent István Alapítvány levéltárából mutat be egy iratot. Amelyhez kapcsolódóan bemutatja az azt őrző gyűjteményt is. Az ismertetett dokumentum egy Zágon Józseffel lezajlott beszélgetés összefoglalója, amelyet Tomek Vince, a piarista rend generálisa jegyzett le; kifejtve többek között, hogy miként állt Mindszenty személyének, valamint utódlásának kérdése a nemzetközi térben.
Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) forrásismertetésének második részében a Mikroelektronikai Vállalat létrehozásának előzményeihez kapcsolódóan mutat be egy iratanyagot, amelyet az Államibiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára őriz. Az állambiztonság a saját módszereivel igyekezett hozzájárulni ahhoz, hogy csökkenjen Magyarország technológiai lemaradása: ehhez lett volna szükséges rávenni az együttműködésre az Egyesült Államokba emigrált Haraszti Tegze Péter villamosmérnököt, azonban ez a próbálkozás kudarcba fulladt.
Idén október 3-án avatták fel a néhai brit miniszterelnök, Margaret Thatcher emlékművét Budapesten. Ennek apropóján Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) idézte fel a Vaslady 1984-es magyarországi látogatását. Az esemény kiemelkedő fontosságú volt nemcsak az év, hanem az évtized számára hazánkban: Thatcher volt ugyanis az első brit kormányfő, aki hivatali ideje során látogatott Magyarországra – a fogadó fél ennek megfelelően igyekezett vendégül látni.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. november 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő