A rendszerváltozás hatása a kábítószerfogyasztásra

Több évtizedes hallgatás után a ’80-as évek közepétől megkezdődött a drogfogyasztás elleni küzdelem állami szinten is. A határok 1988-as megnyitásával, majd a rendszerváltozással azonban oly mértékben öntötte el az országot a különböző jellegű drogkészítmények tömege, amire a kormányzat nem volt felkészülve, az egészségügyi szervek nem tudtak igazán hatékony választ adni, s ez természetesen nem választható el a világban eluralkodó hasonló tendenciáktól. A probléma eszkalálódott, a helyzet sokszorosan súlyosabbá vált…

A magyarországi kábítószerhelyzettel kapcsolatos rendőri szervek munkájának tapasztalatai

a.
Túrós András vezérőrnagy, országos rendőrfőkapitány levele Kökény Mihály szociális- és egészségügyi miniszterhelyettesnek
1990. május 15.

BELÜGYMINISZTÉRIUM
Miniszterhelyettes
KM/499/90.

Szám: 100/184-2/[l9]90.

Dr. KÖKÉNY MIHÁLY Úr!
Szociális- és Egészségügyi Minisztérium
Miniszterhelyettes!

Budapest

Tisztelt Miniszterhelyettes úr!

Az elmúlt hetekben dr. Gerevich József, a Nemzeti Egészségvédelmi Intézet Drogprogramja vezetője a tömegkommunikációban több alkalommal tett olyan nyilatkozatot, amelynek értelmében a droghelyzet Magyarországon egyre drámaibbnak értékelhető.
Közléseit, hogy az iskolák környékén ismeretlen személyek kábítószer tartalmú rágógumit, édességet osztogatnak, a rendőri szervek minden esetben ellenőrizték, s megalapozatlannak bizonyultak.

Tapasztalataink és a bűnügyi statisztika a helyzet „drámaiságára" utaló kijelentéseket nem támasztják alá.

Kérem, szíveskedjen tájékoztatni, miként látja és ítéli meg a droghelyzetet a Szociális- és Egészségügyi Minisztérium - mint az ágazati felelősséget viselő főhatóság - vezetése. Mennyiben igazolja az elhangzott nyilatkozatokat a gyermek- és ifjúsági ideggondozók, a pszichiátriai rendelők, illetve a drogambulanciák betegforgalma.

Tájékoztatom, hogy a rendőrség a függőségi viszonyba került és az alkalomszerű fogyasztók ismertté válása esetén kezdeményezheti, illetve javasolhatja gyógyításukat. A kábítószerpótló anyagok fogyasztásával kapcsolatban pedig - tekintettel arra, hogy ez a magatartás nem bűncselekmény - jelzési kötelezettségünk van.

Kérem, szíveskedjen arról is tájékoztatni, hogy fenti esetekben mely egészségügyi szerv felé jelezzünk, továbbá, milyen intézkedéseket várnak a rendőrségtől?

Budapest, 1990. május 15.

Dr. Túrós András r. vezérőrnagy

A levélen kézírásos feljegyzés.]
Sándor Edit!
Sürgős választervezet kellene.

1.)Magunk se érzékeljük a helyzet drámai romlását?. Gerevich dr. kijelentéseit tények nem igazolják.
2.)A betegforg[almi] statisztika szerint adjunk számokat.
3.)Folyik az epidemiol[ógiai] helyzetet követő [olvashatatlan] rendszer kidolgozása (NIDA, WHO, stb.)
4.)A kormányváltás nem befolyásolja a megkezdett szakértői munkát - a jogi áttekintést (BM nem válaszolt a felkeresésre még).
5.)Jelzés: a [olvashatatlan] illetékes ideggondozóknak.

[olvashatatlan aláírás]

Jelzet: MOL XIX-C-13-277-1990. (Szociális- és Egészségügyi Minisztérium))

b.
Kökény Mihály válaszlevele Túrós Andrásnak
1990. május 18.

SZOCIÁLIS- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM
MINISZTERHELYETTES

Km/499/1990.
Hiv. szám: 100/184-2/1990.
277/1990.

Dr. Túrós András Úrnak,
r. vezérőrnagy
miniszterhelyettes
Belügyminisztérium

Budapest

Tisztelt Miniszterhelyettes Úr!

A magyarországi kábítószerhelyzettel kapcsolatosan a rendőri szervek munkájának tapasztalatai alapján adott tájékoztatását megköszönöm.

Magunk is értesültünk dr. Gerevich József pszichiáter véleményéről a sajtónak adott nyilatkozata alapján. Állítását, miszerint a magyarországi kábítószerhelyzet drámai romlásával számolhatunk, orvosi, gyógykezelési, valamint az egészségügy egyéb területéről kapott információk nem támasztják alá. Éves statisztikai jelentéseink, a gyermek ideggondozók lényeges növekedést nem jeleznek annak ellenére, hogy nőtt az ezen területen dolgozó szakembereink és a speciális ellátást biztosító drogambulanciák száma is. Budapesti kórházak speciális osztályai (Heim Pál Gyermekkórház Toxikológiai osztálya, Újpesti Kórház Gyermekpszychiátriai osztálya stb.) sem észlelték a toxikus esetek, különösen nem kábítószer használatra utaló tünetekkel kezelt betegeik számának növekedését. Ismereteink és tájékozódásunk szerint a Művelődési Minisztériumnak sem jelentették a pedagógusok hivatalosan, hogy iskolák környékén kábítószer tartalmú édesség árusítására felfigyeltek volna. Ezek alapján nem tudjuk megerősíteni Gerevich dr. sajtóban elhangzott nyilatkozatait.

Meg kell azonban azt is jegyeznem, hogy a valós helyzetet, a probléma mértékét reálisan feltáró felmérések és epidemiológiai vizsgálatok hazánkban még nem történtek.

Szándékunk, hogy nemzetközi tapasztalatok alapján, külföldi szakértők bevonásával a magyarországi helyzetet reprezentáló vizsgálatok induljanak.

Emlékeztetni szeretném arra, hogy a közös elhatározásunkkal létrehozott tárcaközi munkacsoport programját két területen - a kormányváltást is figyelembe véve - tovább kell erősíteni. Az egyik a már említett epidemiológiai helyzetfelmérés, a másik a jogrend korrekciói. Felkértük valamennyi tárcát, így a Belügyminisztériumot, hogy küldjön javaslatot szakterületére vonatkozóan a változást igénylő jogszabályokról, de eddig sajnos válaszát nem kaptuk meg.

Nemzetközi kötelezettségeinknek is csak akkor tehetünk eleget, ha a tervezett jogszabályfésülést késlekedés nélkül elvégezzük. Ehhez kérem szíves további támogatását.

Ha rendőri szervek kábítószerpótló anyagokkal való visszaélésről szereznek tudomást, kérem, hogy azt a drogambulanciáknak, ennek hiányában a területileg illetékes ifjúsági vagy felnőtt ideggondozóknak szíveskedjenek jelezni. Jegyzéküket minisztériumunkban dr. Sándor Edit miniszteri tanácsos készséggel munkatársai rendelkezésére bocsátja.

Budapest, 1990. május 18.

Szívélyes üdvözlettel
(Dr. Kökény Mihály)

AZONNAL TOVÁBBÍTANDÓ! 
Láttam: Dr. [olvashatatlan aláírás]

Jelzet: MOL XIX-C-13-277-1990. (Szociális- és Egészségügyi Minisztérium))

Ezen a napon történt június 16.

1919

Eperjesen kikiáltják a Szlovák Tanácsköztársaságot.Tovább

1940

A Szovjetunió megkezdi Észtország megszállását.Tovább

1944

Jaross Andor belügyminiszter a közrend és a közbiztonság megőrzésére hivatkozva feloszlatja a Gyermekbarát Egyesületet. A "veszélyt...Tovább

1948

A Nemzetgyűlés elfogadja az egyházi iskolák államosításáról szóló törvényjavaslatot (1948:XXXIII. tv.), amelynek végrehajtása...Tovább

1958

Nagy Imre, Maléter Pál és Gimes Miklós halálos ítéletének végrehajtása.Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!
 

Az ArchívNet frissen megjelent idei második lapszámában négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek család-, (kultúr)diplomácia-, valamint politikatörténet számára biztosíthatnak további ismeretanyagot. Jelenlegi számunk különlegessége, hogy nemcsak két, eddig még nem publikált interjút közlünk, ezzel engedve teret az oral history számára, hanem egy olyan, komplex képi-szöveges forrást is bemutat egyik szerzőnk, amely a 20. század gyorsan változó nagypolitikai helyzetének egy megmaradt lenyomata.

Éppen ez utóbbi ismertetés forrása keletkezett a legkorábban. Segyevy Dániel (térképész, Herder-Institut für historische Ostmitteleuropaforschung) saját tudományának diszciplínája szerint mutat be egy 1941-ben publikált szovjet térképet, amelynek különlegessége, hogy Moszkva akkori sajátos nagypolitikai álláspontjának a lenyomata. Ez a helyzet gyorsan megváltozott, ugyanakkor a bemutatott térkép azt az álláspontot-állapotot tükrözi, amely értelmében a Szovjetunió csak a második bécsi döntés területi változásait ismerte el, míg az elsőét nem.

Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-ot követő megtorlások időszakába kalauzolja el az olvasót publikációjában. Az általa ismertetett források központi szereplője Szénási Géza, aki 1957-ben mint legfőbb ügyész működött. Pozíciójából adódóan volt rálátása a megtorló intézkedésekre, és az ezekkel kapcsolatos gondolatait foglalta össze Biszku Béla belügyminiszternek. Levelét nem ad acta kezelte a szaktárca, hanem megvizsgálták Szénási észrevételeit.

A hidegháborús időszakban a befolyásszerzés egyik módszere volt a különböző harmadik világbeli országok egyetemistái számára juttatott ösztöndíjak rendszere. Magyarország a szovjet blokk részeként szintén élt ezzel a módszerrel. Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében a bolíviai-magyar ösztöndíjprogramra vonatkozó dokumentumokat mutat be, köztük egy olyan diplomáciai jelentést is, amely Bolívia első állandó magyarországi diplomáciai képviselőjétől származik.

A Jankovich, Károlyi és Apponyi családok fordulatokkal teli 20. századi történetéhez hozza közelebb az olvasót két, eddig még nem publikált interjúval Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár). Jankovich Ilona és Jankovich-Blanquet Ilona saját szavaikkal mutatják be, hogy miként alakult családjuk sorsa a magyarországi kommunista hatalomátvételt követően a franciaországi emigrációban.

Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2025. május 30.

Miklós Dániel
főszerkesztő