A Szovjetunió elfoglalja a három balti államot: Észtországot, Lettországot és Litvániát.Tovább
A rendszerváltozás Magyarországon és Lengyelországban
Ahogy a francia külügyminisztériumban látták...
„Franciaország nem mond le arról, hogy konszolidálja azokat a szálakat, amelyek bizonyos mértékben közte és Magyarország között kialakultak, s amelyek megfelelnek mindkét nép természetének és nemzeti érdekeinek. Reméli, hogy eljön az a nap, amikor a helyzet nem olyan lesz, mint ma, bizonyos korlátok leomlanak és a dolgok könnyebbek lesznek.”
Források
A francia külügyminisztérium a lengyelországi és a magyarországi helyzetről
1989. október 13.
| AL/MHM/cg | 1989. október 13. |
A lengyelországi és a magyarországi helyzet összehasonlító elemzése
| Lengyelország | Magyarország |
| Kommunista párt szerepe: | |
| A hatalmi monopólium elvesztése | |
| Változásokon megy át. | Irányítja a változást. |
| (A júniusi választások kudarca: | (Egyedüli szervezett erő.) |
| Nem veszített tagokat (2 millió tag). | Nagy emberveszteség (700 000 tag, melyből 100 000 tagot vesztett 1989 január óta). |
| A párt jövője: az átalakulás kényszere | |
| A kommunista párt plénuma (október eleje). | MSZMP nem létezik tovább, |
| Vita a reformkommunisták és a konzervatívok között a jövőjéről. A kongresszus előzetes dátuma: | |
| Nincs szétválás: ez egy életképes megoldás? | |
| A reformisták között a vita nem zárt ajtók között zajlik. a párt egységét akarja, „tisztulást" szeretne. Az MSZP egy koalíciós kormány vezető ereje lesz? | |
| A párt egységének a problémája. | |
| A LEMP képes lesz arra, hogy a baloldali erőket egyesítse? | |
| A LEMP ki akar dolgozni egy a hatalom visszaszerzésére vonatkozó stratégiát. | |
| Cél: [Az MSZMP] reméli, hogy az első szabad választásokon 30-35%-ot kap. (Az elnökválasztás 1989. november 25-én, a parlamenti választások 1990 tavaszán | |
| A nómenklatúra | |
| A továbbra is meg akarja őrizni a kulcspozíciókat, különösen a gazdaság területén. Mostantól a szakszervezet védi az érdekeit (az adminisztráció blokádja). | |
| Korlátozottabb lehetőségek Lengyelországhoz képest. A XIV. Kongresszus felveti az integrálásukat az MSZP-be [?]. | |
| Kormány: | |
| A kormányban a kommunisták kisebbségben vannak. Két kulcspozíció maradt a LEMP kezében: belügy és védelem (ugyanaz a felállás, mint ami közvetlenül a háború után | |
| A kormányt már ténylegesen az MSZP refomkommunistái irányítják Pozsgay). | |
| Meghatározó politikai erők: | |
| Kommunista párt: lásd feljebb! | |
egyre inkább heterogén egyesülés
| |
| Az egység problémája: döntőbírói szerepe. | |
| A jövő? - szerint pártot alapítanak. | |
| Nincs szervezett ellenzék (készítik a pártokról szóló | |
| A pártok osztódása: MDF, SZDSZ, FIDESZ, Kisgazdapárt, Szociáldemokrata Párt. | |
| Választások fontossága: a helyi választásokon az MDF | |
| Közeledés az MSZP elkötelezett reformkommunistái felé (MDF, Szociáldemokrata Párt). | |
| A LEMP egykori szövetségeseinek közvetítő szerepe (szociáldemokraták, parasztpártiak) és csatlakozásuk a Szolidaritás parlamenti többségéhez. | |
| A kommunista pártnak nincs szatellitpártja. | |
| Az egyház: mérséklő szerepe (a kormány támogatása és ellensúly a Szolidaritás laikus baloldali szárnya között). | |
| Az egyház még mindig marginális szerepet játszik, bár kezd bizonyos ellenzéki mozgalmakat támogatni. | |
| A hivatalos szakszervezet 7 millió tagot számlál és túlzott ígéretet tesz. | |
| A hivatalos szakszervezett 4,5 millió tagot számlál és elhatárolja magát a Párttól a Kerekasztal tárgyalások során. | |
| A hadsereg: a kommunisták kezében tábornok és az elnök szerepe, aki a hadsereg főparancsnoka) | |
| A hadsereg: hagyományosan patriotizmus jellemzi, kisebb nyomásgyakorló képessége van, mint Lengyelországban. (Arzenálja gyengébb, és Magyarország geostratégiai helyzete kevésbé érzékeny.) | |
| A rendőrség: | |
| A miniszter: Kiszczak tábornok (LEMP) a minisztertanács elnökhelyettese. Az 1981 után létrejött félkatonai szervezetek feloszlatása, de új „biztonsági" szervezetek | |
| A munkásőrég (60 000 tag) már nem a Párthoz, hanem a kormányhoz tartozik. Néhányan, pl. Pozsgay úr a feloszlatásukat |
Politikai reformok és a hatalmi ágak egyensúlya
| A Kerekasztal tárgyalások során létrejött (1989. április 5.) túlhaladottá vált: a részlegesen szabad törvényhozási választások eredményeként megalakult a | |
| Szabad törvényhozási választások 1990 tavaszán. Nincs előre elkészített forgatókönyv, de a párt arra számít, hogy az elnöki választásokat megnyeri. | |
| Erős elnöki hatalom létrehozása. | |
| (Jaruzelski tábornok egy szavazattöbbséggel jutott hatalomra). Az államfő nagy létszámú kabinetet hozott létre (államminiszterek): | |
| Elnökválasztások 1989 novemberében: [a tervek szerint] az elnököt közvetlenül választják meg, nagy és széles hatalommal ruházzák fel. | |
| Egyensúly jött létre a Parlament és az államfő, a kormány és Walesa úr között. | |
| A két választás között átmeneti időszak, amely az elnök, a kormány és a Kerekasztal háromszögére[!] épül (MSZP-kormány, ellenzék, társadalmi erők). Feladata, hogy kidolgozza a törvényeket a következő törvényhatósági választásokig. |
Kapcsolatok Moszkvával:
| Moszkva feltételekkel és korlátokkal fogadja el a lengyel példát. Moszkva emlékeztet a „határokra": Lengyelország hűséges a szövetségesei iránt, nincs kormány a kommunisták nélkül. | |
| A lengyelországi nem kommunista kormány és a részükre megállapított korlátok a magyar reformkommunisták számára referencia értékűek. | |
| A LEMP-nek már nincs tovább monopóliuma. | |
| A Moszkvával kialakítandó kapcsolatokban [meghatározó]: Michnik és Mazowieczki urak közelgő moszkvai látogatása. | |
| Gorbacsov úr elsőként gratulált Nyers úrnak az MSZP élére történő megválasztása után. | |
| Lengyel nacionalizmus: | |
| Rakowski vigyáz arra, hogy ez ne veszélyeztesse Lengyelország és a Szovjetunió kapcsolatait. (Michnik úr kapcsolatai az ukrán Nemzeti mozgalommal.) | |
| Magyar nacionalizmus: | |
| Néhány reformkommunista (Pozsgay úr) óvatosan felhasználja. Bizonyos akciókban nagyon fontos elem. Az ellenzék egy részénél pártprogram alkotóeleme (MDF, kisgazdák). |
Kijelentések és hűség a Varsói Szerződés iránt
| Mazowiecki úr a hatalomra jutása (augusztus 24.) óta az új kormány külpolitikája az ország függetlenségét hangsúlyozza, de tiszteletben tartják az ország nemzetközi kötelezettségeit. | |
| A lengyel „államérdek" fenntartása. | |
| Nyers úr a kongresszus végén. | |
| A magyar külpolitika: nagyobb manőverezési lehetőségek. (a német menekültek problémája, a határok megnyitása, semleges zóna létrehozásának terve Magyarország, Ausztria és Jugoszlávia között) |
Kapcsolatok a „testvérországokkal":
| Lengyelország-Magyarország: | |
| Közös akciók: | |
| Semmilyen közös akció nincs a két ország között a reformok kibontakoztatása területén. Lengyel előny: a LEMP elveszítette a hatalom monopóliumát. Magyarok előrébb vannak a párt átalakításában. (A LEMP most szembesül a magyarhoz hasonló helyzettel.) | |
| Igény, hogy ne alkalmazkodjanak egyéb országokhoz: | |
| Bukás vagy siker lehetősége. Konkurencia a Nyugat irányába. Kapcsolat az egyéb „testvérországokkal". | |
| A feszültségek: | |
| Látens konfliktusok: ellenségeskedés Románia irányába, gyanakvás Csehszlovákia és az NDK felé. | |
| Nyílt konfliktusok: Csehszlovákia NDK Románia | |
| A „testvérországok" befolyásolásának szándéka | |
| Varsó zavaros hozzáállása a kelet-német menekültek kérdéséhez. | |
| Németh [miniszterelnök] úr utazása Berlinbe és Prágába. |
Kapcsolatok Nyugat-Európával:
Nyitás a nyugat-európai intézmények felé:
Európa Tanács (a Parlamenti közgyűlés meghívott vendégei)
Európai Gazdasági Közösség: kereskedelmi és együttműködési megegyezések, lengyel és magyar
„csatlakozási" elképzelések.
Európa Parlament
| OECD ( útja Varsóba) | Kapcsolatok a Nyugat-Európai Unióval (Horn úr |
Gazdaság:
| Romokban; óriási probléma a Mazowieczki kormány számára, melynek hitelessége az ezen a területen rövid távon elért eredményektől függ (türelmetlen lakosság, társadalmi felfordulás kockázata). | |
| Nehézségek: államadósság és a termelő eszközpark elöregedése, azonban mindez változások alatt és 15-20 év gazdasági reformelőzmények. Munkanélküliség növekedése, az életszínvonal csökkenése: a lakosság kiábrándultsága. |
Nyugati segítség:
| A változások levezénylése differenciált támogatás révén | |
| Óriási, rosszul kommunikált segítség igénylése a lengyel kormányzat részéről. | |
| Élelmiszersegély. | |
| Pontosan megfogalmazott kérések. | |
| Magyarország nem kért sürgősségi segélyt. |
Segítség a gazdaság átalakítása érdekében
(az Általános Gazdasági Tanács október 3-ai határozatai alapján)
200 millió ECU 1990-től (a 12 [EU-tag] megegyezése alapján).
Belépés lehetősége a közösségi piacra.
A különleges mennyiségi korlátok megszüntetése.
Megvizsgálni a különleges kedvezmények megadásának a lehetőségét.
Képzés, környezetvédelem.
Befektetések: egyensúly a magyarországi és lengyelországi hitelezésben.
| A lengyelek és a magyarok egyaránt szeretnék a magánszféra befektetéseit | |
| 1989-ban kb. 400 vegyes vállalat alapítása Lengyelországban, amelyből 177 az NSZK-ból, 17 Franciaországból érkezett. | |
| Kb. 700 vegyes vállalatot hoztak létre Magyarországon, amelyek kb. 1/3-a NSZK-val, 1/3-a Ausztriával és 6 alapítás Franciaországgal történt. |
Jelzet: AMAE (Archives de Ministère des Affaires Etrangères) Série Europe, Sous série Hongrie, Politique étrangère (1986-1990), Carton 6319. Tableau comparatif des situations polonaise et hongroise, le 13 octobre 1989. 1-5. l.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt június 17.
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet frissen megjelent idei második lapszámában négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek család-, (kultúr)diplomácia-, valamint politikatörténet számára biztosíthatnak további ismeretanyagot. Jelenlegi számunk különlegessége, hogy nemcsak két, eddig még nem publikált interjút közlünk, ezzel engedve teret az oral history számára, hanem egy olyan, komplex képi-szöveges forrást is bemutat egyik szerzőnk, amely a 20. század gyorsan változó nagypolitikai helyzetének egy megmaradt lenyomata.
Éppen ez utóbbi ismertetés forrása keletkezett a legkorábban. Segyevy Dániel (térképész, Herder-Institut für historische Ostmitteleuropaforschung) saját tudományának diszciplínája szerint mutat be egy 1941-ben publikált szovjet térképet, amelynek különlegessége, hogy Moszkva akkori sajátos nagypolitikai álláspontjának a lenyomata. Ez a helyzet gyorsan megváltozott, ugyanakkor a bemutatott térkép azt az álláspontot-állapotot tükrözi, amely értelmében a Szovjetunió csak a második bécsi döntés területi változásait ismerte el, míg az elsőét nem.
Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-ot követő megtorlások időszakába kalauzolja el az olvasót publikációjában. Az általa ismertetett források központi szereplője Szénási Géza, aki 1957-ben mint legfőbb ügyész működött. Pozíciójából adódóan volt rálátása a megtorló intézkedésekre, és az ezekkel kapcsolatos gondolatait foglalta össze Biszku Béla belügyminiszternek. Levelét nem ad acta kezelte a szaktárca, hanem megvizsgálták Szénási észrevételeit.
A hidegháborús időszakban a befolyásszerzés egyik módszere volt a különböző harmadik világbeli országok egyetemistái számára juttatott ösztöndíjak rendszere. Magyarország a szovjet blokk részeként szintén élt ezzel a módszerrel. Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében a bolíviai-magyar ösztöndíjprogramra vonatkozó dokumentumokat mutat be, köztük egy olyan diplomáciai jelentést is, amely Bolívia első állandó magyarországi diplomáciai képviselőjétől származik.
A Jankovich, Károlyi és Apponyi családok fordulatokkal teli 20. századi történetéhez hozza közelebb az olvasót két, eddig még nem publikált interjúval Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár). Jankovich Ilona és Jankovich-Blanquet Ilona saját szavaikkal mutatják be, hogy miként alakult családjuk sorsa a magyarországi kommunista hatalomátvételt követően a franciaországi emigrációban.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. május 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő