Megnyitják a (régi) Erzsébet hidat Budapesten.Tovább
Javaslat 1980-ból a Honfoglalás 1100. évfordulójának megünneplésére
„Legyen minden magyar nemzeti ügye”
„Szeretném Óvári Elvtársnak, mint az Agitációs és Propaganda Bizottság vezetőjének figyel-mét egy látszólag távolabb lévő, de nagy jelentőségű eseményre felhívni. A magyar állam alapításának 1100. évfordulója 1996-ban érkezik el. Ez olyan nemzeti esemény, amelyre mél-tán lehetünk büszkék és ez csak kevés népnek jutott osztályrészül. Ezt az államot 1049 éven keresztül is a magyar nép tartotta fenn, és az a körülmény, hogy 35 éve birtokba vette, magának építi, erkölcsi alapot ad, sőt kötelezettséget ró ránk, hogy ezt a magyar néphez, a szocializmus építéséhez méltón megünnepeljük.”
Bevezetés
Egy érdekes kortörténeti dokumentum maradt fenn Óvári Miklós az Magyar Szocialista Munkáspárt KB titkárának iratai között, amelyben Dr. Szira József felvetését ismerhetjük meg a Honfoglalás 1100. évfordulójának megünneplésével kapcsolatban.
Dr. Szira József pénzügyi főtisztviselő, a Tanácsakadémia egyik tanára 1980. márciusában levélben fordult Apró Antalhoz, az Országgyűlés elnökéhez, amelyben a magyar állam megalapításának 1100. évfordulójának megünnepléséről írt.
1980. március 17-én Apró Antal azonnal levélben fordult a KB titkárához, aki egy levél kíséretében szintén megkapta a Óvári Miklós csak 1980. május 8-án válaszolt Szira Józsefnek és Apró Antalnak.A közelmúltban elhunyt - 2005-ben - Szira József egy parasztcsalád negyedik gyermekeként született 1928-ban. Pénzügyi főtisztviselő, közgazdász végzettséggel tanított a Tanácsakadémián. Az egyetemet Budapesten, ill. ösztöndíjjal Dániában végezte. 1945-1948 között a Nemzeti Parasztpárt; 1950-1956 között a Magyar Dolgozók Pártja tagjaként tevékenykedett. 1950-ben koholt vád alapján letartóztatták. 1956-ban politikai okból elbocsátották. 1957-től pártonkívüli. 1990 után vezette az Északi Fény Utazási Irodát és Kiadót, 1994-től a Magyar-Dán Kapcsolatfejlesztési Társaság elnöke volt. 1998-ban független jelöltként indult az országgyűlési választásokon Somogy megye 2. számú egyéni választó körzetében, melynek központja Kaposvár, de a második fordulóba nem jutott be.
Szira József gondolatait azért tartottam érdemesnek megvizsgálni és közölni, mert a jelentős évfordulók, a nagy ünnepségek mindig sok embert megmozgatnak, azonban az alapgondolatok, a kiindulási pontok csak ritkán tárhatók fel. Ezért is különösen érdekes Szira József jó szándékú előrelátása, hiszen 1980-ban 16 évvel előbbre tekintve fogalmazta meg koncepcióját.
Először is tisztázni kell Dr. Szira József tévedését, elírását (!?), amit Apró Antal átvett és csak Óvári Miklós használt helyesen 1980. május 8-i levelében Szira a következő sorokat írta Aprónak: „A magyar állam megalapításának 1100. évfordulója 1996-ban következik el." Szira József írásának címében és első mondatában is a magyar állam alapítását említette: „A magyar állam 1996-ban érkezik el alapításának 1100. évfordulójához.". Óvári Miklós válaszlevelében - korrigálva a javaslattevőt - helyesen a honfoglalás 1100. évfordulójáról írt.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 10.
1903
1911
Kínában a polgári forradalom megdönti az utolsó mandzsu császár, Pu Ji uralmátTovább
1957
Az ifjúság katonai előképzését a KISZ és az MHS együttműködve végezte. A feszült belpolitikai helyzet miatt „ebben az évben fegyvert nem...Tovább
1989
Az Országgyűlés Ifjúsági és Sportbizottsága javasolta, hogy garantálják az oktatási intézményekben az ideológiamentes nevelést.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.
Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.
Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.
Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.
Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.
Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. szeptember 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő